SZTE Info

Kiemelt_e-ugyintezes2

„Élen jár az e-ügyintézésben az SZTE” az OH felsőoktatási elnökhelyettese szerint

Példaszerű és egyedülálló szolgáltatásnak nevezte a hazai felsőoktatásban a Szegedi Tudományegyetemen mindennapos gyakorlattá vált elektronikus ügyintézést az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. Dr. Stéger Csilla az adatkezelés fontosságát is ecsetelte 2015. december 16-án, az SZTE Dékáni Kollégiumának vendégeként.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– „Élen jár az e-ügyintézésben az SZTE” – összegeztek egy 2015. évi konferencián. Miért tartja példaszerűnek az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese azt, hogy 88 különböző ügyben nyújt elektronikus ügyintézési lehetőséget a Modulo-rendszer segítségével a Szegedi Tudományegyetem a polgárai számára?

– Mert a legtöbb haza felsőoktatási intézményben nem indult el az e-ügyintézés. Ezzel szemben a Szegedi Tudományegyetemen így született meg az elmúlt öt évben több mint 817 ezer határozat, döntés. Ez példaszerű, a többi felsőoktatási intézmény gyakorlatát messze megelőzi. Más intézményekben legfeljebb egy-egy zárt területen érhető tetten ilyen kezdeményezés, bár a Modulo-rendszer máshol is létezik. Ennyire generális, sokrétű, sokszínű elektronizált folyamatrendszerről, mint amiről legutóbb egy konferencián is képet adott az SZTE, én nem tudok, pedig jól ismerem a hazai felsőoktatási intézmények adatkezelési gyakorlatát.

E-ugyintezesrol_Steger_Csilla

Milyen előnyökkel jár az e-ügyintézés szegedi modellje?

– Húsz évvel lehagyta a többi felsőoktatási intézményt a szegedi. Itt a hallgatók megtanulhatják, a mindennapokban gyakorolhatják az e-ügyintézést, ami az élet számos más területén is terjed, általánossá válik. Az elektronikus ügyintézés kiterjedt használata a felsőoktatási intézmény számára azért előnyös, mert a gyors, egységes, biztonságos és átlátható döntést biztosít. Ugyanis egy elektronikusan támogatott döntési folyamat algoritmizálható: eseti döntésekre, különleges kiskapukra nem nyílik lehetőség, a döntéshozó munkáját egyszerűsíti, támogatja. Egy ilyen döntés rendszerszerű, átlátható, világos és gyors. Az elektronizálás által a szegedi egyetemen az oktatói és hallgatói szolgáltatások színvonala mindezért jóval magasabb, mint az országban bárhol máshol.  

 

A Modulo-rendszer annál is többet tud, mint amire az SZTE használja – mondják a szakemberek. Miként fejleszthető az e-ügyintézés az Oktatási Hivatal szemszögéből?

Minden olyan irányba érdemes fejleszteni, ahol a közigazgatási eljárási törvény szerinti határozatoknak kell születnie, amiket papíron tértivevényes levéllel ki kell kiküldeni a hallgatóknak vagy oktatóknak. Már adott a megoldás, hogy ezeket hogyan lehet elektronikusan, a jogszabályok betartásával megoldani. Ezt az Oktatási Hivatal és a Magyar Posta már használja. Ezekről a lehetőségekről az SZTE munkatársaival elkezdtük az egyeztetést. A papír alapú levelek mennyiségének a csökkentése kíméli a környezetet és az egyetemi költségvetés kiadási oldalát is.

 

A kredit alapú költségvetési rendszer bevezetését sürgeti több felsőoktatási vezető. Egy ilyen finanszírozási szisztéma rávilágít az adatszolgáltatás fontosságára is. Az Oktatási Hivatal számára nyújtott adatok pontossága alapján hol helyezkedik el az SZTE a felsőoktatási palettán?

– A felsőoktatási intézményekben 125 ezerre nőtt a 2015. szeptemberi beiratkozáskor a hibaszám, ami a félév végére jelentősen csökkent. Ha az adatszolgáltatásban tapasztalható hibamennyiség alapján rangsoroljuk az intézményeket, a szegedi egyetem középmezőnybe sorolható. Véget ért az a korszak, amikor egy adott kar tanulmányi osztályának munkája zárt egységet jelentett, a kari gyakorlatok egymástól eltérhettek ésés a hibáknak nem volt országos kihatásuk. Ma már komoly pénzügyi és jogi következményei vannak annak, ha a tanulmányi osztályon hiba történik. Ezért nagyobb közfigyelemnek kell öveznie az ottani munkát. Felértékelődött és komplexebb feladat lett a tanulmányi osztályokon végzett munka. Ezért a tanulmányi osztályok, vagyis a TO-k 1500 munkatársának 75-92 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, miközben a többségük fizetése bruttó 150-220 ezer forint között mozog. Fontos, hogy az ott dolgozóknak is nagyobb elismerést tudjunk kivívni.

 

Mi minden múlhat egy-egy adat pontosságán?

– Máris sok – például a hallgatók magyar állami ösztöndíj konstrukcióban összegyűjtött tartozásai vagy a hallgatói juttatások, de éppúgy a felsőoktatási intézmények finanszírozása is – múlik az adatok pontosságán, vagyis a tanulmányi osztályok munkáján. Ezt meg kell érteniük a felsőoktatási intézmények hallgatóinak és dolgozóinak is. Sok esetben rajtuk múlik az intézmény presztízse, megítélése is, hiszen a felsőoktatási rangsorok is az adott egyetem által szolgáltatott adatokon alapulnak. Jogok és kötelezettségek is keletkeznek a tanulmányi rendszer adataiból. Például a kredit közelebb visz a tanulmányok folytatásához és befejezéséhez. A tanulmányi adatok alapján dől el, hogy egy adott képzésre járó fiatal diákigazolványra jogosult-e vagy részesülhet-e társadalombiztosításban. De ezekből az adatokból születik az abszolutórium, az oklevél, ami a munkavégzés különböző szintjeire jogosít. Mindez persze az intézmény számára is jogokat keletkeztet, hiszen a nyilvántartott hallgatók és oktatók után kapja meg az államtól a finanszírozását. Kötelezettségek is keletkeznek az adatokból: például költségtérítés befizetése, vagy adók módjára behajtandó tartozás a magyar állami ösztöndíjas félév után.

E-ugyintezesrol_FCS_SCS_VZS_DM

A kért adatok egy része azonos minden karon, felsőoktatási intézményben. Ezért merül fel a pozitív modellként bemutatott központosítás, amit „modern kvesztúrának” is nevezhetünk?

Intézményi felelősség és belügy, hogy az adott intézmény szervezetileg miként oldja meg az adatok nyilvántartását és a központi rendszer, a felsőoktatási információs rendszer felé való adatszolgáltatást. Az adatrögzítési feladatok mindenhol egyformán összetettek. A hallgató és az oktató dolga az, hogy amilyen információt a tanulmányi osztály kér, a lehető legpontosabban adja meg. Az intézmény feladata a tanulmányi adminisztráció, vagyis az adatbegyűjtés és a folyamatos változások nyomon követési rendszerének a megszervezése és működtetése. A munkavégzés hatékonysága és az intézményi felelősségvállalás szempontjából jobb modellnek tartom a központosított rendszert, mert nagyobb a minőségbiztosítás lehetősége, ami növeli a biztonságot, így könnyebben biztosítható a protokollok betartása, rövidebb az utasítási lánc, amin végighalad a feladat a megvalósítókig, gyorsabb és ütőképesebb a csapatmunka. Így a központi mellett megtartott kari tanulmányi osztályokon dolgozóknak több idejük maradna a szolgáltatásra, például az adott hallgatóra szabott tanulmányi tanácsadásra, ami hozzájárulhatna a felsőoktatásból lemorzsolódók számának a csökkentéséhez. Minél magasabb szintű a protokolloknak és a folyamatok minőségbiztosításának a szintje az intézményben, várhatóan annál magasabb lesz az adatok tisztaságának a szintje, ami az OH, de a felsőoktatásban lévő hallgatók és oktatók, illetve a közjó számára is fontos.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Ú. I.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.