SZTE Info

Műhelybeszélgetések: a duális képzés és a szociális munka alapszak

Lehet-e duális képzést indítani a szociális munka alapszakon? Erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar programján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán a duális képzés szociális munka alapszakon való bevezetésének lehetőségeiről és dilemmáiról rendezett 2015. szeptember 9-i „workshop és műhelymunka” elnevezésű rendezvényen számos hazai oktatási és gyakorlati partner intézmény képviselője is megjelent.

 

 

Nagyító alatt


– A Nemzeti Felsőoktatási Törvény immár lehetővé teszi, hogy duális képzést lehessen indítani a szociális képzési területen is. Ez kifejezi a kormányzati kommunikációban korábban jelzett szándékot. Mi most azt vizsgáljuk, hogy lehet-e, s ha igen, milyen feltételekkel lehetséges megvalósítani a képzés dualizálását a szociális munka alapszakon – fogalmazott Laukó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tanszékvezető helyettese volt az egyik szervezője a 2015. szeptember 9-i workshopnak.


Fél év összefüggő gyakorlat jellemzi a jelenlegi szociális munkás képzést Magyarországon. A hazai elképzelés szerint rövidebbre húznák a szorgalmi időszakot, hogy a duális képzésbe bekapcsolódó hallgatók is megkaphassák az elméleti alapokat. Ők ugyanakkor a vizsgaidőszakot a munkahelyükön töltenék. Munka mellett készülnének, és csak a megmérettetésre érkeznének vissza az egyetemi képzőhelyükre. A duális hallgató fizetést, és sokkal gyakorlatiasabb képzést kapna, munkatapasztalatot gyűjthetne, ezáltal előnyt élvezne majd a végzés után is a munkaerőpiacon. A munkáltató pedig a szervezeti viszonyokat ismerő, a gyakorlati kérdésekben jártas munkaerőt nyerhet.

 

Szocialis_munka_workshop_2015._szeptember_MD
Műhelybeszélgetések: a duális képzés és a szociális munka alapszak - GALÉRIA

 


Személyes tapasztalat


– A németországi szervezetek, fogadó intézmények részt tudnak venni a képzés finanszírozásában. Ez a legfőbb különbség a hazai és a németországi gyakorlat között – összegezte tapasztalatait Szabó Péter. Az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tanársegédje szerint a duális képzés elindítása középtávú stratégiai tervezést igényel a felsőoktatási intézmény részéről, és a duális hallgatókat foglalkoztató szociális intézmények részéről egyaránt.


Az SZTE ETSZK szakemberei áttekintették a témával kapcsolatos szakirodalmak egy részét is, jártak a németországi baden-württembergi duális főiskolán: tapasztalatot gyűjtöttek olyan szakon, amely a magyarországi szociális munkás képzés megfelelője. Felkeresték a duális képzés modelljének megvalósításában élen járó zalaegerszegi intézményeket. A szegediek a kecskeméti főiskolán tanulmányozták a program megvalósításának gyakorlatát, tárgyaltak e modell legjobb ismerőjével, Dr. Belina Károllyal. A Kecskeméti Főiskola professzorát meg is hívták a szegedi 2015. szeptemberi workshopra.

Az SZTE ETSZK tanácskozásán – a döntés-előkészítés részeként – minden olyan intézményt fölkértek a megjelenésre és a képviseletre, amely szociális munkás képzéssel foglalkozik, valamint a régió számos ellátó intézménye kapott meghívást.

– Rendszerszintű gondolkodás zajlott a vezetők és középvezetők csoportjában. Egy másik csoportban az úgynevezett Iskolaszövetség, vagyis a szociális munkásképzésből részt vállaló intézményeket tömörítő ernyőszervezet tagjainak képviselői vitatták meg a helyzetet – jellemezte a workshopot Laukó Gábor.

 

 

Mellette és ellene


Közös gondolkodásra hívták a szociális munka alapszakos képzésben érintetteket.

Problémaként hangzott el a pénzhiány: a szociális szféra nem rendelkezik olyan tőkeerős intézményi vagy vállalati háttérrel, mint a duális képzésben úttörő szerepet vállaló járműipar – hangzott el a tanácskozáson.

A duális képzés mellett szól, hogy a jelenleginél is több gyakorlati képzést biztosít ez a forma.

– A projekt jelenlegi szakaszában már megfogalmazható egyik legfontosabb kérdés az, hogy a döntően önkormányzati, állami finanszírozású szociális szférában milyen módon valósuljon meg a duális képzés finanszírozása – fogalmazott Szabó Péter. – Még nem zárult le az adat- és információgyűjtési folyamat. A munkaerő-piaci felmérésnél tartunk: elkezdtük szondázni a másik oldalt. Mert a duális képzés legfőbb jellemzője, hogy összehangoltam cselekszik a felsőoktatás és a munkaerő-piac.

A Magyarországon így képzett szociális munkások itthon maradása valószínűbb, mint korábban – vélik a szakemberek. A területfejlesztésben is számít, hogy a duális formának köszönhetően helyben maradnak a képzett emberek. Erre alapozva például az idősügyi ellátás szakemberek iránti szükséglete is biztosíthatóvá válna.

*

Az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék által szervezett műhelybeszélgetés-csokor a TÁMOP 4.1.1.F-15/1. sz. „A felsőoktatás területi, társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése” című projekt keretében szerveződött.


A rendezvény meghívója és programja itt olvasható.


A projektet várhatóan 2015 októberében zárják – összegzett véleménnyel.

 SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: M. D.


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.