SZTE Info

Az SZTE-n vizsgálják be a designer drogokat

Innovatív lehetőségek a dizájner drogok azonosításában és terjedésének visszaszorításában címmel rendezte meg klubestjét az SZTE Innovációs Klubja. A vendég dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense és dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
SZTE_Kereszty_Eva_fotoGardonyiPeter
Dr. Kereszty Éva

„Egy tablettányi designer drog akár 150-200 forintért is beszerezhető, ez az egyik legnagyobb veszélye ennek a kábítószer-fajtának” – jelentette ki az SZTE Innovációs Klub legutóbbi estjén dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az SZTE Innovációs Klubjának legutóbbi, teltházas estjén. Mint mondta: a designer drogok azonosítása sokszor ködszurkálás, hiszen a drogpiacra dolgozó előállítók trükkjének lényege, hogy a legtöbb ország nem tud gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a vegyészek gyakran éveken keresztül gyárthatják a legálisnak minősülő, hatásaiban mégis egyes kábítószerekhez hasonlító szereket. A designer drogokat egymás után dobják piacra olyan új vegyületekkel, amelyeknek a szerkezete még nincs belerajzolva a büntető törvénykönyv által tartalmazott listákba. Ezáltal a fogyasztás legális.

 

Dr. Kereszty Éva hozzátette: a designer drogok különböző utakon kerülnek be a különböző országokba. Gyakori, hogy a Budapesten használt tudatmódosítóknak egészen más a mintázata, mint azoknak, amelyek Szegeden kerülnek forgalomba.

 

Az Igazságügyi Orvostani Intézetnek nagyon jó az együttműködése az ÁOK Kémiai Intézetével, a cannabis csoportot már mérni tudják. Ha új anyag jön be a piacra, akkor 2-3 hét alatt ki tudják dolgozni azt a metodikát, amelynek alkalmazásával az új anyag emberi vérből vagy vizeletből mérhetővé válik. Munkájuk sziszifuszi. A szakértők nem igazán tudják, hogy az adott designer drognak milyen hatásai vannak. Információkat ma főként onnan tudnak szerezni, hogy 60-70 olyan hazai és külföldi honlapot olvasnak rendszeresen, amelyeken a drogfogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat. Ezt összevetik a kábítószer fogyasztókat elfogó rendőrökkel, és ez alapján nagyjából meg tudják határozni a klinikai tüneteket, az adott drog „működését”.

 

Dr. Kereszty Éva beszámolt arról is: intézetük néhány éve részt vett egy nemzetközi kutatásban, alkohol és kábítószer alatt álló gépjárművezetőket vizsgáltak Európa-szerte 24 országban. Akkor még döbbenetesen alacsony volt a kábítószer hatása alatt autót vezető magyarok aránya – az alkoholos hatás alatti gépjárművezetés volt a jellemző. 3-5 év alatt azonban ez a tendencia megváltozott: ma már egyre nagyobba arányban használják a magyarok is a designer drogokat. Ennek oka egyrészt, hogy az extrém olcsó ár miatt a szerhasználat már nem tűnik annyira súlyosnak. Pedig az, aki drog hatása alatt vezet autót, nem csupán magát, hanem másokat is nagy veszélynek tesz ki. Ha valaki ugyanis a szervezetében 0,5 százalékos véralkoholszinttel vezet, akkor a baleseti kockázat 4-6-szorosára növekszik. Ha viszont valaki amfetamin-származék hatása alatt ül kocsiba, ez a kockázat már 60-szorosára nő.

 

Az egyetemi docens végezetül a témában publikált agykutatási eredményeket is megemlítette. „Az agykutatók számos tanulmányt publikáltak már arról, hogy ezek a drogok milyen mechanizmusokat hogyan rombolnak le az agyban; milyen hatással vannak a közérzetre, a tanulási képességre, a hosszútávú megjegyző emlékezetre, majd a későbbiekben a világra való nyitottság képességének elveszítésére. Nem csupán arról van szó, hogy most kicsit jó bebutulni és bebódulni. Ezeknek a „könnyebbnek” gondolt szereknek olyan hatásai vannak a szervezetben, amelyeket visszaállítani, visszaépíteni később már nem lehet” – mondta dr. Kereszty Éva.

 

SZTE_ZecherGabor_fotoGardonyiPeter
Dr. Zacher Gábor

Az előadás második részében dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője a drogfogyasztás társadalmi hátteréről beszélt. Mint mondta: a magyar kábítószer-fogyasztás Európában ott helyezkedik el, ahol a magyar foci: a sor legvégén. A magyarok évente átlagosan 4,5 alkalommal használnak tudatmódosító szereket, a szlovákok 7, a csehek 8, a spanyolok és olaszok 20-22, a britek 24-26, az ukránok 18, az oroszok 35 alkalommal. Az osztályvezető főorvos szerint a mai generáció jelentős részben már olyan világban szocializálódik, ahol szinte minden buliban előkerül a spangli. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden magyar fiatal, aki kipróbálta a marihuanás cigarettát, drogos lesz és elindul lefelé a lejtőn, és a Dugonics téren fog drogot árulni. Viszont meg kell tanulni ezekkel a szerekkel együtt élni” – mondta Zacher Gábor.

 

Szerinte az új drogoknak az a legnagyobb veszélye, hogy nem ismerjük őket. ”Az egy héttel ezelőtt japánban legyártott új, Akinawara nevű szer például már itt van Magyarországon, és a szakemberek egyáltalán nem tudják, hogy mi történik a szervezetben ennek a drognak a hatására. Három-négy év lemaradásunk van, amit soha nem fogunk tudni behozni. Ennél azonban sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel a rendszerrel elbánni akkor, amikor azok a szakemberek, akik a designer drogokat előállítják, havonta több mint egymillió forintot keresnek”- tette hozzá.

 

Zacher Gábor az is elmondta: nincs pontos adat a designer drog-fogyasztók számáról. Budapesten egy 6-7 ezres populációról lehet szó, előfordulnak háromgenerációs droghasználó családok is 45 éves nagypapával, 30 éve szülővel és 15 éves gyerekkel. „A gyerek ezt a mintát viszi tovább – mutatott rá Zacher Gábor. – Mit várunk ettől a populációtól, ha se múltja, se jelene, se jövője?” – tette fel a kérdést. Mint mondta: ennek a populációnak a saját pszicho-szociális gettójából a szerhasználat jelenti a kitörési pontot, ami legalább egy kis időre megváltoztatja őt. Persze ugyan ez szélesebb körben is működik a brazil sorozatokkal, amikor mindenki 50 percig Juanita és Juan Carlos lehet.

 

„A gyerekek a drogos, játékgép-függő apa-, a gyógyszerfüggő-alkoholista anya-mintát viszik tovább egy kommunikáció-mentes családban, ahol nem ismerik egymást az emberek. Így nem csoda, hogy a gyerekek is hozzányúlnak a szerekhez. A drog segítségével kiszakadnak a saját gettójukból – és ugyan ez jellemző az egyetemi végzettségűek egy részére is”- mondta a szakember.

 

 

Zacher Gábor itt is fővárosi példát hozott, azokról beszélt, akik 31-32 évesen egy multinacionális cégnél középvezetők lesznek. Jól keresnek, sokkal jobban, mint az átlag: háromszor, négyszer annyit. Hétfő reggel fél 9-kor már dolgoznak, reggel elmennek edzőterembe munka előtt, társadalmi életet hétköznap csak ebédidőben élnek. A munkaidejük este 6, 7 óráig tart, a legtöbben haza is viszik a munkát. Pénteken viszont fél 6-kor felállnak az íróasztaltól, és két napjuk van arra, hogy kiengedjék a gőzt. Beugranak a pesti kocsmanegyedbe, isznak, kábítószert fogyasztanak. Vasárnap regenerálódnak gőzfürdőben, masszázzsal, próbálják kialudni magukat.

 

„A kitörési pont ez alatt a két és negyed nap alatt a dorbézolásról szól - mondta Zacher Gábor -, amikor minden jöhet. Egy alkalommal elköltenek egy hétvégén százezer forintot, mert megengedhetik maguknak. És a diplomások körében igazából ezért ugrik meg a szerhasználat. A statisztikák is azt mutatják, hogy a nettó jövedelmet tekintve kell szegénységi droghasználatról beszélni, mert az, aki szegény, nem fog tudni a gettóéletéből kilépni. Az ellenpólus viszont a magasan kvalifikált, jól kereső fiatal értelmiségi designer drog-fogyasztó és kokainista, aki a maga saját zárt rendszerében mozog, de a statisztikákban nem jelenik meg, mert terápiára a magánszektorba jár, és megveszi az orvost magának akár 25-30 ezer forintért óránként. De hiába jár terápiára, nem fog leállni, mert nincs semmi motivációja. A terápiával megnyugtatja magát, azután hazamegy, és újra felszív két csíkot.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.