SZTE Info

Kiemelt_120_agrarkepzes

Az új agrárstratégiáról a 120 éves mezőgazdasági képzés ünnepén

„Minél messzebbre tekintesz vissza, annál távolabb látsz előre” – hangzott el többször is Churchill mondata azon a konferencián, amely a 120 éves hódmezővásárhelyi agrárképzés múltját idézve a mezőgazdaság és az agrár-felsőoktatás jelenére és jövőjére fókuszált.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az agrár-felsőoktatás megújítását az egyetemi és főiskolai képzés átalakításának összefüggésrendszerében mutatta be az akadémikus Palkovics László. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára is részt vett a hódmezővásárhelyi agrárképzés indulásának 120 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Szakpolitikusok és a felsőoktatás képviselői összegezték gondolataikat a mezőgazdaság, az agrárszakképzés, az agrár-felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés és innováció jelenéről és jövőjéről.


_MG_9469-001

 

„Nemzetközi szinten is jól eladható termék”

A 2014-ben elfogadott felsőoktatási stratégia a megvalósítás fázisánál tart – fogalmazott a konferencia végére időzített beszédében Palkovics László. – Az öt területre – az orvosképzésre, a pedagógusképzésre, a műszaki, informatikai és természettudományi oktatásra, a gazdálkodástudomány és közbeszerzés megújításra, az agrárképzésre – fókuszáló stratégia megvalósítása különböző készültségi állapotú.


_MG_9567-001

 

Az agrárstratégia probléma-meghatározásából kiemelte: a képzés szerkezeti jellemzőit, az oktatásfejlesztést és innovációt, az agrárszakma társadalmi megítélését, a munkaerőpiac helyzetét, az agrárágazatban jellemző „hozzáadott érték” nagyságrendjét.

 

– A lehetőségek adottak ahhoz, hogy a magyar agrár-felsőoktatás – az orvosképzéshez hasonlóan – „nemzetközi szinten is jól eladható termék" legyen, mégis alacsony a külföldi hallgatók aránya – hangsúlyozta az államtitkár. – A kormány célja, hogy a következő években a külföldi hallgatói létszám, kutatói-oktatói részarány duplájára emelkedjen.

 

A Stipendium Hungaricum program folytatását jelentette be az államtitkár. Sőt: azt is elmondta, hogy az agrárterületet érinti jövőre a partnerországok hallgatói számára felajánlott 8 ezer férőhely jelentős része.

 

 

Vállalati együttműködés és profiltisztítás az oktatásban

Az agráriumban tevékenykedő hazai vállalkozásokról szólva Palkovics László kiemelte: a mezőgazdaságban más ágazatokhoz képest is nagyon keveset, a forgalomnak csupán 0,4 százalékát költik kutatás-fejlesztésre. A képzési infrastruktúra fejlesztésére, a korszerű technológiák bevezetésére az oktatásban jelentős pályázati forrás áll rendelkezésre.

 

Az oktatási intézmények vállaltokkal való együttműködését nagyon fontos elemnek nevezte az államtitkár. Elárulta: dolgoznak az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot adó duális képzési forma kialakításán az agráriumban is.

 

Az agrár-felsőoktatásban végbemenő profiltisztítás mellett az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjára van szükség – az akadémikus szerint. Azt tervezik, hogy három intézménytípus működik majd ezen a területen: a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, a szűkebb területen kiváló tevékenységet végző szakegyetem, és a különböző agrárképzéseket egy ernyő alá hozó forma, amely megvalósulhat stratégiai együttműködésként, társult intézményként, vagy egy-egy kar csatlakozásával – tudatta az államtitkár.

 

A finanszírozás átalakítása is napirenden van. Palkovics László szerint semmi sem indokolja, hogy egy agrármérnök képzése lényegesen alacsonyabb forrásból valósuljon meg, mint más műszaki területeké.

 

 

A siker kulcsa a tudás

– A mezőgazdaság mellett az agrárképzés is stratégiai ágazat – hangsúlyozta beszédében Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a sikeres mezőgazdaság elképzelhetetlen megfelelő oktatás, tudás nélkül.


_MG_9548-001


– A sikeres képzés azon múlik, hogyan tudjuk a hagyományos tudást integrálni a jelen oktatásába, és milyen válaszokat adunk a jövő kihívásaira. Az olyan problémákra, mint a klímaváltozás, vagy az ivóvíz, az öntözés, a népességrobbanás kérdésére nem létezik csakis „agrár válasz” – jelentette ki Nagy István. – Fontos az együttműködés más tudományterületekkel.

 

Az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának fontosságáról is szólt Nagy István, aki szerint a tradícióra alapozva épül, a jövő kihívásainak is megfelel a mezőgazdasági képzés. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásáról biztosította az agrár-felsőoktatást.

 

 

A rekorderedmények titkai

– Az agrárium kibocsátása a 2010-es 1686 milliárd forintról 2015-re 47 százalékkal, 2488 milliárd forintra emelkedett – adta meg beszéde kiindulópontját Jakab István. Az Országgyűlés alelnöke az adatokat sorolva kiemelte: az export 2010-ben 5,8 milliárd, tavaly 7,9 milliárd euró körül alakult, idén az előrejelzések szerint meghaladja a 8 milliárdot. Ez nem elsősorban a volumen emelkedésének, hanem a magasabb feldolgozottságú termékek növekvő arányának köszönhető.

 

_MG_9545-001

– A magyar mezőgazdaság idén rekorderedményeket ért el, ez növénytermesztés esetében a kedvező időjárásnak köszönhető. Ma már gazdaságosan és biztonságosan minőségi alapanyagot – főként a feldolgozóipar számára – öntözés nélkül nem lehet előállítani – hangsúlyozta Jakab István. Szerinte a további fejlődés elképzelhetetlen az új technológiák alkalmazása nélkül, ehhez pedig minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség - szögezte le a politikus.

 

Hódmezővásárhelyi emlékeit is fölidézte Jakab István, aki az SZTE Mezőgazdasági Kart tekinti alma materének, hiszen a jogelőd intézményben végezte agrártanulmányait.

 

 

Az agrárképzés centrumáról

– Magyarország egyetemi közül az SZTE része a 120 éves múltját ünneplő hódmezővásárhelyi agárképzés – emlékeztetett köszöntőjében Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint a 120 éve megfogalmazott célok ma is érvényesek, ha hozzátesszük a fenntartható fejlődés elvét. – Az SZTE Mezőgazdasági Kara sikeresen működik – hangsúlyozta.


_MG_9582-001

 

A kutatómunka fejlesztése mellett azt is fontosnak nevezte Szabó Gábor, hogy a fiatal gazdák Európa-szerte korszerű tudással legyenek felvértezve. – Ehhez ma az is hozzátartozik, hogy nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Az SZTE MGK már meglévő együttműködéseit gazdagítja az idegen nyelvű képzés bővítése – hangsúlyozta a rektor, aki az SZTE egyik előnyeként említette a különböző karok együttműködésében rejlő lehetőségeket. Kifejezte meggyőződését: Hódmezővásárhely agrárképzési centrummá fejlődhet, aminek alapja a 120 éves hagyomány megújítása és ápolása.

 

 

A múltról a jövőért

A mezőgazdaság, az agrárszakképzés, agrár-felsőoktatás, kutatás-fejlesztés és innováció jelene és jövője című konferenciablokk előtt családias hangulatú rendezvényen emlékeztek a Hódmezővásárhelyt 120 éve alapított Magyar Királyi Földműves Iskola gerjesztette fejlődésre.


_MG_9464-001

 

A helyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola intézményvezetője, Nagy Zsuzsanna a XV. századtól indulva jutott a jelenig. E gondolatmenetet folytatta Kurusa József szakmai intézményvezető helyettes, amikor részletesen ismertette iskolája históriájának fordulópontjait.

A hódmezővásárhelyi felsőfokú agrárképzés állomásait Szűcsné Péter Judit, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar professor emeritája mutatta be.

 

„Minél messzebbre tekintesz vissza, annál távolabb látsz előre” – idézte Churchill gondolatát köszöntőjében a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja, Horváth József abból az alkalomból, hogy a helyi agrárképzés múltjáról szólva, ebből is töltekezve, kijelölték jövőbeli útjelzőit.


_MG_9511-001

A helyi földmíves iskola alapításakor kimondott és a mai felsőfokú agrárképzés jelenté összevetve az oktatás céljában alapvető változások nem történtek: ma is növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, kertészettel és környezetvédelemmel, vadállomány szabályozással – a gazdálkodás alapjaival ismertetik meg az oktatók hallgatóikat. A dékán szerint az előre lépés feltételei javulnak, a tanulmányi versenyeken és kiválósági programokban szépen teljesítenek. A képzés folyamatosan megújul, amelyben nagy szerepe van az SZTE MGK munkáját támogató gazdasági, tudományos és civil területen mozgó partnereknek is.

 

Az SZTE MGK eddig megtett útját is ünneplő rendezvényt megtisztelte jelenlétével a térség számos mezőgazdasági és egyéb vállalkozásának képviselője, az intézmény egykori és mai oktatói, diákjai, az SZTE több karának dékánja is. Hallgatóként Vásárhelyen gyűjtött élményeit mesélve érvelt az agrár-felsőoktatás értékei mellett – többek között – Fodor Imre, Forráskút polgármestere, Áprily Szílvia, a kaposvári és Bleier Norbert, a gödöllői társintézmény oktatója, Zsurzs László, a három itt szerzett diplomáját hasznosító vállalkozó.


_MG_9483-001

 

A 120 éves a hódmezővásárhelyi agrárképzés című konferencia zárta azt a rendezvény-sorozatot, amellyel az elődök teljesítményét ünnepelve tervezték az hazai mezőgazdaság jövőjét. A programnak a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Rendezvényház adott otthont.


SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.