SZTE Info

Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program

Agyunk fejlődésben nem tud lépést tartani az információrobbanással. Akik sokat Facebookoznak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá? – többek között erről beszélgettünk Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program elnökével. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is konzorciumi tag.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az arányok Magyarországon is hasonlók - tudtuk meg Freund Tamástól. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökével a közelmúltban beszélgettünk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban rendezett neurobiológiai szimpóziumon. A rendezvény résztvevői kutatási eredményeikről számoltak be a NAP bizottsága előtt.



A program célja


A Nemzeti Agykutatási Program 2013-ban indult. A magyar kormány összesen 12 milliárd forint forrást biztosított rá, mert felismerte, hogy szociális és gazdasági igény van az agykutatásra. Az agybetegségek ugyanis egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség - a szív- és érrendszeri, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reuma. A NAP célja, hogy új kezelésekkel és megelőzéssel csökkentse azt a terhet, amelyet az agyi rendellenességek rónak a társadalomra és a gazdaságra. Ehhez az agy kóros és normális működését kell részleteiben megértenünk. A programhoz konzorciumi tagként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.



Túl sok információ


Mi az oka az agybetegségek egyre gyakoribb előfordulásának? - kérdeztük Freund Tamástól, aki válaszában rávilágított arra, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen lépést tartani az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődésével. Ahhoz, hogy bármilyen faj, bármilyen szerve biológiailag alkalmazkodjon a környezet változásához, tízezer, akár százezer évre is szüksége van az evolúciónak. Az agy számára a környezet bizonyos szempontból maga az információ, ami mennyiségében és komplexitásában is óriási változáson ment keresztül az elmúlt körülbelül 100 év során.


- Megjelent a telefon, a rádió, a televízió, a számítógép az internet... Mindezen találmányok megsokszorozták a feldolgozandó információ mennyiségét, ami óriási adaptációs nyomásként nehezedik az emberi agyra - hívta fel a figyelmet Freund Tamás. A biológiai alkalmazkodás azonban ennyi idő alatt lehetetlen, hiszen egy százéves periódus az evolúciós időskálán egy pillanatnak felel meg.


Agykutatas_laborlatogatas_2015._november_09_BA
Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program - GALÉRIA


Depresszióssá tehet a Facebook?


Agyunk tehát adaptációs nyomásnak van kitéve, hiszen nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a rengeteg információhoz. Számtalan cikk foglalkozott már például azzal, hogy akik céltalanul interneteznek, vagy akik túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, kiábrándultnak, levertnek érezhetik magukat.


- A céltalan információhabzsolás csak arra jó, hogy teleírjuk agyunk átmeneti memóriarekeszeit mindenfajta tartós, vagy könnyen előhívható tárolási mechanizmus nélkül. Ez azonban folyamatos sikertelenség-érzéshez, kudarcélményhez vezet. Egy árva eredeti új gondolat nem származik ezekből az átmeneti ismeretekből. Nem rendeljük hozzá az elraktározandó információ-csomagokhoz belső világunk impulzusait, ami a tartós tárolás és a kreatív gondolkodás kulcsa lenne.


A közösségi oldalakon rengeteg emberrel tartjuk a kapcsolatot, ezek a beszélgetések, információ-cserék azonban érzelmileg kiüresednek. Néhány jellel próbáljuk kifejezni érzésvilágunkat, ami nem helyettesíti a személyes kontaktus esetén igénybevett valamennyi érzékszervünkből származó impulzusokat. Ez pedig lelki elsivárosodáshoz vezethet. A szelektálatlan információ habzsolásából, érzelmeink kikapcsolásából eredő folyamatos kudarcélmény révén krónikus stressz állapot alakulhat ki, amely pedig a depresszió melegágya. Szakemberek szerint a 2020-as '30-as évek egészséggazdasági szempontból legsúlyosabb betegségei a depresszió és a szorongás lesznek, illetve ezek szomatikus következményei - mondta az agykutató.



Szegedi Kutatók szerepe


- Az SZTE-n két kutatócsoport is működik a NAP-B alprogramjához kapcsolódva. Ez is jelzi, hogy az itt folyó agykutatásnak van múltja és reményeink szerint lesz még magasabb szintű jövője - mondta Tamás Gábor, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék professzora, a NAP felfedező idegtudományi kutatásainak elnöke. Kiemelte: az egyetem egyik célkitűzése, hogy az idegtudományt, mint kiemelt profilt kezelje az elkövetkező években. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain is ez az intézmény fő profilja - a matematika mellett.



Fiatal kutatók itthon tartása


A „B”- alpogram fő célja külföldről hazahozni a kutató kiválóságokat, illetve a fiatal tehetségeket itthon tartani, vagyis az "agyelszívás" visszafordítása. A szimpóziumon megtudtuk: eddig több mint 30 kutatócsoport alakult, amelyből 8 témavezetője külföldről hazahívott kutató. További új csoportokat is támogatni szeretne a NAP az idegtudományokkal kapcsolatos határterületekről. Ha ez sikerül, azzal sokat fejlődhet a hazai idegtudomány.

 

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 20.
    18:00 - 19:00
    Születni kell a vezetésre vagy az tanulható? Ha születni kell rá, miért tanítjuk? Mi teszi sikeressé a 21. század vezetőit? Mit üzen Dzsingisz kán és Steve Jobs a ma vezetőinek? Mi a vezetés felelőssége? Mi a morál, az etika szerepe a vezetésben? Mit hoz a jövő, hogyan alkalmazkodik a változáshoz a (tudás)társadalom? Hogyan alakítja a munka és az iskola világát, mindennapi életünket az AI (mesterséges intelligencia), a VR (virtuális valóság), az AR (kiterjesztett valóság) és az 5G? Izgalmas kérdések, hiteles válaszok - vendégünk dr. Baráth Tibor, a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója!
  • május 20.
    18:30 - 19:30
    Joe Vitone-nal Kis Péter beszélget a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban is kiállított képeiről. "Joe Vitone 'Családi felvételek: Portrék az amerikai rozsdaövezetből' című sorozata az alkotó az ohiói Akronben és környékén élő családtagjairól készült. Az 1998 óta készülő anyag az amerikai rozsdaövezet (az USA észak-keleti, egykori nagyipari régiója) munkásosztálybeli közösségeiben élők személyes kapcsolatainak alakulását dokumentálja. Vitone a képeket nyári látogatásai alkalmával készíti, és olyan családi ünnepekkel, házasélettel, válással, függőséggel, munkanélküliséggel vagy gyermekszületéssel kapcsolatos pillanatokat örökít meg, melyek az egész országban részei a családi életnek." (Theresa Bembnister, segédkurátor, Akron Művészeti Múzeum) Joe Vitone dokumentarista fotóművész és oktató a texasi Austin városából. Művei főként nagyformátumú portrék és az Egyesült Államokban készült tájképek, panorámaképein pedig különböző kultúrák hagyományait vizsgálja. Hagyományos és digitális fotográfiával, illetve elektronikus médiával kapcsolatos kurzusokat tart a St. Edwards Egyetemen. Elnyerte a National Endowment for the Arts ösztöndíját, Fulbright-ösztöndíjasként pedig Costa Ricában dolgozott egy családi gazdálkodással kapcsolatos projekten. Számos kiállítása volt többek között a New York University-n, a Limában található Perui-Észak-amerikai Kulturális Intézetben, a portlandi Oregon Fotóművészeti Központban és a Houstoni Fotográfiai Központban. Fotói részét képezik a Clevelandi Művészeti Múzeum, a Kreatív Fotográfiáért Központ, a Houstoni Szépművészeti Múzeum és a Smithsonian Intézet Amerikai Történelem Múzeuma gyűjteményének. American Corner fotópályázata: Parafrázis Fotópályázat / Paraphrase Photo Contest https://www.facebook.com/events/856167818100087/
  • május 21.
    14:00 - 18:00
    A SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék a Bonni Egyetem Médiatudományi Tanszékével közösen nemzetközi workshopot szervez május 21-én Screen Cultures címmel. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
  • május 21.
    17:00 - 18:00
    Pászka Imre professzorral, a SZAB Szociológiai Munkabizottság alapító elnökével 70. születésnapja és készülő kötete kapcsán beszélget Jancsák Csaba a SZAB Szociológiai Munkabizottság elnöke és Dávid Benjámin hallgató.
  • május 21.
    19:30 - 20:30
    A Bharatanatyam Dél-India klasszikus tánca, amely leszármazottja a több évezredes múltra visszatekintő templomi táncosnők, a dévadászik művészetének. A 20. században a Bharatanatyam színpadi műfajjá vált. A táncos a zene, tánc, színészet és költészet egységét hivatott megidézni, hogy ezzel spirituális magasságokba emelje nézőjét és önmagát. Subhashini Goda indiai származású táncművész, tánctanár; Erasmus Mundus – Choreomundus ösztöndíjat nyert táncelmélet és -gyakorlat, illetve kulturális örökség témakörben, jelenleg az SZTE BTK Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszéken folytatja tanulmányait. Egyéni táncelőadások, valamint csoportos tradicionális és kortárs táncdrámák kimagasló előadója és alkotója. Többszörös szakmai elismerésben részesült: 2013-ban és 2014-ben legjobb előadói díjat, valamint kiváló táncművész minősítést kapott. A Kala Sangam Tánccsoport 2003 óta működik Szegeden. A tánccsoport vezetője, Kiss Tímea Somi Panninál kezdte, majd Indiában folytatta tanulmányait Anuradha Shinde tanárnőnél és Adyar K. Lakshman táncmesternél. Tanítványaival számos fellépésen, fesztiválon vettek részt, adtak önálló táncestet. A fellépők csoportos és szóló tánckoreográfiákat adnak elő, mely alkalmon az összes tánccsoport megmutatja magát, magyar és indiai származású tanítványok egyaránt. Belépőjegy elővételben és SZTE diákigazolvánnyal 990 Ft, a rendezvény napján 1300 Ft