SZTE Info

Műhelybeszélgetések: a duális képzés és a szociális munka alapszak

Lehet-e duális képzést indítani a szociális munka alapszakon? Erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar programján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán a duális képzés szociális munka alapszakon való bevezetésének lehetőségeiről és dilemmáiról rendezett 2015. szeptember 9-i „workshop és műhelymunka” elnevezésű rendezvényen számos hazai oktatási és gyakorlati partner intézmény képviselője is megjelent.

 

 

Nagyító alatt


– A Nemzeti Felsőoktatási Törvény immár lehetővé teszi, hogy duális képzést lehessen indítani a szociális képzési területen is. Ez kifejezi a kormányzati kommunikációban korábban jelzett szándékot. Mi most azt vizsgáljuk, hogy lehet-e, s ha igen, milyen feltételekkel lehetséges megvalósítani a képzés dualizálását a szociális munka alapszakon – fogalmazott Laukó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tanszékvezető helyettese volt az egyik szervezője a 2015. szeptember 9-i workshopnak.


Fél év összefüggő gyakorlat jellemzi a jelenlegi szociális munkás képzést Magyarországon. A hazai elképzelés szerint rövidebbre húznák a szorgalmi időszakot, hogy a duális képzésbe bekapcsolódó hallgatók is megkaphassák az elméleti alapokat. Ők ugyanakkor a vizsgaidőszakot a munkahelyükön töltenék. Munka mellett készülnének, és csak a megmérettetésre érkeznének vissza az egyetemi képzőhelyükre. A duális hallgató fizetést, és sokkal gyakorlatiasabb képzést kapna, munkatapasztalatot gyűjthetne, ezáltal előnyt élvezne majd a végzés után is a munkaerőpiacon. A munkáltató pedig a szervezeti viszonyokat ismerő, a gyakorlati kérdésekben jártas munkaerőt nyerhet.

 

Szocialis_munka_workshop_2015._szeptember_MD
Műhelybeszélgetések: a duális képzés és a szociális munka alapszak - GALÉRIA

 


Személyes tapasztalat


– A németországi szervezetek, fogadó intézmények részt tudnak venni a képzés finanszírozásában. Ez a legfőbb különbség a hazai és a németországi gyakorlat között – összegezte tapasztalatait Szabó Péter. Az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tanársegédje szerint a duális képzés elindítása középtávú stratégiai tervezést igényel a felsőoktatási intézmény részéről, és a duális hallgatókat foglalkoztató szociális intézmények részéről egyaránt.


Az SZTE ETSZK szakemberei áttekintették a témával kapcsolatos szakirodalmak egy részét is, jártak a németországi baden-württembergi duális főiskolán: tapasztalatot gyűjtöttek olyan szakon, amely a magyarországi szociális munkás képzés megfelelője. Felkeresték a duális képzés modelljének megvalósításában élen járó zalaegerszegi intézményeket. A szegediek a kecskeméti főiskolán tanulmányozták a program megvalósításának gyakorlatát, tárgyaltak e modell legjobb ismerőjével, Dr. Belina Károllyal. A Kecskeméti Főiskola professzorát meg is hívták a szegedi 2015. szeptemberi workshopra.

Az SZTE ETSZK tanácskozásán – a döntés-előkészítés részeként – minden olyan intézményt fölkértek a megjelenésre és a képviseletre, amely szociális munkás képzéssel foglalkozik, valamint a régió számos ellátó intézménye kapott meghívást.

– Rendszerszintű gondolkodás zajlott a vezetők és középvezetők csoportjában. Egy másik csoportban az úgynevezett Iskolaszövetség, vagyis a szociális munkásképzésből részt vállaló intézményeket tömörítő ernyőszervezet tagjainak képviselői vitatták meg a helyzetet – jellemezte a workshopot Laukó Gábor.

 

 

Mellette és ellene


Közös gondolkodásra hívták a szociális munka alapszakos képzésben érintetteket.

Problémaként hangzott el a pénzhiány: a szociális szféra nem rendelkezik olyan tőkeerős intézményi vagy vállalati háttérrel, mint a duális képzésben úttörő szerepet vállaló járműipar – hangzott el a tanácskozáson.

A duális képzés mellett szól, hogy a jelenleginél is több gyakorlati képzést biztosít ez a forma.

– A projekt jelenlegi szakaszában már megfogalmazható egyik legfontosabb kérdés az, hogy a döntően önkormányzati, állami finanszírozású szociális szférában milyen módon valósuljon meg a duális képzés finanszírozása – fogalmazott Szabó Péter. – Még nem zárult le az adat- és információgyűjtési folyamat. A munkaerő-piaci felmérésnél tartunk: elkezdtük szondázni a másik oldalt. Mert a duális képzés legfőbb jellemzője, hogy összehangoltam cselekszik a felsőoktatás és a munkaerő-piac.

A Magyarországon így képzett szociális munkások itthon maradása valószínűbb, mint korábban – vélik a szakemberek. A területfejlesztésben is számít, hogy a duális formának köszönhetően helyben maradnak a képzett emberek. Erre alapozva például az idősügyi ellátás szakemberek iránti szükséglete is biztosíthatóvá válna.

*

Az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék által szervezett műhelybeszélgetés-csokor a TÁMOP 4.1.1.F-15/1. sz. „A felsőoktatás területi, társadalmi, gazdasági szerepének fejlesztése” című projekt keretében szerveződött.


A rendezvény meghívója és programja itt olvasható.


A projektet várhatóan 2015 októberében zárják – összegzett véleménnyel.

 SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: M. D.


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *