Bezár

Hírarchívum

ELI_epulet

Utolsó fázisába ért a szegedi lézeres központ építése

Utolsó fázisába ért a szegedi lézeres központ építése

2016. április 11.
4 perc

Megkezdődött a szegedi lézeres kutatóközpont megvalósításának második szakasza. Az ELI kiemelt partnere a Szegedi Tudományegyetem – a két intézmény kutatásokban, képzési programok kidolgozásában, tudományos programok szervezésében is együttműködik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegeden megépülő ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) küldetése az, hogy ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláját tegye hozzáférhetővé a nemzetközi tudományos közösség számára. Az ELI-ALPS kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem 2014-ben kötött együttműködést. A megállapodás célja az ELI kutatásainak elméleti és szakmai megalapozása, különös tekintettel a kutatási eredmények alkalmazási lehetőségeire. A szegedi egyetem szakmai sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy a lézerfizikai kutatások áttörést hozzanak több tudományterületen is. Az ELI-ALPS ugyanis nem elsősorban a fizikusok, hanem a társtudományok számára kínál sokféle felhasználási lehetőséget, a biofizikától kezdve az orvosi alkalmazásokon át az anyagtudományig. Az SZTE kulcsszerepet játszhat az ELI-ben végrehajtandó kísérletek megtervezésében. A szegedi egyetem hallgatói és friss diplomásai számára a lézerközpont kitűnő lehetőséget nyújt elméleti és szakmai tapasztalatok szerzésére: nemzetközi kutatásokban vehetnek részt, megismerhetik az eredmények alkalmazási lehetőségeit.


A szegedi lézeres központ második fázisának projektnyitó rendezvényen beszámoltak az eddig elért eredményekről, a projekt előrehaladásáról, valamint bemutatták a világszínvonalú ELI-ALPS egyedülálló műszaki és tudományos paramétereit.


Műszaki és tudományos előrehaladás


A nyitókonferenciát megelőző sajtótájékoztatón Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a 2010-ben indult projekt második fázisa során befejeződnek az építési munkálatok és megérkeznek a lézeres berendezések is. Ezek összeszerelését és próbaüzemét követően pedig megkezdődik az üzemeltetés. A műszaki beruházások mellett tudományos területen is számos vívmányt értek el: megszerezték a kutató intézeti státuszt, megtörtént az első szabadalmi bejelentés és az intézmény munkatársai nemzetközi lapokban ismertették publikációikat. Hozzátette: Az ELI az első olyan európai projekt, ami a 2004-ben csatlakozott országokhoz kapcsolódik és az első olyan, ami egyszerre három különböző országban működő kutatási infrastruktúra üzemeltetését fogja össze.


ELI sajtótáj
A szegedi lézeres központ második fázisának projektnyitó rendezvénye.


Speciális emberi erőforrások


A szegedi ELI-ALPS abban tűnik ki a világ lézeres intézeteitől, hogy itt lehet majd egy másodperc alatt a legtöbb és egyúttal időben a legrövidebb impulzusokat előállítani. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítása speciális humán erőforrásokat igényel – emelt ki Dr. Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója. Hozzátette: a megfelelően képzett kutatók felvétele és képzése érdekében különböző ösztöndíj és csere programokat indítottak el, számos hazai és külföldi egyetemmel, kutatóintézettel kötöttek együttműködést. - A beruházás nagy hangsúlyt fektet a kutatói karriertervezésre és építésre, ezzel is hosszú távú perspektívát kínál a hazai és nemzetközi kutatóközönség számára. Az itt végzett tudományos kísérletek révén új utak nyílhatnak meg a fizikában, az anyagtudományban, az orvostudományban és a környezetvédelem számos területén is – mondta.


Európai integrációban megvalósuló projekt


Fónagy JánosDr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az európai integráció fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: a közel 70 milliárd forintos, magyar-román-cseh koordinációban megvalósuló lézeres kutatóközpont az európai innováció egyik csúcsteljesítménye. Az ELI nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország nagy projektje is, a megvalósítás és a hasznosítás az európai integráció keretein belül Románia, Csehország és Magyarország szoros együttműködésében valósul meg. A megvalósítás mellett közös lesz az innovációs, műszaki- kutatási tevékenység is, ami mindhárom ország gazdaságát tekintve jelentős eredményeket hoz – mondta. Hangsúlyozta: a projekt mellett jól érzékelhető a szakmai és gazdasági érdeklődés az ELI köré épülő tudományos, ipari park iránt is. Március végégig 17 bel- és külföldi kutatóhellyel kötött együttműködési szerződést a projekt, mely jól mutatja, hogy a tényleges működés megkezdése előtt is nyitott a világ a fejlesztésre.


Az ELI az agyelszívásban is fontos szerepet játszik


Corina CretuA nyitókonferenciát az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Corina Cretu is megtisztelte jelenlétével. – Az ELI-ALPS egyike a világ legnagyobb nemzetközi felhasználók számára készülő lézeres kutatási létesítményeinek. A projekt kiváló példája annak, hogy az Európai Strukturális és Befektetési Alap hogyan tudja növelni egy ország kutatási és innovációs potenciálját. Magyarország, Románia és a Cseh Köztársaság világszerte vonzóvá vált élvonalbeli kutatási tevékenységek végzése szempontjából, ezzel a közép-európai régiót is világszínvonalra emelve. A projekt az agyelszívás megállításában is jelentős szerepet tölt be, ösztönzi a tehetséges fiatalokat, új munkahelyeket teremt – mondta.

 

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek