SZTE Info

rektori_kiemelt_nagy

Koszorúzás, születésnapi tisztelgés Szent-Györgyi Albert szobránál

A Szegedi Tudományegyetem polgárai Szent-Györgyi Albert születésnapja alkalmából 2015. szeptember 16-án 16 órakor megkoszorúzzák az universitas Nobel-díjas kutatójának, az intézmény egykori rektorának a szegedi Dugonics téri egyetemi épület előtt felállított szobrát. Köszöntőt mond Szabó Gábor rektor.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szent-Györgyi Albert gazdag életművéből szinte minden esztendőre és hónapra találhatnánk olyan ünneplésre méltó jubileumot, ami arra emlékeztet: az SZTE Nobel-díjas kutatója nevéhez köthető teljesítményre, kezdeményezésre, hagyományra építhet a mai egyetem is.

 

 

Szeptemberi napok


Szent-Györgyi Albert 122 évvel ezelőtti születésnapjára, 1893. szeptember 16-ra is ekkor emlékezünk.


87 éve, 1928. szeptember 25-én adták hírül a lapok az akkor 35 éves kutatóról, hogy „A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Szent-Györgyi Albert groeningeni (Hollandia) egyetemi magántanárt a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen üresedésben lévő orvosi vegytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá kinevezte.”


Egy másik jeles szeptemberi nap: a Délmagyarország 81 éve, 1934. szeptember 20-án hozta nyilvánosságra, hogy „Amerika legnagyobb lapja, a ’The New York Times’ szeptember 8-án megjelent éjféli kiadásában az első oldalon hatalmas cikkben foglalkozik dr. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárral és a C-vitaminnal.

 


Hagyományteremtés


Hagyományteremtő céllal először 2014. szeptember 16-án tartott a Szegedi Tudományegyetem koszorúzási ünnepséget az universitas Nobel-díjas tudósának, egykori rektorának a Dugonics téri egyetemi épület lépcsőjén felállított szobránál. Így emlékeztetett az SZTE Szent-Györgyi Albert születésnapjára.


A szegedi Dugonics téri Tudássétány közelében, az egyetemi épület előtti egész alakos szobornál elhelyezett paprikakoszorú Bíró Lajos szobrászművész teljesítményére és a 2013. évi avató ünnepségre is utalt. Azóta Szent-Györgyi Albertnek az egyetem úgynevezett központi épülete előtti lépcsőn „lépegető” és „pipás” szobra rendkívül népszerű lett. A Nobel-díjas kutatóról formázott szobor mellé sokan és szívesen oda lépnek egy szelfi vagy egy csoportkép erejéig.

 

 

Ünnepség


2015. szeptember 16-án (szerdán) 16 órakor kezdődik a Dugonics téri Szent-Györgyi szobor körüli ünnepség. Köszöntőt Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora mond.


A Szent-Györgyi Albert, a kutatói és az alkotói teljesítmény előtti tisztelgésre szeretettel hívják és várják az SZTE polgárait és a Nobel-díjas kutató tisztelőit!

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.