SZTE Info

Az SZTE-n vizsgálják be a designer drogokat

Innovatív lehetőségek a dizájner drogok azonosításában és terjedésének visszaszorításában címmel rendezte meg klubestjét az SZTE Innovációs Klubja. A vendég dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense és dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
SZTE_Kereszty_Eva_fotoGardonyiPeter
Dr. Kereszty Éva

„Egy tablettányi designer drog akár 150-200 forintért is beszerezhető, ez az egyik legnagyobb veszélye ennek a kábítószer-fajtának” – jelentette ki az SZTE Innovációs Klub legutóbbi estjén dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az SZTE Innovációs Klubjának legutóbbi, teltházas estjén. Mint mondta: a designer drogok azonosítása sokszor ködszurkálás, hiszen a drogpiacra dolgozó előállítók trükkjének lényege, hogy a legtöbb ország nem tud gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a vegyészek gyakran éveken keresztül gyárthatják a legálisnak minősülő, hatásaiban mégis egyes kábítószerekhez hasonlító szereket. A designer drogokat egymás után dobják piacra olyan új vegyületekkel, amelyeknek a szerkezete még nincs belerajzolva a büntető törvénykönyv által tartalmazott listákba. Ezáltal a fogyasztás legális.

 

Dr. Kereszty Éva hozzátette: a designer drogok különböző utakon kerülnek be a különböző országokba. Gyakori, hogy a Budapesten használt tudatmódosítóknak egészen más a mintázata, mint azoknak, amelyek Szegeden kerülnek forgalomba.

 

Az Igazságügyi Orvostani Intézetnek nagyon jó az együttműködése az ÁOK Kémiai Intézetével, a cannabis csoportot már mérni tudják. Ha új anyag jön be a piacra, akkor 2-3 hét alatt ki tudják dolgozni azt a metodikát, amelynek alkalmazásával az új anyag emberi vérből vagy vizeletből mérhetővé válik. Munkájuk sziszifuszi. A szakértők nem igazán tudják, hogy az adott designer drognak milyen hatásai vannak. Információkat ma főként onnan tudnak szerezni, hogy 60-70 olyan hazai és külföldi honlapot olvasnak rendszeresen, amelyeken a drogfogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat. Ezt összevetik a kábítószer fogyasztókat elfogó rendőrökkel, és ez alapján nagyjából meg tudják határozni a klinikai tüneteket, az adott drog „működését”.

 

Dr. Kereszty Éva beszámolt arról is: intézetük néhány éve részt vett egy nemzetközi kutatásban, alkohol és kábítószer alatt álló gépjárművezetőket vizsgáltak Európa-szerte 24 országban. Akkor még döbbenetesen alacsony volt a kábítószer hatása alatt autót vezető magyarok aránya – az alkoholos hatás alatti gépjárművezetés volt a jellemző. 3-5 év alatt azonban ez a tendencia megváltozott: ma már egyre nagyobba arányban használják a magyarok is a designer drogokat. Ennek oka egyrészt, hogy az extrém olcsó ár miatt a szerhasználat már nem tűnik annyira súlyosnak. Pedig az, aki drog hatása alatt vezet autót, nem csupán magát, hanem másokat is nagy veszélynek tesz ki. Ha valaki ugyanis a szervezetében 0,5 százalékos véralkoholszinttel vezet, akkor a baleseti kockázat 4-6-szorosára növekszik. Ha viszont valaki amfetamin-származék hatása alatt ül kocsiba, ez a kockázat már 60-szorosára nő.

 

Az egyetemi docens végezetül a témában publikált agykutatási eredményeket is megemlítette. „Az agykutatók számos tanulmányt publikáltak már arról, hogy ezek a drogok milyen mechanizmusokat hogyan rombolnak le az agyban; milyen hatással vannak a közérzetre, a tanulási képességre, a hosszútávú megjegyző emlékezetre, majd a későbbiekben a világra való nyitottság képességének elveszítésére. Nem csupán arról van szó, hogy most kicsit jó bebutulni és bebódulni. Ezeknek a „könnyebbnek” gondolt szereknek olyan hatásai vannak a szervezetben, amelyeket visszaállítani, visszaépíteni később már nem lehet” – mondta dr. Kereszty Éva.

 

SZTE_ZecherGabor_fotoGardonyiPeter
Dr. Zacher Gábor

Az előadás második részében dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője a drogfogyasztás társadalmi hátteréről beszélt. Mint mondta: a magyar kábítószer-fogyasztás Európában ott helyezkedik el, ahol a magyar foci: a sor legvégén. A magyarok évente átlagosan 4,5 alkalommal használnak tudatmódosító szereket, a szlovákok 7, a csehek 8, a spanyolok és olaszok 20-22, a britek 24-26, az ukránok 18, az oroszok 35 alkalommal. Az osztályvezető főorvos szerint a mai generáció jelentős részben már olyan világban szocializálódik, ahol szinte minden buliban előkerül a spangli. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden magyar fiatal, aki kipróbálta a marihuanás cigarettát, drogos lesz és elindul lefelé a lejtőn, és a Dugonics téren fog drogot árulni. Viszont meg kell tanulni ezekkel a szerekkel együtt élni” – mondta Zacher Gábor.

 

Szerinte az új drogoknak az a legnagyobb veszélye, hogy nem ismerjük őket. ”Az egy héttel ezelőtt japánban legyártott új, Akinawara nevű szer például már itt van Magyarországon, és a szakemberek egyáltalán nem tudják, hogy mi történik a szervezetben ennek a drognak a hatására. Három-négy év lemaradásunk van, amit soha nem fogunk tudni behozni. Ennél azonban sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel a rendszerrel elbánni akkor, amikor azok a szakemberek, akik a designer drogokat előállítják, havonta több mint egymillió forintot keresnek”- tette hozzá.

 

Zacher Gábor az is elmondta: nincs pontos adat a designer drog-fogyasztók számáról. Budapesten egy 6-7 ezres populációról lehet szó, előfordulnak háromgenerációs droghasználó családok is 45 éves nagypapával, 30 éve szülővel és 15 éves gyerekkel. „A gyerek ezt a mintát viszi tovább – mutatott rá Zacher Gábor. – Mit várunk ettől a populációtól, ha se múltja, se jelene, se jövője?” – tette fel a kérdést. Mint mondta: ennek a populációnak a saját pszicho-szociális gettójából a szerhasználat jelenti a kitörési pontot, ami legalább egy kis időre megváltoztatja őt. Persze ugyan ez szélesebb körben is működik a brazil sorozatokkal, amikor mindenki 50 percig Juanita és Juan Carlos lehet.

 

„A gyerekek a drogos, játékgép-függő apa-, a gyógyszerfüggő-alkoholista anya-mintát viszik tovább egy kommunikáció-mentes családban, ahol nem ismerik egymást az emberek. Így nem csoda, hogy a gyerekek is hozzányúlnak a szerekhez. A drog segítségével kiszakadnak a saját gettójukból – és ugyan ez jellemző az egyetemi végzettségűek egy részére is”- mondta a szakember.

 

 

Zacher Gábor itt is fővárosi példát hozott, azokról beszélt, akik 31-32 évesen egy multinacionális cégnél középvezetők lesznek. Jól keresnek, sokkal jobban, mint az átlag: háromszor, négyszer annyit. Hétfő reggel fél 9-kor már dolgoznak, reggel elmennek edzőterembe munka előtt, társadalmi életet hétköznap csak ebédidőben élnek. A munkaidejük este 6, 7 óráig tart, a legtöbben haza is viszik a munkát. Pénteken viszont fél 6-kor felállnak az íróasztaltól, és két napjuk van arra, hogy kiengedjék a gőzt. Beugranak a pesti kocsmanegyedbe, isznak, kábítószert fogyasztanak. Vasárnap regenerálódnak gőzfürdőben, masszázzsal, próbálják kialudni magukat.

 

„A kitörési pont ez alatt a két és negyed nap alatt a dorbézolásról szól - mondta Zacher Gábor -, amikor minden jöhet. Egy alkalommal elköltenek egy hétvégén százezer forintot, mert megengedhetik maguknak. És a diplomások körében igazából ezért ugrik meg a szerhasználat. A statisztikák is azt mutatják, hogy a nettó jövedelmet tekintve kell szegénységi droghasználatról beszélni, mert az, aki szegény, nem fog tudni a gettóéletéből kilépni. Az ellenpólus viszont a magasan kvalifikált, jól kereső fiatal értelmiségi designer drog-fogyasztó és kokainista, aki a maga saját zárt rendszerében mozog, de a statisztikákban nem jelenik meg, mert terápiára a magánszektorba jár, és megveszi az orvost magának akár 25-30 ezer forintért óránként. De hiába jár terápiára, nem fog leállni, mert nincs semmi motivációja. A terápiával megnyugtatja magát, azután hazamegy, és újra felszív két csíkot.

 

Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.