SZTE Info

feny_eve_kiemelet_nagy

Főszereplő az ELI a Fény éve záró és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál programján

A szegedi beruházás, az ELI-ALPS kutatóközpont átadó ünnepsége 2016-ban esedékes, de 2015-ben is főszereplője több országos és regionális programnak. Legutóbb a Fény éve SZTE JGYPK által szervezett rendezvénysorozatán és a XX: Őszi Kulturális Fesztiválon került középpontba a szuperlézer. Ez a jövő. De a múlt is felvillant Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtti előadásának hasonmás kiadásával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományt népszerűsíti a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó számtalan egyetemi program. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar önálló, a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó rendezvény-sorozatán több ismeretterjesztő program szerepelt. Így például fizikai kísérleteket, és technikai érdekességeket mutattak be, ráadásul egy különleges kiadványt is közkinccsé tettek.

Báró Eötvös Lorándnak az 1888-1889. tanév második félévében tartott Optika előadását hasonmás kiadásban és jól olvasható formában is közreadta az SZTE JGYPK a Fény évét ünneplő eseménysora zárásaként.

 

 

A fénytan története


farkas zsuzsanna– Kézzel írta le a magyar elméleti fizikus, Fröhlich Izidor kérésére a fizikus Eötvös Loránd 11 előadását egy hallgatója, Strausz Ármin – mutatta a szépen rajzolt betűktől zsúfolt sorokat, a 23 oldalas füzetet Farkas Zsuzsanna. Az SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Általános és Környezetfizikai Tanszékét vezető főiskolai tanár elmesélte: a tanszék korábbi tanszékvezetője őrizgette sokáig az MTA SZAB jelenlegi, Somogyi utcai székházában, egy 60-as évekbeli költözéskor hozzá került kéziratot. Tudniillik, a SZAB helyén korábban az egyetem Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszékéhez, valamint Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoportjához tartozó kutatólaboratóriumok működtek. Nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy a kézirat Fröhlich Pál, a Kísérleti Fizikai Tanszék 1924-1950 közötti vezetője hagyatékának lehetett a része.


A közreadás tervét bár dédelgette a tanszékvezető asszony, ennek ellenére egy évtizedig a fiókjában hevert az ábrákkal is ellátott előadás-szöveg. Mintha arra várt volna, hogy a Fény évében szülessen újjá – a hasonmás kiadás mellett a mai olvasó számára is élvezetes olvasmányként Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtt megtartott előadás-füzére, melynek címe: A fénytan története.

 

 

MTA elnök Epikurosztól Foucoldig


Az 1889. január 26-án kezdődő előadássorozatot rögzítő kézirat – melynek helyesírása nagyon különbözik a ma elfogadottól – első mondata: „A tudományos munkák, melyek az ókorból reánk maradtak, nem tekinthetők olyanoknak, melyek íróik által felfedezett fénytani törvényeket és tételeket tartalmaznának, hanem azok egyedül az illető kor ismereteit és nézeteit tárják elénk.”


A látásról például Epikurosz azt hitte, hogy „a szemből kiinduló csápok” eszközlik. A fizika kultúrtörténetéhez adalékokkal szolgáló bevezetőt követően „A törés törvénye” című fejezet már számokat, képleteket és a táblára krétával írt ábrák másolatát is tartalmazta.


„A látás” című fejezet optikával foglalkozó kötetekre utalt, miközben a „Caleidoscop és a Camera obscura” első leírását magyarázta. Kepplernek a szemmel kapcsolatos meglátását vázolta, majd tudatta: „a szemüveg a 13. században használtatott először és pedig Olaszországban”.


A fény terjedéséről és töréséről, a lencsékről, Descartes két szivárványáról is beszélt Eötvös. Megmutatta a Descartes által kiszámolt „a visszaverődésnél fellépő szögleteket” is. A fénytünemények felvillantása mellett a fényelhajlást mint „a phisica egyik nevezetes problémáját” tárgyalta, miközben „A fény terjedési sebessége” is elemzése tárgya lett.


a_fenytan_tortenete
A fénytan története


Eötvös Loránd külön blokkot, vagyis több előadást is szentelt „A phisikai fénytan nagymérvű haladása. Huygens és Newton korszaka” témakörnek. Az 1889. május 18-án záruló előadássorozatot rögzítő jegyzetfüzetben az utolsó mondat szerint Eötvös Foucold „geniális” kísérletét méltatta, mert ezzel „nehány méternyi közben meghatározván a fény terjedési sebességét, a rezgési elméletet diadalra jutatta!”


A nevezetes előadás dátuma azért is különleges, mert épp 1889-ben választották meg Eötvöst a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé.

 

 

A lézer születése


A tudománytörténeti érdekességgel bíró Eötvös relikviához kapcsolódva, az SZTE JGYPK fényhez kötődő program-sorozatát záró est díszvendége, Szabó Gábor professzor az ELI-ről szóló előadása előtt méltatta Eötvös Loránd munkásságát. Elmondta: nagyon nagy pontosságú méréseket végzett Eötvös Loránd, a kísérleteire évtizedekig készültek a megfelelő fémszálak előfeszítésével. A szegedi akadémikus – tudománytörténeti anekdotákkal fűszerezve mondandóját – elmesélte az úgynevezett Eötvös-Pekár-Fekete projekt sztoriját, és az Eötvös-féle mérések száz esztendővel későbbi, 1986-os ismétlésének históriáját…


szabo gaborÓriási erőbevetéssel kereste a lézert a tudomány. Hasonló nagyságú erőfeszítésről nem tudok a fizikához köthető felfedezések történetében – jelentette ki az akadémikus az először 1959-ben leírt „laeser” szó kapcsán.


– Szokták mondani, hogy „a radar megnyerte, az atombomba befejezte a II. világháborút”. De az is összeköti e két találmányt, hogy mindkettőre szükség volt a lézerek kifejlesztéséhez – folytatta a történeti visszatekintést Szabó Gábor.


Egymástól függetlenül többen is rájöttek a lézer titkára. Arra, hogy nem elég, ha mondjuk rúd alakú eszközt építenek, amely felerősíti a fényt. E rúdon belül a fénynek oda-vissza kell járnia ahhoz, hogy kellően felerősödjön.


1960 májusában Maiman kifejlesztette az első lézert, ami rubin lézer volt. A rubinkristály, erős villanólámpával pumpálva, rövid, vörös színű fényimpulzusokban működő lézersugárzást hozott létre. Ezt követően, szinte kéthavonta felfedeztek újabb és újabb lézerfajtákat – tudtuk meg a tudományban élesedő versenyről.


Szeged élen járt. Két évvel a festéklézerek felfedezése után, 1969-ben már a szegedi egyetemen is festéklézerrel dolgozott Budó Ágoston és Ketskeméty István.

 


A bodzabéltől a szuperlézerig


– Bodzabél, gyurma – sorolta a hőskor lézerépítőinek alapanyagait Szabó Gábor. Méltatta Rácz Béla és Bor Zsolt szerepét a lézerhez kötődő korai tudományos eredmények fölvillantásakor.

Áttörést hozott Göttingen, ahol a szegedi fizikusok több évig dolgoztak, majd hazahozták a pikoszekundumos és femtoszekundumos lézerimpulzusokhoz kötődő témákat és módszereket. Így lett az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke a lézerfejlesztés és alkalmazás terén nemzetközileg ismert és elismert kutatóhely. Ez pedig megalapozta az uniós nagyberuházás, a szuperlézer Szegedre telepítését.


– Miért van szükség időbeli felbontásra? Mi történik, amikor az atomok találkoznak? – kérdezte Szabó Gábor, majd a lézert a fényképész vakujához hasonlítva érzékeltette, hogyan teszi láthatóvá az ember számára eddig láthatatlan folyamatokat az attotudomány. Az akadémikus kifejtette: a biológiában és az anyagtudományban, ahol érdekesek a gyors folyamatok, áttörést hozhat az elektronokat mozgás közben megmutatni képes „szuperlézer”.

 

 

Szovjet laktanya helyén épül a tudomány fellegvára


Az ELI-ALPS kutatóközpontban rejlő lehetőségek vázolásával Szabó Gábor a jövőbe mutatott. A Fény éve programokat záró előadása végén és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál fotókiállításának megnyitóján egyaránt kitért az ELI építésének főbb állomásaira.


– Számomra az ELI története nem az első fényképpel kezdődik – pontosított Szabó Gábor fizikus, az SZTE rektora azon a fotótárlaton, amely Dobóczky Zsolt mérnök-tanár objektívjén keresztül mutatja be az uniós beruházás időbeli előrehaladását. A fotográfus kiállításának megnyitóján árulta el az akadémikus, hogy a szegedi szuperlézerrel egy „B-terv” megvalósulásának örvendhetünk. 2008 táján, a Debrecenbe álmodott neutronkutató központ mellett lobbizók ellensúlyozására ő javasolta az NGM-ben, hogy Magyarországnak legyen egy „B-terve” is: a szuperlézer.


– Az ELI olyan műszaki alkotás, amire büszkék lehetünk. A magyar mérnökök legmagasabb szintű tudását fogalja magába – fogalmazott a fizikus, mikor az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az ELI-t és építőit bemutató fényképeket,


A 2014. februári alapkőletételtől kezdve fotózta a beruházás főbb mozzanatait Dobóczky Zsolt. Az egykori szovjet laktanya helyén a lézeres kutatóközpont építését megörökítő több mit negyven fotó tárlatnyitóján elismeréssel köszöntötte az alkotót Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. műszaki igazgatója is.


Az SZTE XX. Őszi Kulturális Fesztiváljának részét jelentő fotókiállításon Dobóczky Zsolt tanítványa, Petrovics József mondta el Endrődi Sándor: A tudós című versét, melynek utolsó sorai az ELI-től visszaröpítenek Eötvös Lorándig: „…Mondd hát, e roppant, rengeteg tudásból, / Mely nagy elmédben tündöklőn világol, / Mi az eredmény, az átszűrt valóság?


A tudós válaszolt: Alázatosság.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Annus Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.
  • október 3.
    10:00 - 18:00