SZTE Info

A dizájnerdrogot józanabb pillanataikban használói is gyűlölik

A kutatásban az SZTE munkatársai is részt vettek

A Kék Pont Alapítvány a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE kutatóival elsősorban azt szerette volna megérteni, miért ennyire népszerűek a dizájner szerek, és miért olyan nehéz lejönni róluk. A kutatás során hat egykori herbálhasználóval készítettek interjút, a beszélgetések pedig fokozatosan felrajzolták a drog személyiségét. Az origo.hu tartalmas és sokatmondó cikkben dolgozta fel a témát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés


A személyiség szó nem túlzás, a biofű jellegzetes úton sajátítja ki fogyasztóját: pár napon belül függővé tehet, az elvonás fizikai és pszichikai szenvedéssel jár – írja az origo.hu. Ami hat éve elképzelhetetlennek tűnt, ma már hétköznapi: az országot letarolta a szintetikus drogok új nemzedéke. Ötszáz forintért egy kisiskolás is olyan rabszolgatartó szert vehet magának, amitől aztán évekig nincs menekvés - figyelmeztet a Kék Pont Alapítvány.


Olcsóbb, durvább, és nem ereszt: négy év alatt lekörözte a biofű az igazit Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont /2015

Beveretünk, betompulunk, akkor csak a néma csönd - így írta le egy fiatal fogyasztó a Kék Pont Alapítványnak adott interjúban, hogy mit érzett szívás közben és után. Megfogalmazása nyers, de pontos: a herbálként, biofűként - Északkelet-Magyarországon makkantóként – ismert szintetikus kannabinoidok jellegzetessége, hogy kiütik, passzivitásba lökik a felhasználót, aki úgy érzi, üres és laza, a szeren kívül érdekli semmi. Éntudatát elnyomja a biofű, sőt, diktálja, hogy mi legyen a következő lépés – többnyire még egy herbálos cigaretta megsodrása.


Rosszabb esetben a biofű azonban pánikrohamot, agressziót válthat ki, és ide vezethet a hiánya is. A felhasználók úgy érzik, szabályosan kifordulnak magukból, megváltozik a személyiségük. "Olyan, mintha csak egy darab fa lennénk, vagy egy test, amit valaki mozgat, mintha nem is én irányítanám magam - idézi egy másik, mára leszokott biofüves monológját Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány munkatársa.


A drogambulanciát, és Herbállomás néven megelőző kampányt működtető Kék Pont sajtótájékoztatón számolt be a dizájner drogokkal kapcsolatos kutatásról és tapasztalatokról. A drog hatása 15-20 percig tart; rombolja a személyiséget és a társas kapcsolatokat; a függő idővel csak a kielégülést keresi; naponta 30-40 cigaretta is lehet a szükséges adag; üressé, közönyössé tesz; a droghasználó szinte tárgynak érzi magát; a fogyasztó önmaga iránt is undort érez, amiért nem tud lállni; aljas, de kéreti magát – ez az összesítés született, amelyből látszik, hogy a dizájnerdrogot józanabb pillanataikban használói is gyűlölik. Mégsem tudnak tőle szabadulni, a drog éppen az élettörténetet szervező személyiségrészt emészti fel.


Herbál, mint rendőrségi bizonyíték. Van ahol lavórban keverik az olcsón, nagy mennyiségben előállítható drogot Forrás: Police.hu
"Tudod, hogy nem jó, de annál inkább kéreti magát" - mondták szinte egybehangzóan az interjúalanyok. A beszélgetések egy fővárosi intézet lakóival vették fel, de a dizájnerdrog nem csak Budapest terhe: a kék pontosok egy miskolci gyermekotthonban találkoztak olyan, 16-17 éves fiatalokkal is, akik már túlléptek a szeren, de korábban két-három éven keresztül aktívan használták. Ugyanez jellemzi a vidéki általános iskolákat is - mesélte a Kék Pont szakértője – régebben, ha rákérdeztünk a drogra, a gyerekek szemüket lesütve hallgattak, de lehetett tudni, hogy egy-két fogyasztó van az osztályban. Ma pedig egymás szavába vágva kiabálják: "kristály, herbál, biofű!" A dizájner szerek 2010 nyarán robbantak be a magyar piacra: először a stimuláns hatású kati, vagyis a hatásában a khat levélre emlékeztető mefedron tarolt, kiszorítva a speedet, exstasyt is. A biofű alattomosan, csendesen zárkózott fel, de 2014-ben, a sorozatos iskolai rosszullétek idején jelenléte egyértelművé vált, és lekörözte a marihuánát.


"Van már egy olyan korosztály, főként vidéken, amelyik azt hiszi, hogy ez az igazi marihuána, indiai kendert még nem láttak" - mesélte Dávid Ferenc. A lefoglalt szerek statisztikája pontosan jelzi a szintetikus kannabinoidok előretörését.


A dizájnerdrogokról mára szinte mindenki tud. Testközelben vannak. Az origo.hu cikkében rámutat arra is: 500 forintért egy gyerek is tud herbált venni magának, ha egy "barátságos" díler megvárja az iskola előtt, az idősebbek pedig megrendelhetik a neten a sokszor füstölőként, növényi tápsóként vagy fürdősóként hirdetett anyagokat. Pár nap alatt rabbá tehet, és minden érdeklődést kiöl fogyasztóiból a herbál - csak a következő szál utáni vágy marad.


Terjedésüket az is segíti, hogy sokan bedőlnek a bio szócskának. Azt hiszik tényleg természetes drogról van szó, pedig a szintetikus vegyületet bármire rá lehet permetezni, a dohánylevéltől a zsályáig.


A szerek másik nagy trükkje, hogy összetevőik akár napok alatt módosíthatóak - ha a rendőrség úgynevezett C-listára teszi az egyik típust, a kínai gyártó kis fazonigazítás után kijön egy majdnem ugyanolyan, de legális változattal.


Az állandó változtatások miatt sokszor a „szertáros” sem tudja, hogy éppen mi van a pakkban- máskor viszont éppen ő manipulál, patkányméreggel üti fel az anyagot.


A helyzet a hatósági tiltástól rosszabb is lehet, amit jól mutattak a kati betiltása utáni állapotok. „2014. december 31-én tiltólistára tették a mefedront – január másodikán már annyi túllőtt, bekészült drogossal találkoztam Józsefvárosban, mint azelőtt soha” – mondta Dávid Ferenc. A fogyasztók az MP3-nevű szert emlegették - később derült ki, hogy ebből a gyufafej harmadának megfelelő mennyiség is hat, de a régi, intravénás mefedron-használóknak senki sem szólt a kockázatról, ők továbbra is 4-6 grammot szúrtak be, mint a korábbi szerből. Sokakat kórházba juttatott a vetkőzős drogként ismert évi vagy zene is – ezek iszonyatos pánikrohamokat és téveszméket okoznak, a fogyasztó úgy érezheti, hogy üldözik, vagy bogarak mászkálnak a bőre alatt.


A zenéhez hasonló dízájnerdrog, a penta juttatott kórházba még februárban két terhes törökszentmiklósi nőt is, esetükben eleinte az sem volt biztos, hogy életben maradnak-e a gyerekeik.


A leszoktatást nehezíti a dizájnerdrogosok már említette passzivitása és önutálata, de forrás sincs igazán rehabilitációs programokra, megelőző eladásokra. Dávid Ferenc szerint jelenleg nincs érezhető hatású drogpolitika, az elérhető pályázatok 90 százaléka megszűnt, és alig tíz olyan szervezet van, ami engedéllyel tarthat prevenciós órákat az iskolákban – közöttük a rendőrség is.


Dávid hozzátette, előadásaikat ma csak az alapítványi fenntartású iskolákban és gyermekotthonokban látják szívesen – a kis körben, a diákok aktív részvételével tartott foglalkozások viszont eredményesek lehetnek. Ilyenkor a vezéregyéniségeken van a hangsúly, a falkavezérekkel kell megérteni, milyen veszélyekkel járnak a dizájner drogok.


A Kék Pont tapasztalatai biztatóak, a közösségben, ahol megtalálták a hangot a diákokkal, később a műfű és a kristály sem terjedt el.


Forrás: origo.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.