A kazak-kun rokonságon kívüli kötelékeket is erősíti az SZTE BTK Altajisztika Tanszéke

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Altajisztika Tanszéke és Kazahsztán budapesti nagykövetsége által szervezett, a 170 éve született Abaj Kunanbajuly előtt tisztelgő programot a költő és prózaíró zeneműveiből tartott bemutató színesítette. A könyvkiállítással záruló rendezvény csúcspontjaként a kazak nagykövetség több, az egyetemi oktatásban is haszonnal forgatható könyvet ajándékozott az SZTE Klebelsberg Könyvtárnak.

  Ablak egy ismeretlen világra

– Miért vesz részt a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja a 170 éve született Abaj Kunanbajuly kazak költőt ünneplő programon? – kérdeztük Szajbély Mihály professzortól.

– A kazah irodalomról és kultúráról keveset tudunk. Ez abból is következik, hogy túl sok az olyan dolog a világban, amiről tudni kellene és illene, miközben ez az igény meghaladja fizikai és szellemi lehetőségeinket. Ezért úgy gondolom, minden olyan alkalmat meg kell ragadnunk, ami ablakot tud nyitni ismeretlen világokra. Márpedig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Altajisztikai Tanszéknek élénk a kapcsolata Kazahsztánnal, és a közép-ázsiai ország budapesti nagykövetsége segítségével életre hívták ezt a rendezvényt, ahol hallgatóink kiválóan szerepeltek. Mindez nagyrészt annak az itteni kazak lektornak köszönhető, aki nemcsak az anyanyelvét tanítja, hanem a kazak irodalomra is ráirányítja a figyelmet, sőt: képes motiválni diákjait arra, hogy maguk is fordítsanak, foglalkozzanak például Abaj Kunanbajuly költővel. Természetesnek tartom, hogy mint irodalmár, ezen a komoly háttér műhelymunkát is tükröző programon, végig részt vegyek.

– Ki volt Abaj Kunanbajuly?

– A XIX. század második felében a klasszikus kazak irodalmi nyelv megteremtőjeként is tisztelik. Szerepe – bizonyítja a verseiből és a prózáiból a szegedi egyetemisták által tartott bemutató – hasonló, mint a XVIII. század végén és a XIX. század első felében élt magyar nagyságoké: Bessenyitől és Eötvöstől kezdve Kazinczy-n és Vörösmarty-n át Aranyig és Petőfiig.

Az eseményen készült képek itt megtekinthetők.

– Hány diák és mennyi ideig készült a programra? – érdeklődtünk Mukusheva Raushangul kazak nyelvi lektortól.

– Két hónapon át együtt olvastunk, szövegeket fordítottak a diákjaink is. Forgattuk Rába György kazak irodalmi szemelvényekként közreadott fordításait is, illetve Körmendi Lajos A puszta fiai című kiadványából a kazak nyelvből átültetett költeményeket. Sokat beszélgettünk a kipcsak nyelvről. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen szorgalmas tanítványaim vannak a szegedi egyetemen.

– Miért tartja fontosnak, hogy magyar diákokat tanítson a kazak nyelvre?

– Elsőként a világon Magyarország biztosította Kazahsztán számára, hogy anyanyelvi lektor taníthasson itt. Így kerültem a Szegedi Tudományegyetemre, ahol 1998 óta oktatok. Az országban egyedülálló az itteni képzés: a kazak nyelv mellett irodalmat, országismeretet, illetve a közép-ázsiai kultúrnépek történetét is tanítom. Hazám számára rendkívüli lehetőség ez, mert mi szeretnénk megismerni a világot és szeretnénk, ha a világ is megismerne minket! A magyarokkal szoros a barátsági kapcsolatunk, hiszen az itt élő kunok révén rokonságban állunk.

– Miért ajánlja olvasmánynak a 170 évvel ezelőtt született Abaj Kunanbajuly szövegeit?

– Mert a kelet-kazahsztáni születésű Abaj irodalmunk kiemelkedő alakja: költő és író, műfordító, a kazak nemzet identitásának alakítója. A kazak irodalmi nyelv megalapítója. Közvetlen kapcsolatban állt kora nagy európai alakjaival. Irodalmi reformjaira ugyanúgy büszkék vagyunk, mind sokoldalúságára. Abaj ugyanis zeneszerzéssel is foglalkozott, filozófusként is tiszteljük.

  Sokszorozódó érték az unikum

– Mennyire egyedi kínálatot jelent az, hogy a szegedi egyetemen kazak nyelvet és irodalmat is tanulhatnak az érdeklődő hallgatók? – fordultunk Zimonyi István professzorhoz, az SZTE BTK Altajisztikai Tanszék vezetőjéhez.

– Szegeden kívül Európában csak Lengyelországban és Németországban adott hasonló lehetőség. Itteni többlet viszont, hogy Magyarországon a turkológia kutatása: nemzeti tudomány. Ennek alapja, hogy a kazakok olyan kipcsak nyelvhez hasonlót beszélnek, mint nálunk a kunok, akik a XIII. században érkeztek a Kárpát-medencébe. A kipcsak nyelvet beszélő népek közül napjainkban kettő rendelkezik állammal, a modern nemzetépítés útján járva mostanában építik ki a klasszikus nemzeti tudományokat, foglalkoznak saját nyelvükkel. A kipcsak nyelvet beszélő népek két szuverén állama – a Szovjetunió összeomlása után –: Kazahsztán és Kirgizisztán.

– Mit tehet az SZTE a kipcsak nyelvet beszélő népek identitás-kereséséért?

– Csak két példa: a kazak kánság megalakulása, a kazak államiság kezdetének 550. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a tanszékünk munkatársai is részt vettek. Jelenleg a tanársegédünk a kazak mondattannal foglalkozó nyelvészeti doktori dolgozatával a védési periódusnál tart.

– A világranglistákon jeleskedő Szegedi Tudományegyetem nemzetköziesítéshez hogyan járul hozzá az egyik legkülönlegesebb és legkisebb létszámú tanszékeként is emlegetett altajisztikai csapat?

– Legutóbb tíznapos programon láttunk vendégül 4 doktoranduszt, akik örömmel használták az SZTE igazi kuriózumnak számító keleti gyűjteményét. A kapcsolataink intenzitását bizonyítja, hogy a kipcsakok történetéről készülő kötet számára a magyarországi kunok históriáját mi írtuk meg és hamarosan megjelenik orosz nyelven is. A nyelvészek és az irodalmárok révén különböző kazak egyetemekkel ápolunk kapcsolatokat – Erasmus és egyéb programokban veszünk részt.

– Az angol mint idegen nyelv uralma és mindenhatósága idején miért fontos az unikumnak számító kazak nyelvvel foglalkozni Kazahsztánon kívül is?

– Az altajisztikán végzett volt hallgatók szinte kivétel nélkül jól el tudtak helyezkedni. Manapság, a migrációs hullámoktól érintett Európában nem kérdés, hogy fontos ismerni a török nyelveket és kultúrát. De ha a térképre nézünk, akkor is egyértelmű: az Eurázsia központi részén elterülő Kazahsztán stratégiailag fontos és ásványi kincsekben gazdag terület. Látni kell azt is, ha a gazdasági kapcsolatok mellé kultúrát is teszünk, ötször olyan tartós együttműködéseket hozunk létre. Tehát a stratégiai gondolkodók könnyen belátják: az altajisztika szak, amely nem tömegképzés, jól hasznosítható, az ebbe a képzésbe fektetett összeg a többszörösét hozhatja az egyénnek és az országának.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Kazah nagykövetség