SZTE Info

kompetencia_meres_kiemelt_nagy

Úttörő kezdeményezés az SZTE-n: gólyák kompetenciáit mérik

A 2016/17-es tanévtől a kormány minden magyarországi felsőoktatási intézményben kötelezővé teszi a kompetencia-mérést annak érdekében, hogy láthatóvá váljon a hallgatók fejlődése. A Szegedi Tudományegyetemen az országban elsőként, pilot jelleggel már az idei tanévtől elkezdték a méréseket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso"Csendet kérünk, vizsgáztatás zajlik!" - olvassuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Számítógépes Kabinete előtt, amely szeptember 12-ig minden nap első éves hallgatókkal telik meg. A gólyák feszült figyelemmel tapadnak a monitorra, kattintanak a kérdésekért, gondolkodnak a válaszokon.



Összegyetemi kurzus - kreditért


kompetenciaA 2016/17-es tanévtől a felsőoktatási törvény módosítása miatt minden magyarországi felsőoktatási intézményben "vizsgával" kezdik majd tanulmányaikat a gólyák. A kormány bevezeti az országos hallgatói kompetencia-mérést. A Szegedi Tudományegyetemen azonban a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 projekt keretében, az országban elsőként, pilot jelleggel és önkéntes alapon már az idei tanévtől mérik a hallgatók kompetenciáit.


A jelentkezők az „Egyetemi tanulmányi alkalmasság felmérése és fejlesztése” című összegyetemi kurzus keretében tölthetik ki az online teszteket. A kurzus célja a tanulmányaikat megkezdő hallgatók felkészültségének feltérképezése. Annak megállapítása, hogy milyen tudást sajátítottak el a középiskolában, milyen általános problémamegoldó képességekkel rendelkeznek, és milyen támogatásra van szükségük a sikeres egyetemi tanulmányok érdekében.



Visszajelzés a tudásukról


- Nem volt könnyű mondhatom - summázta az első éves Csarnai Kinga. Bár jogász hallgatóként a humán tárgyakból tartja magát erősebbnek, néhány kérdés az irodalom témaköréből mégis kifogott rajta. - Érdekes módon a matek most jobban ment, mint az érettségin - osztotta meg velünk tapasztalatát. Csoporttársa, Gönzci Szabina jó ötletnek tartja a kompetencia-mérést. Eddig úgy gondolta, hogy középszintű a tudása, a teszt kiértékelése után látni fogja, melyek azok a területek, amelyeket erősítenie kellene.


kompetencia1- A mérések kiterjednek a három kötelező érettségi tárgyra, a magyar nyelv és irodalomra, a matematikára és a történelemre. Ezekhez csatlakozik negyedikként a természettudomány (biológia, kémia, fizika), amely nem kötelező érettségi tárgy, de a természettudományos gondolkodás, természettudományos műveltség sokféle képességgel összefügg. Az ötödik egy angol nyelvi teszt, mivel az angol nyelv a tanulmányi területtől függetlenül elengedhetetlen a naprakész tudományos tájékozódáshoz. Végül egy hatodik teszt a tanulók általános problémamegoldó képességét vizsgálja. A hat tesztet egy rövid kérdőív egészíti ki - tudtuk meg Karsai Krisztinától, az SZTE oktatási rektorhelyettesétől.



Lemorzsolódó hallgatók visszavezetése


A projekt vezetői felelőse azt is elmondta, hogy Szegeden évek óta komoly kutatások folynak az Oktatáselméleti Kutatócsoportban Csapó Benő professzor vezetésével a közoktatási és a felsőoktatási kompetenciák mérése terén. Ugyan a központilag elrendelendő kompetenciamérés „csapásirányát” még nem tudják, bíznak benne, hogy az országos rendszer kialakításánál az SZTE-n folyó kutatások eredményeit is fel tudják majd használni. Emellett az egyik legfontosabb célkitűzésük a projekt kompetenciamérési moduljában az volt, hogy a lemorzsolódó hallgatók visszavezetéséhez kapcsolódóan szerezhessenek adatokat. A kompetenciák folyamatos nyomon követése által ugyanis csökkenthetik a lemorzsolódás kockázatát akár egyénenként, akár egy hallgatói tömeget tekintve.


Az első éves hallgatók kompetencia mérése a TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 projekt keretében valósult meg.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.