SZTE Info

A dizájnerdrogot józanabb pillanataikban használói is gyűlölik

A kutatásban az SZTE munkatársai is részt vettek

A Kék Pont Alapítvány a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE kutatóival elsősorban azt szerette volna megérteni, miért ennyire népszerűek a dizájner szerek, és miért olyan nehéz lejönni róluk. A kutatás során hat egykori herbálhasználóval készítettek interjút, a beszélgetések pedig fokozatosan felrajzolták a drog személyiségét. Az origo.hu tartalmas és sokatmondó cikkben dolgozta fel a témát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés


A személyiség szó nem túlzás, a biofű jellegzetes úton sajátítja ki fogyasztóját: pár napon belül függővé tehet, az elvonás fizikai és pszichikai szenvedéssel jár – írja az origo.hu. Ami hat éve elképzelhetetlennek tűnt, ma már hétköznapi: az országot letarolta a szintetikus drogok új nemzedéke. Ötszáz forintért egy kisiskolás is olyan rabszolgatartó szert vehet magának, amitől aztán évekig nincs menekvés - figyelmeztet a Kék Pont Alapítvány.


Olcsóbb, durvább, és nem ereszt: négy év alatt lekörözte a biofű az igazit Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont /2015

Beveretünk, betompulunk, akkor csak a néma csönd - így írta le egy fiatal fogyasztó a Kék Pont Alapítványnak adott interjúban, hogy mit érzett szívás közben és után. Megfogalmazása nyers, de pontos: a herbálként, biofűként - Északkelet-Magyarországon makkantóként – ismert szintetikus kannabinoidok jellegzetessége, hogy kiütik, passzivitásba lökik a felhasználót, aki úgy érzi, üres és laza, a szeren kívül érdekli semmi. Éntudatát elnyomja a biofű, sőt, diktálja, hogy mi legyen a következő lépés – többnyire még egy herbálos cigaretta megsodrása.


Rosszabb esetben a biofű azonban pánikrohamot, agressziót válthat ki, és ide vezethet a hiánya is. A felhasználók úgy érzik, szabályosan kifordulnak magukból, megváltozik a személyiségük. "Olyan, mintha csak egy darab fa lennénk, vagy egy test, amit valaki mozgat, mintha nem is én irányítanám magam - idézi egy másik, mára leszokott biofüves monológját Dávid Ferenc, a Kék Pont Alapítvány munkatársa.


A drogambulanciát, és Herbállomás néven megelőző kampányt működtető Kék Pont sajtótájékoztatón számolt be a dizájner drogokkal kapcsolatos kutatásról és tapasztalatokról. A drog hatása 15-20 percig tart; rombolja a személyiséget és a társas kapcsolatokat; a függő idővel csak a kielégülést keresi; naponta 30-40 cigaretta is lehet a szükséges adag; üressé, közönyössé tesz; a droghasználó szinte tárgynak érzi magát; a fogyasztó önmaga iránt is undort érez, amiért nem tud lállni; aljas, de kéreti magát – ez az összesítés született, amelyből látszik, hogy a dizájnerdrogot józanabb pillanataikban használói is gyűlölik. Mégsem tudnak tőle szabadulni, a drog éppen az élettörténetet szervező személyiségrészt emészti fel.


Herbál, mint rendőrségi bizonyíték. Van ahol lavórban keverik az olcsón, nagy mennyiségben előállítható drogot Forrás: Police.hu
"Tudod, hogy nem jó, de annál inkább kéreti magát" - mondták szinte egybehangzóan az interjúalanyok. A beszélgetések egy fővárosi intézet lakóival vették fel, de a dizájnerdrog nem csak Budapest terhe: a kék pontosok egy miskolci gyermekotthonban találkoztak olyan, 16-17 éves fiatalokkal is, akik már túlléptek a szeren, de korábban két-három éven keresztül aktívan használták. Ugyanez jellemzi a vidéki általános iskolákat is - mesélte a Kék Pont szakértője – régebben, ha rákérdeztünk a drogra, a gyerekek szemüket lesütve hallgattak, de lehetett tudni, hogy egy-két fogyasztó van az osztályban. Ma pedig egymás szavába vágva kiabálják: "kristály, herbál, biofű!" A dizájner szerek 2010 nyarán robbantak be a magyar piacra: először a stimuláns hatású kati, vagyis a hatásában a khat levélre emlékeztető mefedron tarolt, kiszorítva a speedet, exstasyt is. A biofű alattomosan, csendesen zárkózott fel, de 2014-ben, a sorozatos iskolai rosszullétek idején jelenléte egyértelművé vált, és lekörözte a marihuánát.


"Van már egy olyan korosztály, főként vidéken, amelyik azt hiszi, hogy ez az igazi marihuána, indiai kendert még nem láttak" - mesélte Dávid Ferenc. A lefoglalt szerek statisztikája pontosan jelzi a szintetikus kannabinoidok előretörését.


A dizájnerdrogokról mára szinte mindenki tud. Testközelben vannak. Az origo.hu cikkében rámutat arra is: 500 forintért egy gyerek is tud herbált venni magának, ha egy "barátságos" díler megvárja az iskola előtt, az idősebbek pedig megrendelhetik a neten a sokszor füstölőként, növényi tápsóként vagy fürdősóként hirdetett anyagokat. Pár nap alatt rabbá tehet, és minden érdeklődést kiöl fogyasztóiból a herbál - csak a következő szál utáni vágy marad.


Terjedésüket az is segíti, hogy sokan bedőlnek a bio szócskának. Azt hiszik tényleg természetes drogról van szó, pedig a szintetikus vegyületet bármire rá lehet permetezni, a dohánylevéltől a zsályáig.


A szerek másik nagy trükkje, hogy összetevőik akár napok alatt módosíthatóak - ha a rendőrség úgynevezett C-listára teszi az egyik típust, a kínai gyártó kis fazonigazítás után kijön egy majdnem ugyanolyan, de legális változattal.


Az állandó változtatások miatt sokszor a „szertáros” sem tudja, hogy éppen mi van a pakkban- máskor viszont éppen ő manipulál, patkányméreggel üti fel az anyagot.


A helyzet a hatósági tiltástól rosszabb is lehet, amit jól mutattak a kati betiltása utáni állapotok. „2014. december 31-én tiltólistára tették a mefedront – január másodikán már annyi túllőtt, bekészült drogossal találkoztam Józsefvárosban, mint azelőtt soha” – mondta Dávid Ferenc. A fogyasztók az MP3-nevű szert emlegették - később derült ki, hogy ebből a gyufafej harmadának megfelelő mennyiség is hat, de a régi, intravénás mefedron-használóknak senki sem szólt a kockázatról, ők továbbra is 4-6 grammot szúrtak be, mint a korábbi szerből. Sokakat kórházba juttatott a vetkőzős drogként ismert évi vagy zene is – ezek iszonyatos pánikrohamokat és téveszméket okoznak, a fogyasztó úgy érezheti, hogy üldözik, vagy bogarak mászkálnak a bőre alatt.


A zenéhez hasonló dízájnerdrog, a penta juttatott kórházba még februárban két terhes törökszentmiklósi nőt is, esetükben eleinte az sem volt biztos, hogy életben maradnak-e a gyerekeik.


A leszoktatást nehezíti a dizájnerdrogosok már említette passzivitása és önutálata, de forrás sincs igazán rehabilitációs programokra, megelőző eladásokra. Dávid Ferenc szerint jelenleg nincs érezhető hatású drogpolitika, az elérhető pályázatok 90 százaléka megszűnt, és alig tíz olyan szervezet van, ami engedéllyel tarthat prevenciós órákat az iskolákban – közöttük a rendőrség is.


Dávid hozzátette, előadásaikat ma csak az alapítványi fenntartású iskolákban és gyermekotthonokban látják szívesen – a kis körben, a diákok aktív részvételével tartott foglalkozások viszont eredményesek lehetnek. Ilyenkor a vezéregyéniségeken van a hangsúly, a falkavezérekkel kell megérteni, milyen veszélyekkel járnak a dizájner drogok.


A Kék Pont tapasztalatai biztatóak, a közösségben, ahol megtalálták a hangot a diákokkal, később a műfű és a kristály sem terjedt el.


Forrás: origo.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.