SZTE Info

alumni_csoportkep_kiemelt_nagy

A szegedi egyetemen tanuló 4 külföldi hallgató 1 városi munkahelyet teremt

Denverből a saját költségén utazott alma materébe, a szegedi egyetemre az öregdiák. De a Svédországban és az Angliában dolgozó doktor is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen az idegen nyelvű orvosképzés elmúlt harminc évére emlékező ünnepségen és a Szegedi Tudományegyetem első nemzetközi alumni találkozóján. A különleges jubileumról és programról az egyik szervezőt, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánját Bari Ferenc professzort kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Mit üzen a jubileum?

– Minden jubileum a jelennek szól, mert lehetőséget teremt egy olyan számvetésre, amire így teremtünk alkalmat. Így áttekinthettük a tendenciákat és mozgásokat, leltározhattuk az eredményeket és a hibákat.

 

 

Anyagi perspektíva


– Milyen változást eredményezett az angol nyelvű orvosképzés elindulása a szegedi egyetemen?

Minőséget hozott. Már nyolcvanas évek közepétől követelmény volt azok körében, akik egyetemi karriere vágytak, hogy töltsenek el 1-2 évet külföldön, jó nevű intézményekben. Akkorra kialakult az a „kritikus nagyságú tömeg” az oktatók körében, amelynek jellemzője volt, hogy jól beszélték az angol nyelvet, ismerték az oktatási szakirodalmat, így lehetőséget láttak abban, hogy angol nyelven is tudjunk orvosokat képezni.

 

– Mi ösztönözte erre a fordulatra és többletmunkára az intézményt, illetve az oktatót?

– Eleinte az angol nyelven történő oktatás nem jelentett anyagi perspektívát, mert kis létszámú évfolyamokkal indultunk 1985-ben. Bár azoknak az oktatóknak, akik részt vesznek ebben a programban, a kezdetektől külön óradíjjal ismerjük el a munkáját.

 

– Milyen tankönyvekre támaszkodhattak a Szegeden angol nyelven tanuló hallgatók?

– Az angol és amerikai szakirodalomra, mert egy-egy szakkönyv lefordítása és kiadása nehézségekbe ütközött. Ugyanakkor természetesnek számított ez a támasz, hiszen az orvosi pálya mindig is nemzetközi volt.

 

 

34-ből több mint 1000


– Hogyan hatott a medikusok képzésére a külföldi hallgatótársak jelenléte?

A különböző országokból érkező diákok hozták magukkal hazájuk egészségügyi szemléletét, azt a kultúrát, amit gyerekként a saját családjukban megtapasztaltak. Ez jótékonyan hatott, viszonyítási alapot adott a hazai helyzet megítélésére. A tendenciák jól kitapinthatóak. Amikor elérte a „kritikus nagyságú tömeget” az angol nyelvű évfolyam létszáma, egyértelművé vált, hogy ennek fejlesztése a kar számára anyagi előnyökkel is jár.

 

– Az SZTE ÁOK idegen nyelvű képzése 34 hallgatóval indult, ma 1000 fölötti a létszám. Van ennek hatása az egyetemen kívül is?

Négy külföldi hallgató teremt Szegeden egy munkahelyet. Egyetlen külföldi diák életvitele, például éttermi rendelése és lakhatása havonta 700-750 euró fogyasztást jelent. Négy ilyen diák körülbelül 1 millió forintot költ el Szegeden egyetlen hónapban. Ezt a város ritkán szokta kiszámolni és elismerni, amikor arról esik szó, hogy „nemzetközi várossá lett Szeged”. Ezt elmondtam a polgármesternek akkor is, amikor fogadta az SZTE ÁOK, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar és az Fogorvostudományi Kar első nemzetközi alumni találkozójának résztvevőit.

 

 

Az SZTE vonzereje


– Fontos, hogy honnan és hányan jelentkeznek medikusnak vagy gyógyszerészhallgatónak, de legalább ennyire lényeges, hogy miért választják a Szegedi Tudományegyetemet. Mi az SZTE ÁOK dékán tapasztalata?

– Külföldről Magyarországból leginkább Budapest látszik. A fővároson kívüli képzőhelynek nagyon meg kell dolgoznia azért, hogy a külföldi fiatal éppen Szegedet válassza. A város vonzerejét növeli például a viszonylag jó megközelíthetőség, a nagyvárosinál jobb közbiztonság, a megfelelőbb ár-érték arányos élet. De mindez csak akkor számít előnynek, ha a felsőoktatási intézmény jó hírű, az itt szerzett diploma értékes a nemzetközi munkaerőpiacon. Ráadásul azt is tudomásul kell venni, hogy csak a közép-kelet-európai régióban több mint 100 helyen képeznek angol nyelven orvosokat. Vagyis a térségünkön belüli versenymezőnyből is ki kell emelkednünk.

 

– Hogyan látják ebben a felsőoktatási térben az SZTE helyzetét a nemzetközi alumni találkozó résztvevői?

Az alapos elméleti képzést mindannyian dicsérték. Erre az alapra tudtak építkezni, mikor a nemzetközi porondra, a munkaerőpiacra kerültek – mondták többen is. Jól esett hallani, hogy például az izraeli kollégák hangsúlyozták: nagy a reputációja a szegedi diplomának. Ugyanis szinte minden országban kell különbözeti vizsgát tennie a friss diplomásnak. E megmérettetés eredményessége meghatározza a fiatal orvos karrierjét. Ezt az akadályt is könnyedén veszik a Magyarországról, ezen belül Szegedről érkezett ifjú doktorok.

 

 

Öregdiákok a mai hallgatókért


Örömteli lehet az első nemzetközi alumni találkozó sikere. Hiszen például Denverből is a saját költségén utazott alma materébe, a szegedi egyetemre az öregdiák. De az Angliában dolgozó doktor ugyanolyan fontosnak tartotta a visszatérését, mint az az izraeli házaspár, amelyik húsz éves közös gyermekét is magával hozta, hogy megmutassa az egyetemet és várost, ahol tanultak és szerelembe estek, a fiuk itt is született. De az igazi eredményességi mutató az, hogy milyen lesz a folytatás?

A világ fejlett területein az öregdiák mozgalom, vagyis az alumni kiterjedt szervezet. Ez jelent mintát számunkra is. Mert a jó alumni egyaránt segít a hallgatók toborzásában és az itt végzettek elhelyezkedésének a támogatásában a folyamatosan változó egészségügyi rendszertől függetlenül. Annak érdekében, hogy közelítsük a pozitív példákhoz, nagyon meg kell szerveznünk magunkat, ki kell terjesztenünk ezt a kapcsolatrendszert, sűrűbbre kell szőni a kapcsolati hálót.

 

Megalakult az Alumni Szövetség. Milyen programokkal hívja fel magára az öregdiákok figyelmét?

– Nyári kurzusokat tartanak speciális témákról, például a skill-képzésről. Segítenek abban, hogy azokban azt országokban, ahonnan sok hallgató érkezik, a gyakorló kórházakban ismerjék meg a szegedi képzést. Mert a gyakorlati helyekért szoros és kemény a verseny a határainkon túl is. A négy magyarországi orvosképző hely külföldi – például izraeli, japán – és hazai gyakorlóhely akkreditációja is folytatódik. Évente egy alkalommal évkönyvet adnak majd ki. Szeretnék segíteni a jelenlegi hallgatók pályaorientációját. Az adományozásnak, az ösztöndíj alapítási kezdeményezéseknek nincs túl nagy hagyománya a magyar felsőoktatási intézmények alumni szervezeteiben, éppen ezért minden támogatási kezdeményezést örömmel fogad az SZTE egészségtudományi képzésbe bekapcsolódó karainak Alumni Szövetsége.

 

 

Német nyelven is oktatnak


– Mindez hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy az SZTE növelje az itt tanuló külföldi hallgatóinak a számát?

Létszámot többféleképpen lehet növelni. Például úgy, hogy az új évben több hallgató tanul itt, mint az előző esztendőben. Ebbe az irányba nagy lendülettel azért nem érdemes elindulni, mert korlátokba ütközünk a kubatúrát és az oktatók számát illetően. De azzal is növelhető a létszám, ha a beérkező hallgatók közül minél többet itt tartunk a diplomaátadó ünnepségig, vagyis csökkentjük a lemorzsolódást, javítjuk a kvalitást. Illetve az is jó módszer, ha a gyakorlati képzés színvonalát úgy emeljük, hogy a medikus itt kívánja ezt az időszakot is eltölteni. További lehetőség, ha a szakképzést erősítve a végzett orvosokat is ide vonzzuk szakképesítést szerezni. Mindez a minőség javításával érhető el. És arról még nem is beszéltünk, hogy az angol mellett 15 éve német nyelven is oktatunk orvostanhallgatókat. Erre töretlen az igény. A német képzési program nálunk zárul a második év után és innen egyre több hallgató átlép az angol nyelvű programra, így végső soron a Szegedi Tudományegyetemen szerez diplomát.

 

– A jubileumi leltárhoz az is hozzátartozik, hogy kiemeljük: ki mindenkinek köszönhető, hogy 30 éve virágba szökkent és azóta is fejlődik a szegedi egyetemen az idegen nyelvű képzés?

– Az akkori dékán és később oktatási rektorhelyettes, Telegdy Gyula akadémikus mellett Kovács László professzornak, az akkori dékánhelyettesnek, illetve a hosszú ideig programigazgatói feladatot ellátó Benedek György professzornak és Penke Botond akadémikusnak is elismerést nyújtottunk át a jubileumi ünnepen, valamint. a jelenlegi csapatból Szabó Gyula professzornak, programigazgatónak. Dr. Lednitzky András egykori hivatalvezető is fontos szerepet töltött be az angol képzés bevezetésében, akadályoztatása miatt ő később veszi át a díjat. Elismerésre méltó továbbá Dr. Lantos Ilona egykori titkárságvezető, valamit Lehocki Balog Andrea jelenlegi titkárságvezető munkája. Többek között nekik is köszönhető, hogy az SZTE idegen nyelvű képzése tartósan magas színvonalú a hazai és az európai mezőnyben is.


Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.