SZTE Info

Szakmai fórum az idősek funkcionális egészségvesztéséről

A funkcionális egészségvesztés problémakörének holisztikus szemléletű bemutatására fókuszált az idős populáció körében a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán szervezett workshop.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A TÁMOP-4.2.6-15/1-2015-0002 számú „Egészségtudományi, egészségipari tudáshálózat a Dél-Alföldi régióban, a molekuláris medicina innovációs környezetének megteremtésére” című pályázatban az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar oktatói, a funkcionális egészségvesztés problematikájának holisztikus értelmezésére törekedve, kutatási terveket dolgoztak ki a fizikai egészségromlás mutatóinak és a pszichés – szociális károsodás és izoláció faktorainak a feltárására.


A rendezvény elsődleges célja volt, hogy a tudományos, kormányzati, civil és ágazati szereplők részvételével biztosított szakmai diszkusszió hozzá járuljon a hosszú távú preventív programok kidolgozásához. A workshopon György Annamária, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ minőségirányítási vezetője előadásában átfogó helyzetképet adott az érintett korosztály népegészségügyi problémáiról, a releváns egészségpolitikai irányelvekről, valamint a szakemberek speciális képzési lehetőségeiről. Arany Ida, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály munkatársa, megyei vezető ápoló a régióra jellemző egyre növekvő alapellátási igényekre és a feladatok összetettségére helyezte a hangsúlyt.


A szakmai tanácskozáson az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar oktatói saját kutatási terveiket prezentálták a fizikai egészségromlás mutatóinak és a pszichés – szociális károsodás és izoláció faktorainak vizsgálata témakörökben. Az előadások érintették – többek között – az elmagányosodás és a szubjektív jól-lét közötti kapcsolatot, az idősek gyógyszerfogyasztási magatartását, az elesés prevenciós lehetőségeit, az inkontinencia életminőségre gyakorolt hatását és a reumatológiai kórképek mozgásszervi hatásainak funkcionális vizsgálatát.


A workshop zárásaként Dr. Barnai Mária, az ETSZK dékánja és Dr. Vörös Gabriella a Magyar Reumabetegek Egyesülete, Domokos József Reuma Klub (Szeged) képviseletében együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával erősítették meg az idősödő populáció funkcionális egészségvesztésének a prevencióját előtérbe helyező oktatási és kutatási kooperációs szándékukat.

 

A rendezvény az „Egészségtudományi, egészségipari tudáshálózat a Dél-Alföldi régióban, a molekuláris medicina innovációs környezetének megteremtése” TÁMOP-4.2.6-15/1-2015-0002 pályázat keretében valósult meg.


SZTEinfo

esza_felso

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.