SZTE Info

tudas_ipar_kiemelt_nagy

Tudásigényes ágazatok fejlesztése: lezárult a több mint félmilliárdos projekt

Lezárult az a projekt, amelynek középpontjában az egészséges társadalom és a jólét, az intelligens technológiák, valamint az élelmiszeripar és az agrár-innováció állt, a Csongrád megyén belüli Szeged–Hódmezővásárhely növekedési zóna fejlesztését megcélozva. A projekt 2015. február 1. és október 31. között valósult meg, mintegy 566 millió forintból. A konzorcium vezetője a Szegedi Tudományegyetem volt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem a térség innovációs mozgatórugója: a kutatási módszerek alapja a partnerség. E tapasztalatokat hasznosítva az SZTE úgy kívánja bővíteni külső partneri együttműködéseit, hogy az intézményben felhalmozott tudástőke piaci termékké alakulhasson, a kutatási eredmények pedig hasznosuljanak itthon és a nemzetközi gazdaságban is. A projekt megvalósítása azon alapult, hogy az állami-önkormányzati, a felsőoktatási-kutatási intézmények és a vállalatok együttműködésén alapuló hármas egység (triple helix) modelljét a civil szereplők bevonásával négyszereplőssé (quadruple) bővíti.

 

tudas iparA terv ezért kapta “A Szegedi Tudományegyetem quadruple helix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának a kialakítása a Hódmezővásárhely-Szeged növekedési zónában” címet. A cél a minőségi tudás átvihetőségének és alkalmazásának ösztönzése, és olyan új gyakorlatok kialakítása, amelyek a tudásmenedzsmenten alapulnak.

 

A modell jelentőségét emeli ki, hogy a projektben az SZTE 3 konzorciumi partnere: a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., a DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A 10 szakmai együttműködő szervezet közé tartozik mások mellett a Pick Szeged Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., valamint a GE Healthcare.

 

A projekt az alábbi kutatási területeket érintette: élettudományok, intelligens technológiák és agrárinnováció és élelmiszeripar. A Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnerei kiváló együttműködéséből fakadóan az alábbi eredmények valósultak meg: elkészült az SZTE Tudásmenedzsment stratégia ipari szereplők körében készített igényfelméréssel és 150 kutató véleményének megkérdezésével. Az SZTE 25 új kutatási projektet generált, ipari kampányokat bonyolított – ezek során több stratégiai partnerséget kötött és köt a régió jelentős vállalkozásaival. Egyetemünk projekteket kezdeményez és fejleszt a térség vállalataival – ennek támogatására már több céggel kötött megállapodást (pl.: Mediklaszter, National Instruments, Givaudan, Goodwill Pharma, Pick, Biomed). Elkészül az SZTE egyablakos ipari kapcsolati felülete a honlapon, mely segítségül fog szolgálni a partnerségek építésében; valamint elkészül a tudás-parkok kiajánló rendszere, mely a befektetés ösztönzést hivatott szolgálni.

 

Tudas-ipar_zaro_2015._oktober_29_BA
Tudásigényes ágazatok fejlesztése: lezárult a több mint félmilliárdos projekt - GALÉRIA

 

A projekt másik jelentős eredménye, hogy a Szeged-Hódmezővásárhely növekedési zónában az SZTE, mint tudáshálózati központ köré szerveződött egy olyan, külső partneri együttműködési rendszer, amit a komplex tudásmenedzsment úgy tart mozgásban, hogy biztosítja a szellemi potenciál hatékony kiaknázását és a tudástőke bővítését - vagyis a tudástranszfer folyamatokat.

 

A projektet záró konferencián írt alá együttműködési megállapodást Szeged és Hódmezővásárhely önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői. A térségi megállapodás célja, hogy a résztvevők az elszigetelt, egyedi projektek helyett összehangoltan fogalmazzák és tervezzék meg fejlesztési elképzeléseiket. Emellett a jövőben a képzésben és szakképzésben is együttműködnek, támogatják és ösztönzik a régióba befektetni kívánókat, valamint a beszállítóvá válást is elősegítik. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra mutatott rá: Hódmezővásárhely és Szeged külön-külön kicsi városok, főleg akkor, ha nagyobb multinacionális cég keres a helyszínt befektetésre. Viszont a térség – ideértve a határon túli területeket is – már 350 ezer potenciális munkavállalónak ad otthon. Ahhoz viszont együttműködésre van szükség, hogy a régió a "világtérképre szabad szemmel is látható befektetési helyszínként felkerüljön". A rektor elmondta azt is: Szegeden nincsenek nagy, úgynevezett integrátor vállalatok – például járműipari vállalatok -, amelyek körül a fejlesztési zónák Magyarországon ki szoktak alakulni. Ez nem feltétlenül baj, az viszont bizonyos, hogy a régióban a következő egy évtizedben olyan, Magyarországon eddig még nem látott, de a külföldi országokban már sikeres modell hozható létre, amelyben a tudás kapcsolja össze több ágazat kis- és közepes vállalkozásait. Ezt pedig elsősorban a Szegedi Tudományegyetem testesíti meg.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.