SZTE Info

Tudományos ülés a magyar Alaptörvényről

2015. november 26-án „A történeti Alkotmánytól az Alaptörvényig” címmel szerveztek tudományos ülést a SZAB Székházban. A konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter is előadást tartott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, az Igazságügyi Minisztérium, valamint az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottsága szervezésében 2015. november 26-án tudományos ülést szerveztek a SZAB Székházban.

 

Kép a szegedi jogtudományi kar munkájáról


Az Alaptörvény közelgő 5. évfordulójára készülődés jegyében a szegedi egyetem jogi karát teljes szakmai keresztmetszetben tekintette át a konferencia. A kar minden tanszékéről egy-egy előadó mutatta be, hogy az egyes tanszékek által képviselt szűkebb szakmai terület mi módon viszonyul az új magyar alkotmányhoz – fogalmazott Balogh Elemér, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Hozzátette: a tudományos tanácskozás perspektívája az új Alaptörvény közelgő 5. évfordulója, mely 2016. áprilisán esedékes. Addigra a kar munkatársai egy vaskos tanulmánykötetet készítenek el, konferencia kapcsán elmondta: ami az alaptörvényben nincs benne az nincs a társadalomban, hisz nincs olyan területe az életnek, amit az Alaptörvény ne hatna át. A tanulmányokban próbálnak egy hiteles képet adni az elmúlt 5 év keresztmetszetéről, 2016. tavaszára pedig még inkább kidolgozott álláspontok alakulnak ki a témában.


Nehéz feladatott vállal a kar


Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: az Alaptörvényről szóló konferencián a szakma kapcsolódási pontjait kell megkeresni. Egy működő alkotmányt, mely már manifesztálódott bírói döntésekben, törvényhozásban, menetközben elemezni, későbbi hatásait felmérni nehéz feladat. „Ez egy nagyon szép, nemes és nehéz kihívás, büszke vagyok arra, hogy a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara teheti meg ezt az elemzést. Remélem, ez majd jó hírét viszi az egyetemünknek” – fogalmazott.


Múlt, jelen és jövő kapcsolata


A tudományos ülésen Az Alaptörvény első öt éve címmel tartott előadást Trócsányi László igazságügyi miniszter. A konferencia témája különösen érzékeny, hiszen az Alaptörvény elfogadásának közelgő 5. évfordulója alkalmából kíván egyfajta mérleget felállítani. Az alkotmány, mint az ország legfontosabb törvénye, identitásképző funkcióval is rendelkezik, egyfajta kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között – fogalmazott. Az igazságügyi miniszter előadásban arra kereste a választ, hogy az alkotmányozó, hogyan kívánta rögzíteni azokat a viszonyítási pontokat, melyek az alkotmányos múltunk, jelenünk és jövőnk közötti eligazodást segítik.

 

Az Alaptörvény feladatai közé tartozik a múltunkhoz való viszony meghatározása, számvetés alkotmányos örökségünkről. A jelenre tekintve az Alaptörvény egyes alkotmányos értékeket rögzít, mint például a munka, a család, a házasság, a vallás, a gazdaság. Az Alaptörvény az emberi méltóságból indul ki, ami az emberi lét alapja. Az egyén szabadsága azonban csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, ezért is tulajdonít jelentőséget a közösségnek az Alaptörvény – fogalmazott előadásában.

 

A múlthoz és a jelenhez való viszonyunk meghatározza a jövőnket is. A jövőt illetően az alaptörvény egyszerre ad keretet és konkrétumokat. A keret a remény, melyet így fogalmaz meg: „bízunk a közösen kialakított jövőben, a fiatal nemzedék elhivatottságában, hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot” – idézte. „Az Alaptörvény élő keret, mely kifejezi a nemzet akaratát, melyben élni szeretne, illetve amelyet érvényesíteni szeretne. A múlt értékeinek megbecsülése, a jelen értékeinek tiszteletben tartása és a jövő iránti elkötelezettség mellett beszélhetünk csak arról, hogy az Alaptörvény be tudja tölteni rendeltetését” – hangsúlyozta.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.