SZTE Info

dugo_auto_kiemelt

"GÁZOS" autók!

Saját autójában végzett méréseket Szegeden és Budapesten Krizsán Tamás, a Szegedi Tudományegyetem volt környezetmérnök szakos hallgatója. Szakdolgozatában a gépjárművek utasterében mért egészségre káros gázok mennyiségét vizsgálta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Krizsán Tamás 2009-ben geográfusként, majd 2015-ben környezetmérnökként végzett a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán. Jelenleg egy budapesti telematikával foglalkozó cég szegedi irodájában dolgozik. Életében fontos helyet tölt be családja, szabadidejében a DJ-skedésnek él.

- Mindig is idegesített, amikor előttem haladt egy láthatóan nagy mennyiségű füstöt kibocsátó jármű. Nem tudtam védekezni ellene, és érdekelt vajon mekkora mennyiségű káros anyag jut ilyenkor a szervezetembe, hogyan védekezhetek ellene – indokolta a témaválasztást Krizsán Tamás, akinek témavezetője Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék vezetője volt. A szegedi egyetemen, 2015 nyarán végzett hallgató saját BMW-jében egy Ventix Mx4 multiméterrel végzett CO mérést.


- A többi káros anyag, mint például a nitrogénoxid mérése körülményes, és nem találtam a piacon elérhető árú mobil mérőeszközt. A szén-monoxid jelenlétéből pedig következtetni lehet a többi káros légszennyező anyag mennyiségére – magyarázta.

 

A mérési eredmények


- A legtöbb mérést tavaly tavasszal végeztem, Szegeden a belvárosban, sugárutakon, nyugodtabb lakónegyedben és az M5ös autópályán. Emellett Budapesten ugyancsak a körutakon, sugárutakon, mélygarázsban, nyugodtabb területeken mértem. Reggel és délután a csúcsidőszakban, illetve délben és este is belső keringtetés nélkül és azt bekapcsolva – tette hozzá.


Krizsan_Tamas_auto
A méréseket saját autójában végezte.
- Szeged belvárosában a reggeli csúcs idején volt a legmagasabb a CO-érték a kocsimban 0,05 ppm (ppm: egy részecske az egy millióban, tehát milliomodrész) ami délre lecsökkent 0,01 ppm-re, viszont a délutáni csúcsforgalom idején ismét megemelkedett 0,03 ppm-re. A város nyugodtabb lakórészében szintén alacsony, 0,01 ppm a mért érték, az M5ös autópályánál viszont magas, 0,05 ppm. A fővárosban ennél jóval magasabb értékeket mutatott a műszer, a Hungária körúton reggel 0,17 ppm, egy budapesti mélygarázsban 0,14 ppm volt a légszennyezés – magyarázta.

 

A légszennyezés káros hatásának rövid távú következményei lehetnek a légúti betegségek, például asztma, hörghurut, vagy tüdőgyulladás, de hosszútávon súlyosabb daganatos betegségeket is okozhat. A tüdőben a káros mikroszemcsék lerakódnak és alig vagy soha nem tisztulnak ki, így krónikus légúti betegségeket, tüdőrákot is okozhat – hívta fel a figyelmet Tamás.

 

Következtetések


Krizsan_Tamas
Tamás a tudományos munka mellett
szabadidejében DJ-ként is dolgozik.

- A mérési eredményekből egyértelműen látszik, hogy a legszennyezettebb területek a körutak, sugárutak, ahol sűrű a forgalom. Lámpától lámpáig pedig araszolva, illetve a zöldre várva, majd közvetlen lámpától kigyorsításkor jut be a legtöbb káros anyag az utastérbe. A másik erősen szennyezett terület a mélygarázs, ahol megrekednek ezek a káros anyagok a levegőben. Egyértelműen elmondható az is, hogy a gázolajos autók nagyobb veszélyt jelentenek az előbb említett mikrorészecskék miatt. Továbbá a motor bonyolultsága miatt nagyobb a meghibásodás lehetősége, és egy rosszul beállított, hibásan működő motor hatványozottan több káros anyagot juttat a levegőbe. A benzines autók átalakíthatóak gázüzemre, amivel jelentősen csökken a káros anyag kibocsátásuk – részletezte.

 

Hogyan védekezzünk?


Dugóban, mélygarázsban, vagy erősen légszennyező, például fekete-kék füstöt eregető jármű mögött haladva az utastérbe kerülő káros anyagoktól felhúzott ablakkal belső keringtetésre kapcsolva tudunk védekezni. Ha már bejutott a szennyezett levegő a kocsiba próbáljunk meg minél hamarabb megszabadulni tőle, ablaknyitással például, amint kijutunk ebből a forgalmi szituációból – tanácsolta Tamás.



SZTEinfo-Gajzer Erzsébet
Fotó: Krizsán Tamás, Juhász Gábor, Internet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.