SZTE Info

Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program

Agyunk fejlődésben nem tud lépést tartani az információrobbanással. Akik sokat Facebookoznak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá? – többek között erről beszélgettünk Freund Tamással, a Nemzeti Agykutatási Program elnökével. A projektben a Szegedi Tudományegyetem is konzorciumi tag.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az arányok Magyarországon is hasonlók - tudtuk meg Freund Tamástól. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökével a közelmúltban beszélgettünk a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban rendezett neurobiológiai szimpóziumon. A rendezvény résztvevői kutatási eredményeikről számoltak be a NAP bizottsága előtt.



A program célja


A Nemzeti Agykutatási Program 2013-ban indult. A magyar kormány összesen 12 milliárd forint forrást biztosított rá, mert felismerte, hogy szociális és gazdasági igény van az agykutatásra. Az agybetegségek ugyanis egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség - a szív- és érrendszeri, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reuma. A NAP célja, hogy új kezelésekkel és megelőzéssel csökkentse azt a terhet, amelyet az agyi rendellenességek rónak a társadalomra és a gazdaságra. Ehhez az agy kóros és normális működését kell részleteiben megértenünk. A programhoz konzorciumi tagként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.



Túl sok információ


Mi az oka az agybetegségek egyre gyakoribb előfordulásának? - kérdeztük Freund Tamástól, aki válaszában rávilágított arra, hogy az emberi agy egyszerűen képtelen lépést tartani az információs és kommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődésével. Ahhoz, hogy bármilyen faj, bármilyen szerve biológiailag alkalmazkodjon a környezet változásához, tízezer, akár százezer évre is szüksége van az evolúciónak. Az agy számára a környezet bizonyos szempontból maga az információ, ami mennyiségében és komplexitásában is óriási változáson ment keresztül az elmúlt körülbelül 100 év során.


- Megjelent a telefon, a rádió, a televízió, a számítógép az internet... Mindezen találmányok megsokszorozták a feldolgozandó információ mennyiségét, ami óriási adaptációs nyomásként nehezedik az emberi agyra - hívta fel a figyelmet Freund Tamás. A biológiai alkalmazkodás azonban ennyi idő alatt lehetetlen, hiszen egy százéves periódus az evolúciós időskálán egy pillanatnak felel meg.


Agykutatas_laborlatogatas_2015._november_09_BA
Az agyelszívás ellen is dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program - GALÉRIA


Depresszióssá tehet a Facebook?


Agyunk tehát adaptációs nyomásnak van kitéve, hiszen nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a rengeteg információhoz. Számtalan cikk foglalkozott már például azzal, hogy akik céltalanul interneteznek, vagy akik túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, kiábrándultnak, levertnek érezhetik magukat.


- A céltalan információhabzsolás csak arra jó, hogy teleírjuk agyunk átmeneti memóriarekeszeit mindenfajta tartós, vagy könnyen előhívható tárolási mechanizmus nélkül. Ez azonban folyamatos sikertelenség-érzéshez, kudarcélményhez vezet. Egy árva eredeti új gondolat nem származik ezekből az átmeneti ismeretekből. Nem rendeljük hozzá az elraktározandó információ-csomagokhoz belső világunk impulzusait, ami a tartós tárolás és a kreatív gondolkodás kulcsa lenne.


A közösségi oldalakon rengeteg emberrel tartjuk a kapcsolatot, ezek a beszélgetések, információ-cserék azonban érzelmileg kiüresednek. Néhány jellel próbáljuk kifejezni érzésvilágunkat, ami nem helyettesíti a személyes kontaktus esetén igénybevett valamennyi érzékszervünkből származó impulzusokat. Ez pedig lelki elsivárosodáshoz vezethet. A szelektálatlan információ habzsolásából, érzelmeink kikapcsolásából eredő folyamatos kudarcélmény révén krónikus stressz állapot alakulhat ki, amely pedig a depresszió melegágya. Szakemberek szerint a 2020-as '30-as évek egészséggazdasági szempontból legsúlyosabb betegségei a depresszió és a szorongás lesznek, illetve ezek szomatikus következményei - mondta az agykutató.



Szegedi Kutatók szerepe


- Az SZTE-n két kutatócsoport is működik a NAP-B alprogramjához kapcsolódva. Ez is jelzi, hogy az itt folyó agykutatásnak van múltja és reményeink szerint lesz még magasabb szintű jövője - mondta Tamás Gábor, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék professzora, a NAP felfedező idegtudományi kutatásainak elnöke. Kiemelte: az egyetem egyik célkitűzése, hogy az idegtudományt, mint kiemelt profilt kezelje az elkövetkező években. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain is ez az intézmény fő profilja - a matematika mellett.



Fiatal kutatók itthon tartása


A „B”- alpogram fő célja külföldről hazahozni a kutató kiválóságokat, illetve a fiatal tehetségeket itthon tartani, vagyis az "agyelszívás" visszafordítása. A szimpóziumon megtudtuk: eddig több mint 30 kutatócsoport alakult, amelyből 8 témavezetője külföldről hazahívott kutató. További új csoportokat is támogatni szeretne a NAP az idegtudományokkal kapcsolatos határterületekről. Ha ez sikerül, azzal sokat fejlődhet a hazai idegtudomány.

 

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *