feny_eve_kiemelet_nagy

Főszereplő az ELI a Fény éve záró és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál programján

A szegedi beruházás, az ELI-ALPS kutatóközpont átadó ünnepsége 2016-ban esedékes, de 2015-ben is főszereplője több országos és regionális programnak. Legutóbb a Fény éve SZTE JGYPK által szervezett rendezvénysorozatán és a XX: Őszi Kulturális Fesztiválon került középpontba a szuperlézer. Ez a jövő. De a múlt is felvillant Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtti előadásának hasonmás kiadásával.

A tudományt népszerűsíti a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó számtalan egyetemi program. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar önálló, a Fény Nemzetközi Évéhez kapcsolódó rendezvény-sorozatán több ismeretterjesztő program szerepelt. Így például fizikai kísérleteket, és technikai érdekességeket mutattak be, ráadásul egy különleges kiadványt is közkinccsé tettek.

Báró Eötvös Lorándnak az 1888-1889. tanév második félévében tartott Optika előadását hasonmás kiadásban és jól olvasható formában is közreadta az SZTE JGYPK a Fény évét ünneplő eseménysora zárásaként.

 

 

A fénytan története


farkas zsuzsanna– Kézzel írta le a magyar elméleti fizikus, Fröhlich Izidor kérésére a fizikus Eötvös Loránd 11 előadását egy hallgatója, Strausz Ármin – mutatta a szépen rajzolt betűktől zsúfolt sorokat, a 23 oldalas füzetet Farkas Zsuzsanna. Az SZTE JGYPK Alkalmazott Természettudományi Intézet Általános és Környezetfizikai Tanszékét vezető főiskolai tanár elmesélte: a tanszék korábbi tanszékvezetője őrizgette sokáig az MTA SZAB jelenlegi, Somogyi utcai székházában, egy 60-as évekbeli költözéskor hozzá került kéziratot. Tudniillik, a SZAB helyén korábban az egyetem Természettudományi Kar Kísérleti Fizikai Tanszékéhez, valamint Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoportjához tartozó kutatólaboratóriumok működtek. Nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy a kézirat Fröhlich Pál, a Kísérleti Fizikai Tanszék 1924-1950 közötti vezetője hagyatékának lehetett a része.


A közreadás tervét bár dédelgette a tanszékvezető asszony, ennek ellenére egy évtizedig a fiókjában hevert az ábrákkal is ellátott előadás-szöveg. Mintha arra várt volna, hogy a Fény évében szülessen újjá – a hasonmás kiadás mellett a mai olvasó számára is élvezetes olvasmányként Eötvös Loránd 126 évvel ezelőtt megtartott előadás-füzére, melynek címe: A fénytan története.

 

 

MTA elnök Epikurosztól Foucoldig


Az 1889. január 26-án kezdődő előadássorozatot rögzítő kézirat – melynek helyesírása nagyon különbözik a ma elfogadottól – első mondata: „A tudományos munkák, melyek az ókorból reánk maradtak, nem tekinthetők olyanoknak, melyek íróik által felfedezett fénytani törvényeket és tételeket tartalmaznának, hanem azok egyedül az illető kor ismereteit és nézeteit tárják elénk.”


A látásról például Epikurosz azt hitte, hogy „a szemből kiinduló csápok” eszközlik. A fizika kultúrtörténetéhez adalékokkal szolgáló bevezetőt követően „A törés törvénye” című fejezet már számokat, képleteket és a táblára krétával írt ábrák másolatát is tartalmazta.


„A látás” című fejezet optikával foglalkozó kötetekre utalt, miközben a „Caleidoscop és a Camera obscura” első leírását magyarázta. Kepplernek a szemmel kapcsolatos meglátását vázolta, majd tudatta: „a szemüveg a 13. században használtatott először és pedig Olaszországban”.


A fény terjedéséről és töréséről, a lencsékről, Descartes két szivárványáról is beszélt Eötvös. Megmutatta a Descartes által kiszámolt „a visszaverődésnél fellépő szögleteket” is. A fénytünemények felvillantása mellett a fényelhajlást mint „a phisica egyik nevezetes problémáját” tárgyalta, miközben „A fény terjedési sebessége” is elemzése tárgya lett.


a_fenytan_tortenete
A fénytan története


Eötvös Loránd külön blokkot, vagyis több előadást is szentelt „A phisikai fénytan nagymérvű haladása. Huygens és Newton korszaka” témakörnek. Az 1889. május 18-án záruló előadássorozatot rögzítő jegyzetfüzetben az utolsó mondat szerint Eötvös Foucold „geniális” kísérletét méltatta, mert ezzel „nehány méternyi közben meghatározván a fény terjedési sebességét, a rezgési elméletet diadalra jutatta!”


A nevezetes előadás dátuma azért is különleges, mert épp 1889-ben választották meg Eötvöst a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé.

 

 

A lézer születése


A tudománytörténeti érdekességgel bíró Eötvös relikviához kapcsolódva, az SZTE JGYPK fényhez kötődő program-sorozatát záró est díszvendége, Szabó Gábor professzor az ELI-ről szóló előadása előtt méltatta Eötvös Loránd munkásságát. Elmondta: nagyon nagy pontosságú méréseket végzett Eötvös Loránd, a kísérleteire évtizedekig készültek a megfelelő fémszálak előfeszítésével. A szegedi akadémikus – tudománytörténeti anekdotákkal fűszerezve mondandóját – elmesélte az úgynevezett Eötvös-Pekár-Fekete projekt sztoriját, és az Eötvös-féle mérések száz esztendővel későbbi, 1986-os ismétlésének históriáját…


szabo gaborÓriási erőbevetéssel kereste a lézert a tudomány. Hasonló nagyságú erőfeszítésről nem tudok a fizikához köthető felfedezések történetében – jelentette ki az akadémikus az először 1959-ben leírt „laeser” szó kapcsán.


– Szokták mondani, hogy „a radar megnyerte, az atombomba befejezte a II. világháborút”. De az is összeköti e két találmányt, hogy mindkettőre szükség volt a lézerek kifejlesztéséhez – folytatta a történeti visszatekintést Szabó Gábor.


Egymástól függetlenül többen is rájöttek a lézer titkára. Arra, hogy nem elég, ha mondjuk rúd alakú eszközt építenek, amely felerősíti a fényt. E rúdon belül a fénynek oda-vissza kell járnia ahhoz, hogy kellően felerősödjön.


1960 májusában Maiman kifejlesztette az első lézert, ami rubin lézer volt. A rubinkristály, erős villanólámpával pumpálva, rövid, vörös színű fényimpulzusokban működő lézersugárzást hozott létre. Ezt követően, szinte kéthavonta felfedeztek újabb és újabb lézerfajtákat – tudtuk meg a tudományban élesedő versenyről.


Szeged élen járt. Két évvel a festéklézerek felfedezése után, 1969-ben már a szegedi egyetemen is festéklézerrel dolgozott Budó Ágoston és Ketskeméty István.

 


A bodzabéltől a szuperlézerig


– Bodzabél, gyurma – sorolta a hőskor lézerépítőinek alapanyagait Szabó Gábor. Méltatta Rácz Béla és Bor Zsolt szerepét a lézerhez kötődő korai tudományos eredmények fölvillantásakor.

Áttörést hozott Göttingen, ahol a szegedi fizikusok több évig dolgoztak, majd hazahozták a pikoszekundumos és femtoszekundumos lézerimpulzusokhoz kötődő témákat és módszereket. Így lett az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéke a lézerfejlesztés és alkalmazás terén nemzetközileg ismert és elismert kutatóhely. Ez pedig megalapozta az uniós nagyberuházás, a szuperlézer Szegedre telepítését.


– Miért van szükség időbeli felbontásra? Mi történik, amikor az atomok találkoznak? – kérdezte Szabó Gábor, majd a lézert a fényképész vakujához hasonlítva érzékeltette, hogyan teszi láthatóvá az ember számára eddig láthatatlan folyamatokat az attotudomány. Az akadémikus kifejtette: a biológiában és az anyagtudományban, ahol érdekesek a gyors folyamatok, áttörést hozhat az elektronokat mozgás közben megmutatni képes „szuperlézer”.

 

 

Szovjet laktanya helyén épül a tudomány fellegvára


Az ELI-ALPS kutatóközpontban rejlő lehetőségek vázolásával Szabó Gábor a jövőbe mutatott. A Fény éve programokat záró előadása végén és a XX. Őszi Kulturális Fesztivál fotókiállításának megnyitóján egyaránt kitért az ELI építésének főbb állomásaira.


– Számomra az ELI története nem az első fényképpel kezdődik – pontosított Szabó Gábor fizikus, az SZTE rektora azon a fotótárlaton, amely Dobóczky Zsolt mérnök-tanár objektívjén keresztül mutatja be az uniós beruházás időbeli előrehaladását. A fotográfus kiállításának megnyitóján árulta el az akadémikus, hogy a szegedi szuperlézerrel egy „B-terv” megvalósulásának örvendhetünk. 2008 táján, a Debrecenbe álmodott neutronkutató központ mellett lobbizók ellensúlyozására ő javasolta az NGM-ben, hogy Magyarországnak legyen egy „B-terve” is: a szuperlézer.


– Az ELI olyan műszaki alkotás, amire büszkék lehetünk. A magyar mérnökök legmagasabb szintű tudását fogalja magába – fogalmazott a fizikus, mikor az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az ELI-t és építőit bemutató fényképeket,


A 2014. februári alapkőletételtől kezdve fotózta a beruházás főbb mozzanatait Dobóczky Zsolt. Az egykori szovjet laktanya helyén a lézeres kutatóközpont építését megörökítő több mit negyven fotó tárlatnyitóján elismeréssel köszöntötte az alkotót Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. műszaki igazgatója is.


Az SZTE XX. Őszi Kulturális Fesztiváljának részét jelentő fotókiállításon Dobóczky Zsolt tanítványa, Petrovics József mondta el Endrődi Sándor: A tudós című versét, melynek utolsó sorai az ELI-től visszaröpítenek Eötvös Lorándig: „…Mondd hát, e roppant, rengeteg tudásból, / Mely nagy elmédben tündöklőn világol, / Mi az eredmény, az átszűrt valóság?


A tudós válaszolt: Alázatosság.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Annus Gábor

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma