SZTE Info

kazah_kiemelt

A kazak-kun rokonságon kívüli kötelékeket is erősíti az SZTE BTK Altajisztika Tanszéke

Miért érdemes a kipcsak nyelvvel foglalkozni? Mi köti össze Kazahsztánt és Magyarországot? Ezekről is kérdeztük a szegedi egyetem jeles oktatóit abból az alkalomból, hogy a kazak irodalom nagy alakja, Abaj Kunanbajuly költő és író verses és prózai munkáiból tartottak felolvasást szegedi egyetemisták.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Altajisztika Tanszéke és Kazahsztán budapesti nagykövetsége által szervezett, a 170 éve született Abaj Kunanbajuly előtt tisztelgő programot a költő és prózaíró zeneműveiből tartott bemutató színesítette. A könyvkiállítással záruló rendezvény csúcspontjaként a kazak nagykövetség több, az egyetemi oktatásban is haszonnal forgatható könyvet ajándékozott az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak.

 

  Ablak egy ismeretlen világra


Miért vesz részt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja a 170 éve született Abaj Kunanbajuly kazak költőt ünneplő programon? – kérdeztük Szajbély Mihály professzortól.

– A kazah irodalomról és kultúráról keveset tudunk. Ez abból is következik, hogy túl sok az olyan dolog a világban, amiről tudni kellene és illene, miközben ez az igény meghaladja fizikai és szellemi lehetőségeinket. Ezért úgy gondolom, minden olyan alkalmat meg kell ragadnunk, ami ablakot tud nyitni ismeretlen világokra. Márpedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Altajisztikai Tanszéknek élénk a kapcsolata Kazahsztánnal, és a közép-ázsiai ország budapesti nagykövetsége segítségével életre hívták ezt a rendezvényt, ahol hallgatóink kiválóan szerepeltek. Mindez nagyrészt annak az itteni kazak lektornak köszönhető, aki nemcsak az anyanyelvét tanítja, hanem a kazak irodalomra is ráirányítja a figyelmet, sőt: képes motiválni diákjait arra, hogy maguk is fordítsanak, foglalkozzanak például Abaj Kunanbajuly költővel. Természetesnek tartom, hogy mint irodalmár, ezen a komoly háttér műhelymunkát is tükröző programon, végig részt vegyek.

Ki volt Abaj Kunanbajuly?

– A XIX. század második felében a klasszikus kazak irodalmi nyelv megteremtőjeként is tisztelik. Szerepe – bizonyítja a verseiből és a prózáiból a szegedi egyetemisták által tartott bemutató – hasonló, mint a XVIII. század végén és a XIX. század első felében élt magyar nagyságoké: Bessenyitől és Eötvöstől kezdve Kazinczy-n és Vörösmarty-n át Aranyig és Petőfiig.

 


kazah_kolto
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők.

 Az első kazak lektort Szeged fogadta


Hány diák és mennyi ideig készült a programra? – érdeklődtünk Mukusheva Raushangul kazak nyelvi lektortól.

– Két hónapon át együtt olvastunk, szövegeket fordítottak a diákjaink is. Forgattuk Rába György kazak irodalmi szemelvényekként közreadott fordításait is, illetve Körmendi Lajos A puszta fiai című kiadványából a kazak nyelvből átültetett költeményeket. Sokat beszélgettünk a kipcsak nyelvről. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen szorgalmas tanítványaim vannak a szegedi egyetemen.

Miért tartja fontosnak, hogy magyar diákokat tanítson a kazak nyelvre?

Elsőként a világon Magyarország biztosította Kazahsztán számára, hogy anyanyelvi lektor taníthasson itt. Így kerültem a Szegedi Tudományegyetemre, ahol 1998 óta oktatok. Az országban egyedülálló az itteni képzés: a kazak nyelv mellett irodalmat, országismeretet, illetve a közép-ázsiai kultúrnépek történetét is tanítom. Hazám számára rendkívüli lehetőség ez, mert mi szeretnénk megismerni a világot és szeretnénk, ha a világ is megismerne minket! A magyarokkal szoros a barátsági kapcsolatunk, hiszen az itt élő kunok révén rokonságban állunk.

Miért ajánlja olvasmánynak a 170 évvel ezelőtt született Abaj Kunanbajuly szövegeit?

Mert a kelet-kazahsztáni születésű Abaj irodalmunk kiemelkedő alakja: költő és író, műfordító, a kazak nemzet identitásának alakítója. A kazak irodalmi nyelv megalapítója. Közvetlen kapcsolatban állt kora nagy európai alakjaival. Irodalmi reformjaira ugyanúgy büszkék vagyunk, mind sokoldalúságára. Abaj ugyanis zeneszerzéssel is foglalkozott, filozófusként is tiszteljük.

 

  Sokszorozódó érték az unikum


– Mennyire egyedi kínálatot jelent az, hogy a szegedi egyetemen kazak nyelvet és irodalmat is tanulhatnak az érdeklődő hallgatók? – fordultunk Zimonyi István professzorhoz, az SZTE BTK Altajisztikai Tanszék vezetőjéhez.

Szegeden kívül Európában csak Lengyelországban és Németországban adott hasonló lehetőség. Itteni többlet viszont, hogy Magyarországon a turkológia kutatása: nemzeti tudomány. Ennek alapja, hogy a kazakok olyan kipcsak nyelvhez hasonlót beszélnek, mint nálunk a kunok, akik a XIII. században érkeztek a Kárpát-medencébe. A kipcsak nyelvet beszélő népek közül napjainkban kettő rendelkezik állammal, a modern nemzetépítés útján járva mostanában építik ki a klasszikus nemzeti tudományokat, foglalkoznak saját nyelvükkel. A kipcsak nyelvet beszélő népek két szuverén állama – a Szovjetunió összeomlása után –: Kazahsztán és Kirgizisztán.

Mit tehet az SZTE a kipcsak nyelvet beszélő népek identitás-kereséséért?

– Csak két példa: a kazak kánság megalakulása, a kazak államiság kezdetének 550. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a tanszékünk munkatársai is részt vettek. Jelenleg a tanársegédünk a kazak mondattannal foglalkozó nyelvészeti doktori dolgozatával a védési periódusnál tart.

A világranglistákon jeleskedő Szegedi Tudományegyetem nemzetköziesítéshez hogyan járul hozzá az egyik legkülönlegesebb és legkisebb létszámú tanszékeként is emlegetett altajisztikai csapat?

– Legutóbb tíznapos programon láttunk vendégül 4 doktoranduszt, akik örömmel használták az SZTE igazi kuriózumnak számító keleti gyűjteményét. A kapcsolataink intenzitását bizonyítja, hogy a kipcsakok történetéről készülő kötet számára a magyarországi kunok históriáját mi írtuk meg és hamarosan megjelenik orosz nyelven is. A nyelvészek és az irodalmárok révén különböző kazak egyetemekkel ápolunk kapcsolatokat – Erasmus és egyéb programokban veszünk részt.

– Az angol mint idegen nyelv uralma és mindenhatósága idején miért fontos az unikumnak számító kazak nyelvvel foglalkozni Kazahsztánon kívül is?

– Az altajisztikán végzett volt hallgatók szinte kivétel nélkül jól el tudtak helyezkedni. Manapság, a migrációs hullámoktól érintett Európában nem kérdés, hogy fontos ismerni a török nyelveket és kultúrát. De ha a térképre nézünk, akkor is egyértelmű: az Eurázsia központi részén elterülő Kazahsztán stratégiailag fontos és ásványi kincsekben gazdag terület. Látni kell azt is, ha a gazdasági kapcsolatok mellé kultúrát is teszünk, ötször olyan tartós együttműködéseket hozunk létre. Tehát a stratégiai gondolkodók könnyen belátják: az altajisztika szak, amely nem tömegképzés, jól hasznosítható, az ebbe a képzésbe fektetett összeg a többszörösét hozhatja az egyénnek és az országának.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Kazah nagykövetség

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *