SZTE Info

Kiemelt_Boldogkoi_konyvei_20160614

Két sikergyanús kiadvánnyal dob követ a tudománynépszerűsítés állóvizébe Boldogkői Zsolt professzor

Hiénák a betegágy körül című ismeretterjesztő könyvét az Akadémia Kiadó, míg a regénybe ágyazott tudománynépszerűsítő, San Diego 2032 című művét – az internetes megjelenést követően – az Amazon Kiadó dobta piacra. Boldogkői Zsolt professzort, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet vezetőjét - többek között - az idézettség hatalmáról és a médiaharcról kérdeztük, a 87. Ünnepi Könyvhéten is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogy ír egy biológus szépirodalmi regényt?

– Megpróbáltam szépen írni. Hogy szépirodalom lett-e a regényem, az persze más kérdés. Nem törekedtem szépírói babérokra. Inkább regénybe foglalt ismeretterjesztésnek nevezném a művemet. Igaz, a regényes elemek kissé túlnőtték az ismeretterjesztést.

 

  Sci-fi és szerelem

A jövőbe mutató dátum miatt is kérem, magyarázza meg a regénye címét! Miért San Diego 2032?

– Egyszer voltam ott egy konferencián és nagyon megtetszett maga a város és a Salk Institute, amely San Diego neves kutatóintézete. A regény azért játszódik a jövőben, mert azt szeretném bemutatni, hogy a jelen tendenciák hová vezetnek két évtized múlva. De nem a jövőnek, hanem a jelennek üzenek.


Boldogkoi_dedikal

 

Milyen szakmai témákat vet föl ebben az első regényében?

– Külön fejezetekben van szó a génterápiáról, az intelligenciáról, az evolúcióról, a homeopátiáról, a komplex betegségekről, a genetikai profilalkotásról és a szabad akarat problémaköréről. De implicite más témák is megtalálhatóak a regényben, melyet áthat a tudományos szemlélet és a racionális gondolkodás. A főhős az említett témákról nyilvánosan vitatkozik, előadást tart, vagy interjút ad.

 

A Tartalomjegyzéket olvasva is visszaköszön az ön egyetemen tartott, több tudománynépszerűsítő előadásának a címe. Például a Hűtlenség biológiája, Összetartó magyarok, A szülői gének harca… Ezeknél regényesebbnek tűnik a Gének és arcformák című fejezet. Ez már a jövő?

– Egyes fontosabb témákról valóban beszéltem a Molekuláris biológia határai című választható kurzusunkon. A közeljövőben egy hajszálból, egy vércseppből rekonstruálni tudjuk az ember arcformáját is, csakúgy, mint a bőr színét. Sőt, idővel a jellemvonások is kiolvashatóak lesznek a DNS profilunkból.

 

A gepnarancs.hu oldalon már 2015. április 11., a költészet napja óta olvasható a San Diego 2032. Ezek után miért örül annak, hogy nyomtatásban és e-book formában is megjelent a regénye?

– Sőt, korábban a blogomban is megjelent a regény. Sokan azonban nem szeretnek részletekben, folytatásban olvasni. Többen jelezték, hogy inkább kézbe fognák, vagy elektronikusan egyben olvasnák a regényt. A nyomtatott és az e-book kiadással ezt a választási lehetőséget akartam megadni az olvasónak. A célom ugyanis nem a haszonszerzés volt, hanem az, hogy az üzenetem minél szélesebb olvasóközönséghez jusson el.

 

Immár nem csak tudománynépszerűsítő blogger, hanem könyvkiadói szerepet is vállal, professzor úr. Népszerű a regénye facebook oldala is. A San Diego 2032 című regényével eljutott azokhoz, akikhez szeretett volna?

Nem tudom pontosan mennyien olvashatták a San Diegót, a visszajelzések szerint még nem annyian, mint azt szerettem volna. Bízom benne, hogy könyv formájában nagyobb lesz az érdeklődés. Az Amazon Kiadó forgalmazza: annyit nyomnak ki, amennyit az olvasók megrendelnek. Mivel, az Amazon nincs jelen Magyarországon, ezért az árhoz a külföldi szállítási költség is hozzáadódik. Feltételezem, emiatt a nyomtatott változatnál keresettebb lesz az e-book forma.

 

  Ablakot nyit a kutatók világára

Ezzel a regénnyel mintát mutat: így is lehet tudományt népszerűsíteni?

– Ez egy egyedi próbálkozás, szerintem nincs hasonló a nemzetközi piacon sem. Egykori főnököm édesanyja, aki könyvtárosként sok ezer könyvet olvasott, ugyanezt állította. Hogy hatásos-e ez a módszer, még nem tudom, talán 2032-re ismert lesz e kérdésre a válasz.

 

A főhős nagyon hasonlít a regényíró Boldogkői Zsoltra. De a regény többi alakjában magára ismerhet néhány professzor, kutató, vagy titkárnő?

– Igen, vannak figurák, akiket egy az egyben konkrét személyek alapján formáltam meg, de a szereplők többsége, beleértve a főhőst is, több személy kevert vonásaival rendelkezik. Jack O’Neil nem én vagyok. A kutatók és az orvosok világa különleges, de rendelkezik általános vonásokkal. Az embereket igen hasonló motivációk mozgatják, inkább ezek megnyilvánulásában van egyéni és csoportok közötti különbség.


Boldogkoi_konyvek_jj

 

Kutat és oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Külföldre utazik konferenciára. A Facebookon közel ötezer ismerőse figyelheti, hogy naponta többször megoszt információkat. Ilyen napi elfoglaltságok mellett hogyan született meg a San Diego 2032?

Több facebook oldalam is van, a követőim száma ezért nagyobb az említettnél. Ezt a könyvet nagyon gyorsan megírtam. Három évvel ezelőtt gyakorlatilag a nyári szabadságom alatt készítettem el a regény alapszerkezetét, utána már csak fésülgettem a szöveget, főként esténként, amikor már nem volt erőm nagyobb összpontosítást igénylő dolgokkal foglalkozni, nekiültem és írtam. Gyakran azon vettem észre magam, hogy hajnal van és már nincs értelme lefeküdni, ezért tovább folytattam az írást. Ami leköt, azzal nagyon gyorsan haladok. Sajnos a dolog másik oldala is igaz, a kötelező, érdektelen témákkal sokat küszködök.

 

Ki legyen ennek a regénynek az olvasója? Akár strandra is magunkkal vihetjük, kikapcsoló olvasmánynak?

Érettségivel mindenki megértheti akár a szakmai részeket is, habár az eddigi olvasók között felülreprezentáltak az egyetemi professzorok, az orvosok, a kutatók, a tanárok, és a hallgatók. A strandon nem csak kiváló olvasmány, hanem – a súlya miatt – a könyv kézben tartása hozzájárul az egészséges életmódhoz is.

 

Nyit egy ablakot a kutatók világára ezzel a könyvével? Megmutatja, hogy a kutatók is „emberek”: szeretnek és irigykednek, szövetkeznek és intrikálnak?

– Igen! Ez pontos megfogalmazás, ez a világ alapvetően nem különbözik más szakmai csoportok világától. Persze, mint említettem, vannak specifikumai is, melyek kiderülnek a San Diego 2032 című könyvemből. Sokan ráismerhetnek a tudományban fokozottan jelenlévő attitűdökre, például a mértéket nélkülöző hencegésre, az intrikákra és az elvnélküli helyezkedésekre. Ha az ember nyitott önmagával szemben, érdekes felismerésekre tehet szert az írás által.

 

Volt-e mintája? Van-e olyan kedves szerzője, akinek a hatására született ez a könyv? Például Robin Cook hatását ki lehetne mutatni?

– Fiatal koromban rengeteg sci-fit, és krimit is olvastam, jóval kevesebb love storyt. Persze, vannak kedves íróim, akiket szeretek. Például Douglas Adams, akinek a nagy sikerű Galaxis útikalauz stopposoknak című regényét eredeti nyelven olvastam. Habár számos forrás volt hatással a könyvre, mégis egyedi mind tartalmában, mind stílusában.

 

  Az idézettség hatalma

De a magas színvonalú ismeretterjesztést értékeli-e a tudományos közvélemény? A tudományos világban inkább a magas impakt faktorú, vagyis magas idézettségi mutatójú folyóiratokon belüli közlemények növelik a kutató renoméját?

– Valóban, egy kutató munkásságát számokkal próbálják mérni. Jó dolog, ha valaki magas presztízzsel rendelkező lapokban publikál, és ha írásait sokan idézik. Persze vannak árnyoldalai is ennek a számszerűsítésnek, kialakulhat egyfajta opportunizmus, amely e számértékek mindenáron és minden eszközzel való halmozását tekinti egyedüli célnak. Ha a kutatás minden téglája, vagyis minden szakmai cikk hozzájárulna a tudomány házának épüléséhez, nem lenne semmilyen gond ezzel a felfogással. A probléma – véleményem szerint – ott adódik, hogy a tudományos kutatás óriási redundanciával rendelkezik, a tudományos eredmények jelentős százaléka gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorol a tudományos progresszióra. A kizárólag alacsony impakt faktorú lapokban való intenzív publikáció nem biztos, hogy magas szintű tudományos teljesítményt jelez. A hazai kutatóhelyekre sajnos az a jellemző, hogy csak elvétve jönnek ki közlemények a legmagasabb presztízzsel rendelkező tudományos folyóiratokban.

A tudományos ismeretterjesztés és főként az irracionalizmus elleni fellépés a tudományos paraméterek fényezése szempontjából kifejezetten kontraproduktívnak számít. De attól, hogy nem mérjük ezt, még lehet hatása, impaktja, akár igen jelentős is. Én nem kedvelem a látszatoknak való megfelelést, valódi hatást szeretnék gyakorolni a tudományban és a társadalomban egyaránt, ezért nem érzem elvesztegetett időnek ezt a tevékenységet.


Boldogkoi_2_konyvvel

 

Kemény kritikát tartalmaz vagy csak figyelemfelkeltően bulváros az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent új könyvének a címe: Hiénák a betegágy körül?

– A két állítás nem zárja ki egymást. Kemény kritikával illetem az igazolatlan hatású, vagy igazoltan hatástalan módszereket alkalmazó alternatív orvoslást és általában a téveszmés gondolkodást. Ha a „bulváros” kifejezésen azt értjük, hogy érthető nyelvezetet használ, azt vállalom. Ehhez a szóhoz azonban negatív jelentések is tapadnak, mint például a szenzációhajhász, vagy gagyi. Szerintem ezek nem jellemzőek a könyvre. A címválasztás az előző könyvemnél – A szabad elme illúziójánál – alkalmazott logikához hasonlóan történt: az egyik alfejezet lett a címadó. A kérdéses alfejezet címe a végső változatban megváltozott, a könyvé viszont megmaradt. Mivel az összes tárgyalt téma kapcsolódik az egészségügyben való átveréshez, a cím hűen visszaadja a teljes könyv tartalmát.

 

  A gyógyulni vágyók vámszedői

A tumoros betegek körül alternatív gyógymódokkal hitegetők mellett az étkezés és az egészség összefüggéseit hazug módon tálalókat is kritizálja a könyvében.

– A táplálkozás témakörének vannak az alternatív orvosláshoz hasonló, de attól eltérő aspektusai is. A lúgterápia és méregtelenítés egyértelműen áltudományokon alapuló tanok, míg a különféle étrendeket, vagy bizonyos táplálékokat károsnak tituláló elképzeléseket inkább a puha tudományokhoz kell sorolni, mert ezeknél nem ismertek a hosszú távú hatások. Közös még a két témakörben az alapul szolgáló elképzelések kritikátlan átvétele.

 

Egyetemi kutató és oktató, nem paciensekkel foglalkozó orvos. Mi élesíti az Ön látásmódját?

– Valóban, gyakran támadnak a nézeteimmel egyet nem értők azzal, hogy nem vagyok gyakorló orvos, és emiatt nem vagyok kompetens a gyógyítás kérdéseiben. Erre nekem az a válaszom, hogy az emberi test egy biológiai objektum, az orvostudomány pedig lényegében alkalmazott biológia. Egy biológus tehát, ha tájékozott az adott szakterületen, releváns nézeteket fogalmazhat meg az egészség és a betegség témakörökben. Ráadásul, az áltudományos filozófiák a tudomány és a racionális gondolkodás alapjait kezdik ki, ezért ezek egy szélesebb logikai/ismeretelméleti síkon is vizsgálhatóak. A gyakorló orvost megtéveszthetik a megfigyelései, ha nem alkalmaz tudományos módszereket. Ha nincsenek véletlenszerűn megválogatott, kontrollokat is tartalmazó vizsgálati csoportok, akkor például az orvos a placebohatást specifikus gyógyhatásként érzékelheti. Továbbá, az emberi elme elfogult, így például a betegségek többségére jellemző spontán gyógyulást, az orvos a saját beavatkozása eredményének tulajdoníthatja. Az anyagi érdek pedig igen erősen eltorzíthatja a világról alkotott képünket.

Egy fontos kérdés itt a placebohatás. Sokan azt mondják, hogy mindegy mitől gyógyulunk, a lényeg, hogy egészségesek legyünk. A placebohatás gyógyításban való szerepéről vita folyik. Vannak, akik szerint az eddigi tudományos eredmények azt mutatják, hogy a placebo pusztán szubjektív hatásokat eredményez, csak úgy véljük, hogy hatásos egy kezelés, de valójában nem gyógyulunk tőle. Mások fontosnak tartják a placebohatást például a fájdalom, a láz és a gyulladások kezelésében, de a szakmában többé-kevésbé konszenzus van arról, hogy a komolyabb betegségek, mint például a rák, nem gyógyulnak csupán placebohatás által. Sokan emlegetnek egy újkeletű tudományterületet, az ideg- és az immunrendszer kölcsönhatásával foglalkozó neuro-immunológiát, amely a feltételezések szerint többek között a rák és a psziché között teremt kapcsolatot. Az eddigi vizsgálatok azonban nem erősítették meg ezt az elképzelést. A placebóval kapcsolatban még egy fontos probléma felvethető, nevezetesen, ha valóban szerepe van a gyógyulásban, akkor megengedhető-e, hogy a sarlatánok használják ezt a hatást.

 

Tehát létezik etikusan és nem etikusan alkalmazott placebohatás?

– Véleményem szerint igen. A hagyományos orvoslás során megjelenő placebohatás etikus, mivel nem az átverésen alapul. A vizsgálatok szerint az orvosi kommunikáció rendelkezik a legerősebb placebo effektussal. Ezt kellene valahogy hatékonyabban alkalmazni a gyógyításban.

 

Miért pont az Alternatív gyógyítás, a Táplálkozástudomány, a Tudományos alapú gyógyászat, a Harc a médiában című fejezetek köré szervezte az írásait a Hiénák a betegágy körül című könyvében?

A gyógyítás és a táplálkozás szorosan összefügg egymással. Sőt, manapság a táplálkozást tartják az egészség legfőbb tényezőjének, ami persze nem biztos, hogy igaz is. A tudományos alapú gyógyászat jövője című fejezettel azt akartam megmutatni, hogy milyen nevetségesek az alternatív gyógyászat elméleti alapjai, a többszörös paradigmaváltás előtt álló modern orvoslás tükrében. Az utolsó rész pedig személyes vonatkozásokat is tartalmaz, amelyből, kiderül, hogy nem csak elvek csatáznak egymással, hanem, az anyagi érdekek miatt, vérre is megy a játék, és hogy ezt a harcot nem volt egyszerű és kockázatok nélküli elkezdeni és folytatni sem. Valójában az igazi frontvonal a téveszmés és a racionális gondolkodás között húzódik meg. Ez egy nagyon furcsa csatározás, mert a racionális és a téves eszmék gyakran egyazon személy agyában vannak jelen. Sokan megbotránkoznak bizonyos tévhiteken, s közben nem veszik észre, hogy a saját gondolkodásuk is ezek más típusainak hatása alatt áll. Ennek fő oka, hogy az ember nem, vagy csak nehezen képes önreflexióra, ezért a preferenciái, valamint a valós vagy vélt érdekei határozzák meg a gondolkodását.


Boldogkoi_konyvheten

 

A szigorú, tudományos alapon gondolkodó kutatók is megtalálják itt a megfelelő – a szakirodalomra vagy a forrásművekre történő – hivatkozást, ami egy művet tudományos értékűvé tesz?

A Hiénák a betegágy körül című könyvben nem törekedtem egy teljes körű referencialista összeállítására. Véleményem szerint, egy ilyen típusú könyv esetében nagyon kevesen néznek utána a rendszerint angol nyelvű szakirodalomnak. Ráadásul, a tudománytalan nézeteket tálaló írások gyakran folyamodnak a szemezgetés módszeréhez, s a referencialistát is ennek megfelelően állítják össze: csak a támogató publikációkat idézik. Magyarul, a referenciák nem jelentenek garanciát egy ismeretterjesztő szándékkal írt írás hitelességét illetően.

 

A Táplálkozástudományról írt fejezetnek mi az üzenete?

Itt azt kívántam hangsúlyozni, hogy a rengeteg publikáció ellenére nem tudunk egyértelműen helytálló megállapításokat tenni. E fejezetben azt igyekeztem igazolni, hogy bizonyos állításoknak már az alapja is ingatag, vagy hamis, gondolok itt például a manapság divatos vitaminpótlás őrületre. A vegetáriánusoknak is tudniuk kell, hogy az ember vegyes táplálkozású lény, ezért egy húst nélkülöző diéta hosszú távon káros lehet az egészségre. Arról híresültem el, hogy kritizálom a paleolit táplálkozást. A cikkeimben én elsősorban a paleo diéta elméleti alapjait támadtam meg, de nem jelentettem ki, hogy ez az étrend hosszútávon káros hatással van az egészségre, noha erre vonatkozóan is vannak publikációk. Itt jegyzem meg, hogy a paleo ételek fogyasztása nem ugyanazt jelenti és nem ugyanolyan következményekkel jár, mint a paleo étrend követése hosszú éveken keresztül. Az étrendek ma még a puha tudományok birodalmába tartoznak ugyanis a táplálkozás hosszú távú hatásait nagyon nehéz vizsgálni, és ezekből egyértelmű következtetéseket levonni.

 

A könyv harmadik fejezetében, a Tudományos alapú gyógyászatban a kutatás és gyógyítás új irányairól is ír.

A tudomány és az orvoslás jövőbeli tendenciáiról írok. Említem az információs és kommunikációs technológiák fejlődését is, ideértve a mesterséges intelligenciát is. Az orvostudományban jelenleg a modern genetika képviseli a húzóerőt, de nagy sebességre kapcsolt az agykutatás is. A modern orvoslásban számos párhuzamosan futó trend figyelhető meg. E trendek versengenek egymással, egyik kiolthatja a másikat. Nagy a várakozás például az úgynevezett közreműködő gyógyítást a participatory medicine-t illetően, melynek során a betegek az eddigi passzív szerep helyett aktívvá válnak a gyógyulásuk folyamatában. Odáig rendben van, hogy a beteg aktívan ügyel az egészségére, de azok az elképzelések, melyek szerint a betegek, illetve leendő betegek közreműködnek például a diagnózisuk felállításában is, mert jól képzett páciensekké válnak, szerintem illúzió. A tudományos- technológiai progresszió jóval hamarabb fogja megoldani a megbízható diagnózis és prognózis problematikáját, minthogy a széles néptömegek tudományosan képzetté válnának, noha ez utóbbi egy kívánatos fejlemény lenne más szempontból is.

 

Kiknek szól a Hiénák a betegágy körül című könyv?

– Mindenkinek, hiszen az egészség és táplálkozás kérdései minden embert érintenek. Érettségivel rendelkezők könnyen megérthetik a könyv főbb mondanivalóit.

 

A médiának kitüntetett szerepet szánhatunk a tudomány népszerűsítésében?

A tudománynépszerűsítés és a téveszmék elleni harc legfontosabb terepe a média. Ezt a csatát ugyanis nem valódi, hanem információs és kommunikációs fegyverekkel vívják, s ez az arzenál a média kezében van.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna


Korábban írtuk:

Két keréken száguldó genetikus

A tudománynépszerűsítő misszionárius

Professzor az áltudomány ellen: az online laptól a televízión át a petícióig

Kultúr sci-fiben az SZTE professzor


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.