SZTE Info

Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program

Agyunk fejlődésben nem tud lépést tartani az információrobbanással. Akik sokat Facebookoznak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá? – többek között erről beszélgettünk Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program elnökével. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is konzorciumi tag.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az arányok Magyarországon is hasonlók - tudtuk meg Freund Tamástól. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökével a közelmúltban beszélgettünk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban rendezett neurobiológiai szimpóziumon. A rendezvény résztvevői kutatási eredményeikről számoltak be a NAP bizottsága előtt.



A program célja


A Nemzeti Agykutatási Program 2013-ban indult. A magyar kormány összesen 12 milliárd forint forrást biztosított rá, mert felismerte, hogy szociális és gazdasági igény van az agykutatásra. Az agybetegségek ugyanis egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség - a szív- és érrendszeri, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reuma. A NAP célja, hogy új kezelésekkel és megelőzéssel csökkentse azt a terhet, amelyet az agyi rendellenességek rónak a társadalomra és a gazdaságra. Ehhez az agy kóros és normális működését kell részleteiben megértenünk. A programhoz konzorciumi tagként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.



Túl sok információ


Mi az oka az agybetegségek egyre gyakoribb előfordulásának? - kérdeztük Freund Tamástól, aki válaszában rávilágított arra, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen lépést tartani az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődésével. Ahhoz, hogy bármilyen faj, bármilyen szerve biológiailag alkalmazkodjon a környezet változásához, tízezer, akár százezer évre is szüksége van az evolúciónak. Az agy számára a környezet bizonyos szempontból maga az információ, ami mennyiségében és komplexitásában is óriási változáson ment keresztül az elmúlt körülbelül 100 év során.


- Megjelent a telefon, a rádió, a televízió, a számítógép az internet... Mindezen találmányok megsokszorozták a feldolgozandó információ mennyiségét, ami óriási adaptációs nyomásként nehezedik az emberi agyra - hívta fel a figyelmet Freund Tamás. A biológiai alkalmazkodás azonban ennyi idő alatt lehetetlen, hiszen egy százéves periódus az evolúciós időskálán egy pillanatnak felel meg.


Agykutatas_laborlatogatas_2015._november_09_BA
Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program - GALÉRIA


Depresszióssá tehet a Facebook?


Agyunk tehát adaptációs nyomásnak van kitéve, hiszen nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a rengeteg információhoz. Számtalan cikk foglalkozott már például azzal, hogy akik céltalanul interneteznek, vagy akik túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, kiábrándultnak, levertnek érezhetik magukat.


- A céltalan információhabzsolás csak arra jó, hogy teleírjuk agyunk átmeneti memóriarekeszeit mindenfajta tartós, vagy könnyen előhívható tárolási mechanizmus nélkül. Ez azonban folyamatos sikertelenség-érzéshez, kudarcélményhez vezet. Egy árva eredeti új gondolat nem származik ezekből az átmeneti ismeretekből. Nem rendeljük hozzá az elraktározandó információ-csomagokhoz belső világunk impulzusait, ami a tartós tárolás és a kreatív gondolkodás kulcsa lenne.


A közösségi oldalakon rengeteg emberrel tartjuk a kapcsolatot, ezek a beszélgetések, információ-cserék azonban érzelmileg kiüresednek. Néhány jellel próbáljuk kifejezni érzésvilágunkat, ami nem helyettesíti a személyes kontaktus esetén igénybevett valamennyi érzékszervünkből származó impulzusokat. Ez pedig lelki elsivárosodáshoz vezethet. A szelektálatlan információ habzsolásából, érzelmeink kikapcsolásából eredő folyamatos kudarcélmény révén krónikus stressz állapot alakulhat ki, amely pedig a depresszió melegágya. Szakemberek szerint a 2020-as '30-as évek egészséggazdasági szempontból legsúlyosabb betegségei a depresszió és a szorongás lesznek, illetve ezek szomatikus következményei - mondta az agykutató.



Szegedi Kutatók szerepe


- Az SZTE-n két kutatócsoport is működik a NAP-B alprogramjához kapcsolódva. Ez is jelzi, hogy az itt folyó agykutatásnak van múltja és reményeink szerint lesz még magasabb szintű jövője - mondta Tamás Gábor, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék professzora, a NAP felfedező idegtudományi kutatásainak elnöke. Kiemelte: az egyetem egyik célkitűzése, hogy az idegtudományt, mint kiemelt profilt kezelje az elkövetkező években. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain is ez az intézmény fő profilja - a matematika mellett.



Fiatal kutatók itthon tartása


A „B”- alpogram fő célja külföldről hazahozni a kutató kiválóságokat, illetve a fiatal tehetségeket itthon tartani, vagyis az "agyelszívás" visszafordítása. A szimpóziumon megtudtuk: eddig több mint 30 kutatócsoport alakult, amelyből 8 témavezetője külföldről hazahívott kutató. További új csoportokat is támogatni szeretne a NAP az idegtudományokkal kapcsolatos határterületekről. Ha ez sikerül, azzal sokat fejlődhet a hazai idegtudomány.

 

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00
  • szeptember 1.
    14:00 - 22:00