SZTE Info

ELITeam_KemenyL_kiemelt_nagy

Tudományterületeken átívelő kutatásokat alapoz meg az ELITeam

A lézert mire használhatja az orvos, a biológus, a fizikus? Erre a kérdésre is megadja a választ a Szegedi Tudományegyetem 7 hónapon át tartó ELITeam projektje. Workshopokon esett szó a lézerek szemészeti, majd a sebészeti és diagnosztikai felhasználásáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Egy olyan „ELITeam”, vagyis ELI Intézetet létrehozása a célja Szegedi Tudományegyetemnek, amely a lézerek alkalmazási lehetőségeit tárja fel a különböző tudományterületeken. Ezeknek az interdiszciplináris kutatásoknak a megalapozása a célja a 2015. márciusában induló és októberében záruló TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0024 azonosító számú. „ELITeam” elnevezésű projektnek. A részletekről Kemény Lajost, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét kérdeztük azt követően, hogy 2015. október 16-án megnyitotta az „ELITeam” projekt második workshopját.

 

 

Létrejött egy csapat


ELITeam_HideghetyK_20151016– A szegedi egyetemen folyó lézerkutatások világszínvonala alapozta meg, hogy Szegeden épülhet föl az úgynevezett szuperlézer, az ELI-ALPS kutatóközpont. Az SZTE „ELITeam pályázata” mit tesz hozzá az egyetemet eddig is jellemző színvonalas lézerkutatáshoz és a lézerek alkalmazásához?

Az „ELITeam” pályázat jelentősége az, hogy segítségével létrehozhatunk egy csapatot, felkészülhetünk arra az időszakra, amikor az ELI-ALPS kutatóközpont már működik és azt mi a legmegfelelőbb módon tudjuk majd használni. E projekt révén 7 hónapunk volt arra, hogy a lézerkutatások iránt érdeklődő orvosok, biológusok, fizikusok és más szakterületeken dolgozó kollégák összejöjjenek és olyan kutatási irányokat definiáljanak, amelyekhez használható lesz ez a modern infrastruktúra.

– Több szegedi klinikán sok éve orvosi szakterületen is használják a lézereket. De milyen új kutatási irányok rajzolhatók ki?

– Például a fül-orr-gégészet, a bőrgyógyászat, a sebészet, a szemészet hagyományosan használja a lézert mint eszközt és módszert. A másik irány a mikroszkópia, amely szintén lézerekkel működő, rohamosan fejlődő technika, amely a rövid életfolyamatok tanulmányozására nyit lehetőséget. A fizikusok és a biológusok is érdekeltek a biológiai folyamatok követéséről készült felvételek minőségében.

 

 

A „tyúk vagy a tojás” esete?


– A lézerkutatások iránti kutatói érdeklődés felkeltését hogyan kell elképzelni? Ez „a tyúk vagy a tojás” esetéhez hasonlatos?

– Nem úgy kell elképzelni, hogy lesz egy modern infrastruktúra, az ELI-ALPS és akit eddig nem érdekelt, az hirtelen elkezd lézerrel dolgozni. Olyan kutatói teamek, amelyek eddig is a látókörünkben voltak és érdeklődtek a lézertechnika iránt, mert fejlesztették, vagy alkalmazták a képalkotásban vagy az orvosi felhasználásban, most az ELITeam projektünk révén is ösztönzést kaptak a közös munkára.

 

 

Worksopokon a munkacsoportok


ELITeam_KemenyL_MarotiP_20151016– Eddig is sok szegedi kutató érdeklődött és dolgozott lézerrel. Milyen változást hoz az ELI-ALPS az SZTE életébe?

– Fragmentált módon, vagyis az egyes munkacsoportok külön-külön dolgoztak. Mindenki csinálta a maga oktatási-kutatási területét. Most ezek a teamek összerázódtak, megismerték egymás kutatómunkáját, ami szinergista hatással bír. Olyan ez, mint mikor két különböző gyógyszert egy időben alkalmazunk, hogy egymás hatását támogassák, erősítsék.

– A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont kivitelezéséről 2015-ben több egyetemi programon – például a Fény nemzetközi évéhez kapcsolódó előadásokon, vagy éppen a XX: Őszi Kulturális Fesztivál fotótárlatán – a laikus is pozitív benyomásokat szerezhet. A kivitelezés ütemességéhez hasonló tervszerűség jellemzi a kutatói csapat felkészülését is?

– Ezt célozzák meg a szegedi egyetem különböző, a lézerkutatáshoz és a lézer alkalmazásához kapcsolódó pályázatai. Például az ELITeam projekt révén 2015 őszén az egyik workshopon a lézer szemészeti alkalmazását tettük nagyító alá, míg a 2015. október 16-i találkozón a lézerek sebészeti és diagnosztikai felhasználása került középpontba, miközben a megjelent orvosok, biológusok, fizikusok, informatikusok tájékozódhattak az ELI-ALPS lézerrendszereiről. Persze sohase dőlhetünk hátra, nem jelenthetjük ki, hogy „eléggé fel vagyunk készülve”! Folyamatosan erőt, energiát, időt kell beletenni a felkészülési folyamatba, hogy az ELI-ALPS minden lehetőségével élni tudjunk.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Balogh Ramóna

 

Az ELITeam interdiszciplináris szimpózium előadói és témái:

2015. június 5., program:

FIZIKA

1. Hopp Béla/ Kovács Attila: Optikai- és lézer rendszerek fejlesztése orvos-biológiai alkalmazások céljára.

2. (Osvay Károly): ELI-ALPs célkitűzések, a megvalósítás folyamata, potenciális orvos-biológiai kutatási területek.

3. Erdélyi Miklós: Nagy térbeli feloldású optikai mikroszkópiás módszerek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei.

4. Garab Győző: Lézerspektroszkópia és mikroszkópia fotobiológiai alkalmazásai.

DIAGNOSZTIKA

6. Pávics László, Besenyi Zsuzsanna: Lézertechnika lehetőségei a nukleáris medicinában.

7. (Molnár Tamás, Szepes Zoltán): Optikai-, és lézer fejlesztések a korszerű az endoszkópiában.

8. Vízvári Eszter: OCT szemészeti alkalmazása.

9. Thury Attila: OCT fejlesztése és alkalmazása (szemészet, kardiológia).

TERÁPIA

10. Kiss József Géza,.Csanády Miklós: Optikai- és lézer rendszerek sebészeti alkalmazása.

11. Baltás Eszter, Kemény Lajos: Bőrgyógyászati lézer alkalmazások, kutatási területek.

12. Tóth Zsolt: Lézerek implantólógiai és fogászati fejlesztési területei.

13. Janovszky Ágnes, Piffkó József: Lágy lézer arc-állcsont sebészeti alkalmazása.

14. Kovács Attila, Dégi Rózsa: Optikai- és lézer rendszerek széles körű szemészeti felhasználása, kutatási irányai.

15. Papos István, Pajor László: Prostata vaporizáció: múlt – jelen – jövő.

16. Hideghéty Katalin: Ultra nagy intenzitású lézerek által keltett ionizáló sugárzások kutatása.

 

2015. október 16., program:

1. Köszöntés: Kemény Lajos, SZTE Tudományos és Innovációs rektorhelyettes.

2. Az ELI-ALPS lézerrendszerei: Várallyay Zoltán ELI-Hu NKft.

3. Pályázati lehetőségek a fotonika területén: Maróti Péter (SZTE).

LÉZERES SEBÉSZETI FELHASZNÁLÁSOK – moderátor: Kiss József Géza

4. Kiss József Géza (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A lézerek sebészeti alkalmazásainak lehetőségei.

5. Csanády Miklós (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A gége transzorális laser sebészetének lehetőségei és határai.

6. Sztanó Balázs (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): Limitáció a heges szűkületek kezelésébe

7. Vass Gábor (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A kontaktdióda lézerek gyakorlati felhasználhatósága a Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti gyakorlatban.

8. Bajory Zoltán (SZTE Urológia Klinika): Lézer alkalmazása az urológiában.

9. Janovszky Ágnes (SZTE Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Klinika): A lézerek (GaAlAs) maxillofacialis felhasználásának lehetőségei.

10. Kreisz István, Vass István, (Lasram Kft.)- LASRAM sebészeti lézerek, alkalmazási lehetőségek.

11. Antal Miklós (Medexpert Kft.) - A KLS Martin cég laserei, Limax az MCO, és a diomax család.

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS - moderátor: Kiss József Géza

A kiállító cégek termékeinek, szolgáltatásainak megismerése.

LÉZERES DIAGNOSZTIKA ÉS KÉPALKOTÁS – moderátor: Kovács Attila

12. Erdélyi Miklós (SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék): Lokalizációs optikai mikroszkópia.

13. Judák Linda (Rózsa Balázs Laboratóriuma): Három-dimenziós lézerpásztázó mikroszkópok fejlesztése az agykutatás és agyműtétek számára.

14. Szipőcs Róbert (Ultrafast Lasers Kft, MTA Wigner FK): Optikai szállézeres technológián alapuló nemlináris mikroendoszkóp rendszer fejlesztése orvosi diagnosztikai és gyógyszeripari alkalmazásokhoz.

15. Várallyay Zoltán (ELI-Hu NKft, Furukawa Electric Technológiai Intézet): Szál lézerek és alkalmazásaik

16. Szabó Andrea (SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet): A szoftlézerek szubcelluláris hatásai és ezek klinikai jelentősége

17. Bere Zsófia (SZTE Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika): A lézer doppler alkalmazásának lehetőségei

18. Zölei Szénási Dániel (SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet): Multimodális képalkotás az agykutatásban

19. Filep Ágnes, Szabó Anna (MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport): A fotoakusztikus elv orvosi alkalmazásai

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS- moderátor: Kovács Attila

20. Záró összefoglaló: Hideghéty Katalin (SZTE).

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.