SZTE Info

agrarkonf_kiemelt_nagy

Híd a felsőoktatás az agrárkutatás és a mezőgazdaság között

Eredményes agrárkutatásra van szükség a hazai mezőgazdaság fejlesztéséhez – jelentették ki többen is az Agrárinnováció a gyakorlatban című, Hódmezővásárhelyen rendezett konferencián. A Szegedi Tudományegyetem által kezdeményezett és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Igazgatóságával közösen szervezett programon a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Nagy István is a kutatók és a gazdák szorosabb kapcsolatát szorgalmazta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ország sikere attól függ, miként képes reagálni a világ stratégiai kihívásaira. E gondolat jegyében szervezte meg a tudomány, a kamara és a mezőgazdasági vállalkozások kapcsolatépítését szolgáló, Agrárinnováció a gyakorlatban elnevezésű konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

 

 

Dinamikusan reagálni


agrarkutatas– A globális problémákra – például a klímaváltozásra, az élelmiszerellátás biztonságára, az élelmiszerek és energiahordozók árának ugrásszerű emelkedésére – Magyarországnak is meg kell adnia a maga válaszát. Ez a tudomány nélkül elképzelhetetlen. A hazai mezőgazdaság fejlesztése, az élelmiszeripar versenyképességének a növelése csak az agrárkutatás eredményességével képzelhető el – hangsúlyozta Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerint a kutatás-fejlesztés kulcsterületei: a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni képes növényfajták nemesítése, a megújuló energiaforrások alkalmazása.


– El kell érni, hogy az agrárkutatás eredményei elérhetőek legyenek a mezőgazdaság szereplői számára is – rögzítette az FM parlamenti államtitkára. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a hazai agrárkutatás nem tudta kellően kezelni az újabb és újabb kihívásokat. Feladatként jelölte meg Nagy István, hogy erősítsék a projektek eredményességének a mérését. Fokozni kell a gyakorlati eredmények hasznosulását, az abból levonható következtetéseket vissza kell csatolni a kutatómunka szervezésébe. Fejleszteni kell az intézmények közötti kapcsolatokat, programot kell kidolgozni a kutatói utánpótlás biztosítására.


Az agrár-kutatói hálózat korszerűsítésének alapja a kapacitások széttagoltságának megszüntetése. Az átalakítási koncepció alapelvei: az agrárkutatás szervezeti struktúrájának az egyszerűsítése és koncentrálása, a szakmai igényekre dinamikusan reagálni képes intézeti hálózat kialakítása, a hazai ágazatai kutatási és innovációs tevékenység eredményességének a növelése, a nemzetközi versenyképesség elérése.

 

 

A NAIK 300 kutatójáról


A 11 önálló kutatóintézetet integrálva a kormány 2014 elején létrehozta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK).

A NAIK 700 munkatársa közül mintegy 300 foglalkozik kutatómunkával, innovációval. A mezőgazdaság minden területét felölelve – a halászattól és öntözéstől kezdve a gyümölcs és szülőtermesztésen át az állattenyésztésig és nemesítésig – foglalkozik a NAIK. De a sor folytatható például a mezőgazdasági technológiával, az élelmiszertudománnyal, az erdőgazdálkodással, az agrár-környezettudománnyal. Korábban létező, de az utóbbi időkben leépült kutatási területek – például az öntözés, a zöldség- és a dísznövény-termesztés – is fejlődésnek indultak.


Agrarinnovacios_konferencia
Híd a felsőoktatás az agrárkutatás és a mezőgazdaság között - GALÉRIA


– A NAIK-hoz négy, állami tulajdonban lévő vállalkozás is tartozik – tudatta az FM parlamenti államtitkára. Szerinte e cégeknek fontos a szerepe abban, hogy a kutatási eredmények eljussanak a gazdákhoz, illetve: a gyakorlati igényekről értesüljenek a tudósok. – végtelenül fontos, hogy nem egyoldalú a kutatás, hanem létezik az oda-vissza csatolás.


Az öregedő szakembergárda fiatalítására évente 30 új kutató lép a rendszerbe. A fiatal kutatókat mentorok segítik az indulásban. – A fiatalok bevonására és megtartására egy vonzó, agrárkutatási életpálya modellt kell kialakítani – húzta alá a szakember.


A nemzeti vidékstratégia kiemelt célja: a kutatási eredményeknek az átadása a gazdálkodók számára, az innováció elterjesztése. Ezért az NAIK támogatja a konkrét agrárinnovációs fejlesztéseket, továbbá a kisvállalkozások és a kutatóhelyek együttműködését.


– Erősíteni szeretnénk az ágazati kutatások gyakorlatorientáltságát az adott ágazat szakembereinek a bevonásával – mondta Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára úgy véli: az integrált kutatóhálózat az agrárágazat versenyképességének a növelését, a fenntartható fejlődést elősegítő programok kidolgozását és megvalósítását egyaránt szolgálja.


A NAIK nemzetközi méretekben is jelentős intézményként kapcsolódhat be a világ tudományos vérkeringésébe.

 

 

Munkamegosztásban


Alakul a munkamegosztás az MTA-val és a felsőoktatási intézményekkel. Erre jó példának jelölte meg az államtitkár az SZTE által kezdeményezett Agrárinnováció a gyakorlatban című konferenciát. Szerinte a hídképző intézményeket segíteni kell, hogy jelenleginél szélesebb területen tevékenykedhessenek. A másik fontos cél a tudományos szféra és a gyakorlat kooperációjának erősítése, aminek jó eszköze a konzorciális együttműködés, amelyben a tudós, a szaktanácsadó és a gazda közösen és szervezett formában dolgozik egy gyakorlati életet érintő probléma megoldásáért, az eredmény minél szélesebb körű terjesztéséért.


– Annak érdekében, hogy az agrár és élelmiszer-feldolgozási célok megvalósítását segítő ágazati és innovációs tevékenység megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezzen, a tárca az elkövetkező időszakban fokozni kívánja a támogatási forrásokról szóló döntésekben a szerepvállalását – fogalmazott Nagy István.


Az FM parlamenti államtitkára fölhívta a figyelmet az uniós Horizon 2020 programra, amely 79 milliárd eurós költségvetésű és az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. Elmondta: a tudásátadás és az innováció közös cél. Az EU új eszköze az Európai Innovációs Partnerség (EIP). A kutatók és a megoldandó problémákkal küszködő gyakorlati szakemberek egymásra találását az országos EIP-hálózat segíti. A közös programok megvalósításához a vidékfejlesztési program plusz forrást biztosít.

– A jövőt a tradíció és a tudás együttesen jelenti – zárta mondandóját az FM parlamenti államtitkár.

 

 

„Nem túl rózsás” tapasztalatok


agrarkutatas2– Az egyetemi kutatásokat összhangba kell hoznunk versenyszféra igényeivel. Ez az Agrárinnováció a gyakorlatban című konferenciánk célja – jelentette ki a rendezvény társszervezője, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád megyei szervezete elnöke. Kispál Ferenc köszöntőjében megosztotta „nem túl rózsás” tapasztalatait. Szerinte a versenyszféra képviselői nemigen tudják, miként kapcsolódhatnának be az egyetem munkájába. – Az egyetem kutatói is sokszor elrugaszkodnak a valóságtól. Publikációik az elmélet és nem a reális szükségleteket felé irányulnak – fogalmazott. Közös a cél: a hazai agrárium fejlesztése. A feltételek adottak a gyakorlatorientált projektek megvalósítására.


– Elméleti ismereteik helytállóak, de a gyakorlati életet érintő aktualitásokra nem képesek válaszolni az egyetemisták – osztotta meg a záróvizsga bizottságok meghívottjaként szerzett eddigi tapasztalatát a kamara elnöke. Ezért fejezte ki reményét, hogy e tanácskozáson a mezőgazdasági munka elmélete és gyakorlata egymásra talál.

 

 

Vásárhelyre költözik az MVH megyei központja


– A fundamentum: az agrárium. Erre a gazdasági alapra épült a város és a kultúrája, hagyományai, mindez élteti a mai világban is – rögzítette városa kiindulópontját Hegedűs Zoltán. Hódmezővásárhely alpolgármestere hozzátette: – A mezőgazdaság aránya manapság kisebb, mint a szolgáltatói szektor. Mégis: hatalmas lehetőséget látunk a termőföldben.


A Magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád megyei központja még 2015 őszén Hódmezővásárhelyre költözik. Hasonlóképpen fontos pont, hogy a gazdák földhöz juthatnak.


Az oktatás kiemelt szerepére is fölhívta a figyelmet az alpolgármester. Szerinte ez segíti a vásárhelyi mezőgazdaság felemelkedését. Kitörési pontként határozta meg a növénytermesztést, az állattenyésztést, az élelmiszer-feldolgozást – ahol a tudományterületek találkoznak egymással. Az innovációs folyamat olyan induló lépésének minősítette a konferenciát, amely új pályára állítja Hódmezővásárhelyt.

 

 

A Tudáspark összeköt


– Az ország egyik legjobb egyeteme a Szegedi Tudományegyetem, büszke lehet eredményeire. A felsőoktatási rangsorok kialakítói elsősorban az alapkutatásokban elért teljesítményt, a publikációkat veszik figyelembe – emlékeztetett Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta: az alapkutatás eredménye nem hasznosul azonnal, de egy ilyen rangos intézményben tanulni megéri a fiatalnak, mert a megszerzett ismeretekből profitálhat a munkaerő-piacon.


– A vállalkozások valóban kevesebbet érzékelhetnek abból, hogy a Dél-Alföldön virul az ország egyik legjobb egyeteme. De azon vagyunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Az elmúlt időszakban a környék minden nagyobb vállalkozását fölkerestük, hogy együtt tárjuk föl a kapcsolódási pontokat. Célunk ugyanis az ipar, a mezőgazdaság és a tudás igényeinek a közelítése – hangsúlyozta Kemény Lajos. Az SZTE professzora, rektorhelyettese hozzátette: a network, a hálózatosítás az, amiből kijöhetnek új eredmények.


Kifejezte reményét, hogy a Tudáspark pályázattal megteremtettük azt a kapcsolatot, hidat, ami a vállalkozásokat és a szegedi egyetemet, a kamarákat összeköti. A megkezdett munkát szeretnénk eredményesen folytatni partnereinkkel együttműködésben.

 

 

Duális képzés: 2016 szeptemberétől az SZTE Mezőgazdasági Karon is


Az őszi betakarítási kampányidőszak közepére került agrárinnovációs konferencia résztvevőit köszöntve az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, Horváth József arra hívta föl a figyelmet, hogy tervezni nehéz. A mezőgazdasági munkákat alapvetően az időjárás befolyásolja a klímaváltozás és a jogszabályi környezet folyamatos módosulásakor, miközben fejlődik a technika és módszer, változnak a fogyasztói igények is.


– Innovációról akkor beszélhetünk, ha az új tudás, az új kutatási és tudományos eredmények többletprofitban és vállalati, társadalmi haszonban realizálódnak. Erre a mai szakmai konferencia számos példával szolgál – mondta annak az egyetemi karnak a dékánja, amely e tanácskozáson is betekintést engedett a kutatómunkába. Példaként említette, hogy a gyógyszerfelhasználást jelentősen kell csökkenteni az állattenyésztésben, de a klímaváltozásra a növény és állatfajok, fajták módosításával, valamint a technológiaváltással is készülni kell. Közben a fogyasztói igényekre is figyelni szükséges az élelmiszertermelés fejlesztésével.


Húsz vállalkozással kötött együttműködést az SZTE MGK annak érdekében, hogy 2016 szeptemberében itt is elindulhasson a duális képzés, az innovatív szakemberképzés és utánpótlás nevelés új formája. Így bővül az SZTE MGK-t eddig is jellemző együttműködési háló, amelynek csomópontjaiban kutatóintézeteket, gyakorlóhelyeket találni.

 

 

A batátától a kendermagos tyúkon át a biogáz üzemig


Kiemelte a Vidékfejlesztési Program agrárinnovációs lehetőségeit Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese.


A batáta termesztéstechnológiai fejlesztésétől kezdve a haszonállatok – például a kendermagos magyar tyúk – génmegőrzésén át az élelmiszer-feldolgozásig és az élelmiszerbiztonságig, sőt: a megújuló energiákat képviselő biogáz üzemekig számos agrárinnovációs lehetőségről beszélgettek a szakemberek az SZTE Hódmezővásárhelyen rendezett konferenciáján.


Az Agrárinnováció a gyakorlatban című, 2015. október 27-én tartott konferencia programja itt elérhető


*


A program a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0013 azonosító számú, „A Szegedi Tudományegyetem quadruplehelix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának kialakítása Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónában” című projekt keretében valósul meg.

 

SZTEinfo – kép és szöveg: Újszászi Ilona

esza_felso

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • július 16.
    09:00 - 19:00
    Tizennyolcadik alkalommal rendez nyári egyetemet a magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődő külföldieknek a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológia Központja 2018. július 16-tól augusztus 10-ig.
  • augusztus 26. 08:00 - 30. 16:00
  • augusztus 27.
    11:00 - 19:00
    A Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány 2018. augusztus 27-29. között rendezi meg „Az Újszövetség hellén és júdaista háttere” című konferenciáját, mely az újszövetségi szerzők szövegeiben fellelhető különböző ókori témák és műfajok a Biblia szövegére gyakorolt hatását vizsgálja. Ebben a tárgyban átfogó konferenciát eddig nem rendeztek Magyarországon úgy, hogy arra egyszerre hívtak volna meg biblikusokat és hellenizmus szakértőket. Az előadások célja a keresztény és a nem keresztény szövegek viszonyának elemzése, nyelve pedig magyar, német és angol.
  • szeptember 10.
    18:00 - 20:00
    A folyamat: a nyolcezresek csúcsára vezető út - Klein Dávid előadása
  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Velünk élő robotok - a technológia hatása mindennapjainkra