SZTE Info

Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program

Agyunk fejlődésben nem tud lépést tartani az információrobbanással. Akik sokat Facebookoznak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá? – többek között erről beszélgettünk Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program elnökével. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is konzorciumi tag.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az arányok Magyarországon is hasonlók - tudtuk meg Freund Tamástól. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökével a közelmúltban beszélgettünk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban rendezett neurobiológiai szimpóziumon. A rendezvény résztvevői kutatási eredményeikről számoltak be a NAP bizottsága előtt.



A program célja


A Nemzeti Agykutatási Program 2013-ban indult. A magyar kormány összesen 12 milliárd forint forrást biztosított rá, mert felismerte, hogy szociális és gazdasági igény van az agykutatásra. Az agybetegségek ugyanis egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség - a szív- és érrendszeri, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reuma. A NAP célja, hogy új kezelésekkel és megelőzéssel csökkentse azt a terhet, amelyet az agyi rendellenességek rónak a társadalomra és a gazdaságra. Ehhez az agy kóros és normális működését kell részleteiben megértenünk. A programhoz konzorciumi tagként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.



Túl sok információ


Mi az oka az agybetegségek egyre gyakoribb előfordulásának? - kérdeztük Freund Tamástól, aki válaszában rávilágított arra, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen lépést tartani az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődésével. Ahhoz, hogy bármilyen faj, bármilyen szerve biológiailag alkalmazkodjon a környezet változásához, tízezer, akár százezer évre is szüksége van az evolúciónak. Az agy számára a környezet bizonyos szempontból maga az információ, ami mennyiségében és komplexitásában is óriási változáson ment keresztül az elmúlt körülbelül 100 év során.


- Megjelent a telefon, a rádió, a televízió, a számítógép az internet... Mindezen találmányok megsokszorozták a feldolgozandó információ mennyiségét, ami óriási adaptációs nyomásként nehezedik az emberi agyra - hívta fel a figyelmet Freund Tamás. A biológiai alkalmazkodás azonban ennyi idő alatt lehetetlen, hiszen egy százéves periódus az evolúciós időskálán egy pillanatnak felel meg.


Agykutatas_laborlatogatas_2015._november_09_BA
Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program - GALÉRIA


Depresszióssá tehet a Facebook?


Agyunk tehát adaptációs nyomásnak van kitéve, hiszen nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a rengeteg információhoz. Számtalan cikk foglalkozott már például azzal, hogy akik céltalanul interneteznek, vagy akik túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, kiábrándultnak, levertnek érezhetik magukat.


- A céltalan információhabzsolás csak arra jó, hogy teleírjuk agyunk átmeneti memóriarekeszeit mindenfajta tartós, vagy könnyen előhívható tárolási mechanizmus nélkül. Ez azonban folyamatos sikertelenség-érzéshez, kudarcélményhez vezet. Egy árva eredeti új gondolat nem származik ezekből az átmeneti ismeretekből. Nem rendeljük hozzá az elraktározandó információ-csomagokhoz belső világunk impulzusait, ami a tartós tárolás és a kreatív gondolkodás kulcsa lenne.


A közösségi oldalakon rengeteg emberrel tartjuk a kapcsolatot, ezek a beszélgetések, információ-cserék azonban érzelmileg kiüresednek. Néhány jellel próbáljuk kifejezni érzésvilágunkat, ami nem helyettesíti a személyes kontaktus esetén igénybevett valamennyi érzékszervünkből származó impulzusokat. Ez pedig lelki elsivárosodáshoz vezethet. A szelektálatlan információ habzsolásából, érzelmeink kikapcsolásából eredő folyamatos kudarcélmény révén krónikus stressz állapot alakulhat ki, amely pedig a depresszió melegágya. Szakemberek szerint a 2020-as '30-as évek egészséggazdasági szempontból legsúlyosabb betegségei a depresszió és a szorongás lesznek, illetve ezek szomatikus következményei - mondta az agykutató.



Szegedi Kutatók szerepe


- Az SZTE-n két kutatócsoport is működik a NAP-B alprogramjához kapcsolódva. Ez is jelzi, hogy az itt folyó agykutatásnak van múltja és reményeink szerint lesz még magasabb szintű jövője - mondta Tamás Gábor, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék professzora, a NAP felfedező idegtudományi kutatásainak elnöke. Kiemelte: az egyetem egyik célkitűzése, hogy az idegtudományt, mint kiemelt profilt kezelje az elkövetkező években. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain is ez az intézmény fő profilja - a matematika mellett.



Fiatal kutatók itthon tartása


A „B”- alpogram fő célja külföldről hazahozni a kutató kiválóságokat, illetve a fiatal tehetségeket itthon tartani, vagyis az "agyelszívás" visszafordítása. A szimpóziumon megtudtuk: eddig több mint 30 kutatócsoport alakult, amelyből 8 témavezetője külföldről hazahívott kutató. További új csoportokat is támogatni szeretne a NAP az idegtudományokkal kapcsolatos határterületekről. Ha ez sikerül, azzal sokat fejlődhet a hazai idegtudomány.

 

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.