SZTE Info

Nagy_E_kiemelt

Új baktériumot neveztek el az SZTE mikrobiológusáról

Holland kutatók új anaerob, vagyis oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak. Az új fajt Prof. Dr. Nagy Erzsébet, az SZTE ÁOK Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet mikrobiológusa után nevezték el a kutatónő munkájának elismeréseként.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az anaerob baktériumok klinikai jelentőségének területén végzett sok éves kutató munkája és európai szakmapolitikai tevékenysége elismeréseként egy eddig be nem sorolt humán patogén anaerob baktériumot neveztek el Dr. habil. Nagy Erzsébet Ph.D. D.Sc. emerita professzor asszonyról Anaerococcus nagyae néven. A világban több tudóst ért már ez a megtiszteltetés, de Magyarországon egyedülálló, hogy kutatóról neveznek el egy új baktérium fajt.


Új módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálják a baktériumokat


Prof. Dr. Nagy Erzsébet a SZOTE Általános Orovstudományi Karán summa cum laude minősítéssel végzett. 1993-2009 között az SZTE ÁOK Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetének vezetője volt. Ekkor vált az intézet anaerob laboratóriuma Nemzeti Referencia Laboratóriummá. Pályája során a mikrobiológiai diagnosztika számos területén dolgozott. Fő kutatási területe az anaerob baktériumok által okozott kórképek diagnosztikai lehetőségeinek megteremtése, ezen nehezen tenyészthető baktériumok kórfejlődésének és ellenálló képességének molekuláris módszerekkel történő vizsgálata. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és bizottság mellett nyolc évig volt az ESCMID (European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases) vezetőségi tagja, jelenleg is vezeti az ESCMID Study Group of Anaerobic Infections munkáját. Az Anaerobe tudományos folyóirat első európai főszerkesztője, több hazai és nemzetközi elismerés birtokosa. Munkásságát 415 in extenso cikk, 45 könyv fejezet, 950 független idézet, 240 impakt faktor fémjelzi.

- Szervezetünkben több baktériummal élünk együtt, mint amennyi testi sejtünk van. Ezek nagy százaléka anaerob, vagyis csak akkor szaporodnak, ha nincs a környezetükben oxigén. Ezen baktériumok jelentős része, annak ellenére, hogy együtt élnek velünk bizonyos kórképeket is okozhatnak. Tudományterületem, a klinikai mikrobiológia feladata, hogy kiderítse egy-egy fertőzést, infekciót milyen baktérium okoz. Harminc éve foglalkozom anaerob baktériumok klinikai mikrobiológia vonatkozásával és alapkutatás szintű vizsgálatával. Amellett, hogy az egyes fajok milyen betegséget okoznak, azt is kutatom, hogyan kell tenyészteni őket, milyen az antibiotikumokkal szembeni érzékenységük. A baktériumok identifikálásának új módszerei, a baktériumok DNS alapú azonosítása is érdekel – magyarázta a kutatónő.


Hozzátette: egy új módszer, a tömegspektrometria (MALDI-TOF MS) lehetővé teszi, hogy amint kitenyészett egy baktérium azonnal meg tudják határozni, hogy milyen fajhoz tartozik. Az úgynevezett ENRIA projektben (European Network for Rapid Identification of Anaerobes) hét európai ország anaerob referencia laboratóriumaival dolgoznak együtt. A közös munka célja az anaerob baktériumok gyors identifikálását segítő adatbázis fejlesztés a már Magyarországon is több egyetemen működő MALDI-TOF MS készülékekre.


Magyarországon egyedülálló elismerés


A Szegedi Tudományegyetem professzor asszonya munkája során sokat foglalkozott az anaerob baktériumokkal, ezért egy évvel ezelőtt felkértek az Anaerobe című tudományos folyóirat főszerkesztőségére. - Hozzám érkezik be az összes tudományos cikk, amit publikálásra küldenek be. Ekkor találkoztam először azzal a hírrel, hogy holland kutatók különböző kórképekből új anaerob baktérium fajt izoláltak, melyet rólam neveztek el. Bár ismerem a publikáció szerzőit személyesen is, semmilyen előzetes hírt nem kaptam arról, hogy rólam terveznek elnevezni egy új fajt. A cikk olvasásakor igazán meglepődtem és nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem – mondta az elismerés kapcsán.


SZTEinfo - Szöveg: Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.