SZTE Info

feny_eve_kiemelet_nagy

Főszereplő az ELI a Fény éve záró és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál programján

A szegedi beruházás, az ELI-ALPS kutatóközpont átadó ünnepsége 2016-ban esedékes, de 2015-ben is főszereplője több országos és regionális programnak. Legutóbb a Fény éve SZTE JGYPK által szervezett rendezvénysorozatán és a XX: Őszi Kulturális Fesztiválon került középpontba a szuperlézer. Ez a jövő. De a múlt is felvillant Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtti előadásának hasonmás kiadásával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tudományt népszerűsíti a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó számtalan egyetemi program. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar önálló, a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó rendezvény-sorozatán több ismeretterjesztő program szerepelt. Így például fizikai kísérleteket, és technikai érdekességeket mutattak be, ráadásul egy különleges kiadványt is közkinccsé tettek.

Báró Eötvös Lorándnak az 1888-1889. tanév második félévében tartott Optika előadását hasonmás kiadásban és jól olvasható formában is közreadta az SZTE JGYPK a Fény évét ünneplő eseménysora zárásaként.

 

 

A fénytan története


farkas zsuzsanna– Kézzel írta le a magyar elméleti fizikus, Fröhlich Izidor kérésére a fizikus Eötvös Loránd 11 előadását egy hallgatója, Strausz Ármin – mutatta a szépen rajzolt betűktől zsúfolt sorokat, a 23 oldalas füzetet Farkas Zsuzsanna. Az SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Általános és Környezetfizikai Tanszékét vezető főiskolai tanár elmesélte: a tanszék korábbi tanszékvezetője őrizgette sokáig az MTA SZAB jelenlegi, Somogyi utcai székházában, egy 60-as évekbeli költözéskor hozzá került kéziratot. Tudniillik, a SZAB helyén korábban az egyetem Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszékéhez, valamint Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoportjához tartozó kutatólaboratóriumok működtek. Nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy a kézirat Fröhlich Pál, a Kísérleti Fizikai Tanszék 1924-1950 közötti vezetője hagyatékának lehetett a része.


A közreadás tervét bár dédelgette a tanszékvezető asszony, ennek ellenére egy évtizedig a fiókjában hevert az ábrákkal is ellátott előadás-szöveg. Mintha arra várt volna, hogy a Fény évében szülessen újjá – a hasonmás kiadás mellett a mai olvasó számára is élvezetes olvasmányként Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtt megtartott előadás-füzére, melynek címe: A fénytan története.

 

 

MTA elnök Epikurosztól Foucoldig


Az 1889. január 26-án kezdődő előadássorozatot rögzítő kézirat – melynek helyesírása nagyon különbözik a ma elfogadottól – első mondata: „A tudományos munkák, melyek az ókorból reánk maradtak, nem tekinthetők olyanoknak, melyek íróik által felfedezett fénytani törvényeket és tételeket tartalmaznának, hanem azok egyedül az illető kor ismereteit és nézeteit tárják elénk.”


A látásról például Epikurosz azt hitte, hogy „a szemből kiinduló csápok” eszközlik. A fizika kultúrtörténetéhez adalékokkal szolgáló bevezetőt követően „A törés törvénye” című fejezet már számokat, képleteket és a táblára krétával írt ábrák másolatát is tartalmazta.


„A látás” című fejezet optikával foglalkozó kötetekre utalt, miközben a „Caleidoscop és a Camera obscura” első leírását magyarázta. Kepplernek a szemmel kapcsolatos meglátását vázolta, majd tudatta: „a szemüveg a 13. században használtatott először és pedig Olaszországban”.


A fény terjedéséről és töréséről, a lencsékről, Descartes két szivárványáról is beszélt Eötvös. Megmutatta a Descartes által kiszámolt „a visszaverődésnél fellépő szögleteket” is. A fénytünemények felvillantása mellett a fényelhajlást mint „a phisica egyik nevezetes problémáját” tárgyalta, miközben „A fény terjedési sebessége” is elemzése tárgya lett.


a_fenytan_tortenete
A fénytan története


Eötvös Loránd külön blokkot, vagyis több előadást is szentelt „A phisikai fénytan nagymérvű haladása. Huygens és Newton korszaka” témakörnek. Az 1889. május 18-án záruló előadássorozatot rögzítő jegyzetfüzetben az utolsó mondat szerint Eötvös Foucold „geniális” kísérletét méltatta, mert ezzel „nehány méternyi közben meghatározván a fény terjedési sebességét, a rezgési elméletet diadalra jutatta!”


A nevezetes előadás dátuma azért is különleges, mert épp 1889-ben választották meg Eötvöst a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé.

 

 

A lézer születése


A tudománytörténeti érdekességgel bíró Eötvös relikviához kapcsolódva, az SZTE JGYPK fényhez kötődő program-sorozatát záró est díszvendége, Szabó Gábor professzor az ELI-ről szóló előadása előtt méltatta Eötvös Loránd munkásságát. Elmondta: nagyon nagy pontosságú méréseket végzett Eötvös Loránd, a kísérleteire évtizedekig készültek a megfelelő fémszálak előfeszítésével. A szegedi akadémikus – tudománytörténeti anekdotákkal fűszerezve mondandóját – elmesélte az úgynevezett Eötvös-Pekár-Fekete projekt sztoriját, és az Eötvös-féle mérések száz esztendővel későbbi, 1986-os ismétlésének históriáját…


szabo gaborÓriási erőbevetéssel kereste a lézert a tudomány. Hasonló nagyságú erőfeszítésről nem tudok a fizikához köthető felfedezések történetében – jelentette ki az akadémikus az először 1959-ben leírt „laeser” szó kapcsán.


– Szokták mondani, hogy „a radar megnyerte, az atombomba befejezte a II. világháborút”. De az is összeköti e két találmányt, hogy mindkettőre szükség volt a lézerek kifejlesztéséhez – folytatta a történeti visszatekintést Szabó Gábor.


Egymástól függetlenül többen is rájöttek a lézer titkára. Arra, hogy nem elég, ha mondjuk rúd alakú eszközt építenek, amely felerősíti a fényt. E rúdon belül a fénynek oda-vissza kell járnia ahhoz, hogy kellően felerősödjön.


1960 májusában Maiman kifejlesztette az első lézert, ami rubin lézer volt. A rubinkristály, erős villanólámpával pumpálva, rövid, vörös színű fényimpulzusokban működő lézersugárzást hozott létre. Ezt követően, szinte kéthavonta felfedeztek újabb és újabb lézerfajtákat – tudtuk meg a tudományban élesedő versenyről.


Szeged élen járt. Két évvel a festéklézerek felfedezése után, 1969-ben már a szegedi egyetemen is festéklézerrel dolgozott Budó Ágoston és Ketskeméty István.

 


A bodzabéltől a szuperlézerig


– Bodzabél, gyurma – sorolta a hőskor lézerépítőinek alapanyagait Szabó Gábor. Méltatta Rácz Béla és Bor Zsolt szerepét a lézerhez kötődő korai tudományos eredmények fölvillantásakor.

Áttörést hozott Göttingen, ahol a szegedi fizikusok több évig dolgoztak, majd hazahozták a pikoszekundumos és femtoszekundumos lézerimpulzusokhoz kötődő témákat és módszereket. Így lett az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke a lézerfejlesztés és alkalmazás terén nemzetközileg ismert és elismert kutatóhely. Ez pedig megalapozta az uniós nagyberuházás, a szuperlézer Szegedre telepítését.


– Miért van szükség időbeli felbontásra? Mi történik, amikor az atomok találkoznak? – kérdezte Szabó Gábor, majd a lézert a fényképész vakujához hasonlítva érzékeltette, hogyan teszi láthatóvá az ember számára eddig láthatatlan folyamatokat az attotudomány. Az akadémikus kifejtette: a biológiában és az anyagtudományban, ahol érdekesek a gyors folyamatok, áttörést hozhat az elektronokat mozgás közben megmutatni képes „szuperlézer”.

 

 

Szovjet laktanya helyén épül a tudomány fellegvára


Az ELI-ALPS kutatóközpontban rejlő lehetőségek vázolásával Szabó Gábor a jövőbe mutatott. A Fény éve programokat záró előadása végén és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál fotókiállításának megnyitóján egyaránt kitért az ELI építésének főbb állomásaira.


– Számomra az ELI története nem az első fényképpel kezdődik – pontosított Szabó Gábor fizikus, az SZTE rektora azon a fotótárlaton, amely Dobóczky Zsolt mérnök-tanár objektívjén keresztül mutatja be az uniós beruházás időbeli előrehaladását. A fotográfus kiállításának megnyitóján árulta el az akadémikus, hogy a szegedi szuperlézerrel egy „B-terv” megvalósulásának örvendhetünk. 2008 táján, a Debrecenbe álmodott neutronkutató központ mellett lobbizók ellensúlyozására ő javasolta az NGM-ben, hogy Magyarországnak legyen egy „B-terve” is: a szuperlézer.


– Az ELI olyan műszaki alkotás, amire büszkék lehetünk. A magyar mérnökök legmagasabb szintű tudását fogalja magába – fogalmazott a fizikus, mikor az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az ELI-t és építőit bemutató fényképeket,


A 2014. februári alapkőletételtől kezdve fotózta a beruházás főbb mozzanatait Dobóczky Zsolt. Az egykori szovjet laktanya helyén a lézeres kutatóközpont építését megörökítő több mit negyven fotó tárlatnyitóján elismeréssel köszöntötte az alkotót Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. műszaki igazgatója is.


Az SZTE XX. Őszi Kulturális Fesztiváljának részét jelentő fotókiállításon Dobóczky Zsolt tanítványa, Petrovics József mondta el Endrődi Sándor: A tudós című versét, melynek utolsó sorai az ELI-től visszaröpítenek Eötvös Lorándig: „…Mondd hát, e roppant, rengeteg tudásból, / Mely nagy elmédben tündöklőn világol, / Mi az eredmény, az átszűrt valóság?


A tudós válaszolt: Alázatosság.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Annus Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.