SZTE Info

Joghallgatók kérdeztek a startup jogról

Ügyvéd beszélt több mint ötven egyetemistának a startup jogról. A programot szervező hallgatói Pro Jure közösség teremtett új fórumot a jogásznak készülők és a jogot mint szolgáló tudományt alkalmazók és gyakorlók között.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Szolgáló tudománynak” nevezte a jogot Bóné László ügyvéd. Hivatását úgy jellemezte, hogy az ügyvéd az embereket segítő „fizetett szolga”. Az Amerikát járt, a társasági és kereskedelmi jogot a nemzetközi és a hazai környezetben is gyakorlatból ismerő és alkalmazó budapesti ügyvéd avatta be a szegedi joghallgatókat és közgazdásznak készülő fiatalokat a legújabb vállalkozási forma, a startup cég létrehozásának és működtetésének titkaiba.

 

 

Innovatív ötlet az alap


Mi a startup? – tette föl az alapkérdést Bóné László a Pro Jure közösség rendezvényén. – Olyan új vállalkozás, amely extra és innovatív dolgot csinál és erre egy befektetővel szövetkezve új céget hoz létre.


Beszélhetünk-e startup jogról? – folytatta az ügyvéd, majd indokolta, hogy a válasz miért lehet „Igen”, „Nem” és „Nemigen”. Kifejtette, hogy Amerikában a társasági jogon belül több évtizede elkülönült ugyan a startup jog, ám Magyarországon ez még nem következett be. – Az amerikai szakirodalomban használatos kifejezések nagy részének még nincs magyar megfelelője. Ám ha itthon jól érzik magukat az innovatív ötleteikre céget létrehozni igyekvő fiatalok, akkor itt is önálló jogággá izmosodhat a startup.

 

 

Hagyomány és tanulás


– Mit csináljunk, ha startup joggal szeretnénk foglalkozni? – visszhangozta az újabb kérdést. – A „fogalmakkal dolgozó ügyvéd” hagyományos munkájában kell elmélyedni, minél nagyobb gyakorlatot, valójában probléma megoldási rutint szerezni. Erre lehet építeni a társasági és a kereskedelmi jog magas színtű művelését, az összes részletszabály ismeretével – összegzett Bóné László. Szerinte az ügyvédnek arra kell törekednie, hogy minél komfortosabban érezzék magukat az ügyfelek.


Folyamatos tanulás. Ez a legfőbb tennivaló a jogászi pályán – vélekedett az előadó, aki arra is fölhívta a satrtup jog iránt érdeklődő hallgatók figyelmét, hogy e területen elengedhetetlen a kiváló angol nyelvtudás. – A magyar jogot meg kell tanulni az egyetemen ahhoz, hogy az amerikai modellben bevált módszereket, megoldásokat átültethessük a hazai viszonyokra.

 


Aranyszabályok a pályán


„Minél egyszerűbb, annál jobb!” Ez a jó szerződés aranyszabálya – tudtuk meg a szakmai programon. Ám az is elhangzott, hogy röviden írni sokkal nehezebb, mit bő lére eresztve fuldokolni a részletekben.


„Tartsd titokban!” „Légy gyors!” Ez az ügyvéd javaslata az innovatív ötletgazdák, az induló startup cégek számára. Szerinte szabadalmaztatással, a szellemi alkotás védelmével csak akkor kell foglalkozni, ha már kellően nagy a vállalkozás.

Plusz „ajándékként” olyan szakkifejezések magyarázata is elhangzott, mint például: vesting, antidilution…

 

 

Szakmai közösség


Magyarország és Budapest lehet-e startup-központ? Mit lehet tenni a „vállalkozó” kifejezés társadalmi rangjának visszaszerzéséért? Mit jelent és milyen következményekkel jár az úgynevezett közösségi finanszírozás? Milyen az „okos pénz” és mi miatt lehet „buta” a befektetőtől érkező összeg? Így sorjáztak a szakembernek szegezett kérdések. A több mint ötven érdeklődő egyetemista két órán át aktivizálta magát egy olyan téma körbejárása érdekében, amelyről újdonsága miatt az előadásokon és szemináriumokon alig esik szó.


A leendő hivatásukhoz kötődő aktualitásokról többlettudást igényelve készülnek pályájukra a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerveződő Pro Jure közösség tagjai.


A csoport és a program fő szervezői – Schváb Martin, Szilvási Tamás, Tombácz Ákos – a csapat bemutatkozó kiadványát is átadták az érdeklődőknek. Itt olvastuk, amit átélhetővé tettek a rendezvényen: a Pro Jure „egy olyan közösség, amely erősíti a szegedi joghallgatók és a már végzett jogászok közötti kapcsolatot”.


SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.