SZTE Info

pelle_anita_kiemelt_nagy

A PhD a negyedik gyermekem

Pelle Anita, az SZTE egyetlen Jean Monnet címmel kitüntetett egyetemi docense az EU-tagállamok versenyképességével foglalkozik, kutatócsoportot vezet, konferenciát szervez, oktatási segédanyagot ír. Tudományos munkája mellett a magánéletben is helyt áll: férjével három gyermeket nevelnek. A fiatal docensnő azt is elárulta, hogy imád főzni, szereti a gasztroirodalmat és fűszernövényeket gondoz a teraszán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mit jelent az, ha valakit Jean Monnet címmel tüntetnek ki?

 

A címet az Európai Bizottság adja, pályázni kell rá. Tulajdonképpen egy ösztöndíj, amely három évre szól. A címen kívül van még többek között Jean Monnet modul, kiválósági központ, projekt, network. A címre az adott személy és az intézménye is pályázik. Legjobb tudomásom szerint a Szegedi Tudományegyetemen rajtam kívül egyetlen személy, a ’90-es években J. Nagy László birtokolta.

 


Milyen kötelezettséggel jár a díj?

 

A pályázó vállalja, hogy kurzusokat tart az Európai Unióval kapcsolatban és más tevékenységeket is megjelöl. Tavaly kezdtem el egy fiatal kutatókból álló EU-val foglalkozó kutatócsoport vezetését, részt vállaltam egy konferencia megszervezésében és az EU gazdaságáról szóló, többrétegű oktatási tartalmak elkészítését tűztem ki célul.

 


Mi a kutatás témája?

 

Versenyképesség az EU-ban. Az unió tagállamai ugyanis versenyképességükben rendkívül eltérőek. Egyértelműen megállapítható egy törésvonal köztük, egy centrum és a periféria, utóbbi a keleti új tagállamokból és Dél-Európából áll. Ezen országok versenyképességének forrásai nagyon különbözőek és amennyiben ezzel a problémával nem kezdünk valamit, az veszélyezteti az EU integritását.

 


Hogy zajlik a kutatás?

 

Műhelymunkában. Havonta összeülünk a hallgatókkal és doktoranduszokkal, és megvitatjuk, hogy ki mit olvasott vagy írt. Szeretném, ha minél több szakirodalmat feldolgoznánk, hiszen ha a könyvek csak ott állnak a polcon, az olyan, mintha nem is lennének. Korábbi ösztöndíjamból is vásároltam már új köteteket az egyetemnek, és ha van valamilyen könyvbeszerzési lehetőség, mindig leadom a kívánságomat. Igyekszem én is minél többet olvasni, utána lehet elemezni az adatokat.

 


Mi a kutatás célja?

 

Próbálunk valamiféle ajánlást megfogalmazni. Igyekszünk részt venni minél több olyan diskurzuson, ahol az EU jövőjéről van szó. Hívtak többek között Jean Monnet networkre és konferenciára, ezeknek egészen Brüsszelig érnek a szálaik. Abban bízunk, hogy sikerül néhány gondolatmagot elültetnünk ezen a vonalon.

 


Hány éve dolgozik a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán?

 

Még hallgatóként kezdtem el demonstrátorkodni 1998-ban. Szemináriumokat tartottam és részt vettem a kari feladatokban. Amikor végeztem, egy évet eltöltöttem a versenyszférában egy német multinacionális cégnél, de rájöttem, hogy az nem nekem való. Szerencsére 2001-ben visszajöttem és végigjártam a ranglétrát: tudományos segédmunkatárs, tanársegéd, adjunktus, majd docens lettem. Emlékszem, a doktorimat 35 hetes terhesen védtem. Viccesen meg szoktam jegyezni, hogy a PhD-m a negyedik gyermekem a két fiam és a kislányom mellett.

 


Hogyan egyeztethető össze a kutatói lét az anyasággal?

 

Erről a témáról született egy írásom, egy EU-s projekt kapcsán. A címe: Konstans multi-tasking, avagy egy mai magyar nagycsaládos tudástőkésnő mindennapjai. A multi-tasking kifejezést még programozás órán tanultam, azt jelenti, hogy a számítógép nem egyszerre csinálja a dolgokat, hanem többfélét, nagyon gyors váltásban. Diákkoromban még nem gondoltam, hogy mostanra ez lesz az egyetlen működőképes üzemmód saját magam számára is.

 


Hogyan telik önöknél egy átlagos nap?

 

Mindegyik másképp, a közös bennük, hogy korán kezdődnek és néha sokáig tartanak. Ami fix, azok az órarend szerinti óráim, és a gyerekek délutáni, esti dolgai. A fiúk fociznak és zeneiskolába is járnak. Hozni-vinni kell őket. Igyekszem minél többet foglakozni a tudománnyal, de azt a luxust nagyon ritkán engedhetem meg magamnak, hogy hosszú órákon keresztül csak írjak. Hétfőn, kedden, szerdán tanítok, csütörtökön, pénteken próbálok elmélyülni a tudományos munkában.

 


Marad idő valamilyen hobbira?

 

A biciklizés és az úszás teljesen kikapcsolnak. Nagyon szeretek főzni és szépirodalmat olvasni. Legutóbb Santa Montefiore Az ombufa árnyékában című kötetét olvastam, amely a ’70-es években játszódik Argentínában. Kedvenc olvasmányaim a szakácskönyvek és a gasztroirodalom is. Nagyon szeretem az olasz, francia, spanyol konyhát.

 


Akkor a vasárnapi ebéd önöknél nem mindig rántott hús és krumplipüré?

 

Legutóbb például pizza volt. Szeretek zöldségekből mindenfélét varázsolni, kedvenceim a krémlevesek és a rakott ételek. Néha a gyerekek is besegítenek a konyhában. A nagyfiam nagyon jó ízléssel ismeri fel, hogy melyik ételbe milyen fűszer való. Elég csak behoznunk a teraszról, mert rozmaringot, mentát, bazsalikomot, oregánot, levendulát is ültettünk.

 


Fotó és Szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.