SZTE Info

kiemelt

Egyetemi fórumok a rászorulókért és a környezetvédelemért

Egyetem – civilek – önkéntesség. E hívó szavakkal a Szegedi Tudományegyetem hat karának oktatói kezdeményeztek fórumot. A kezdeményezés sikeréről és jövőjéről az egyik ötletgazdát, Újvári Editet, az SZTE JGYPK oktatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért kell szerepet vállalnia a Szegedi Tudományegyetemnek a társadalmi kezdeményezésekben?

– Azért, mert az SZTE Szeged város és Csongrád megye meghatározó szereplője. Eddig is olyan civil kezdeményezések mellé állt, amelyek lokális problémákra fókuszálnak, hasznosítva a szakértelmet és a tudást. Más egyetemeken is léteznek hasonló törekvések, modellként lehet említeni az akció antropológiát. Ez azt jelenti: azon túl, hogy társadalomtudományi módszerrel kutatunk egy csoportot, ha segítségre szorul, akkor e segítséget és kapcsolatrendszert a kutatók meg is adják e rászoruló csoportnak. Tehát a társadalmi tapasztalat nemcsak tudományos publikációban hasznosul, hanem társadalmi felelősségvállalásban is megnyilvánul.

 

Az SZJA 1% adományozásától kezdve a MigSzol-kezdeményezés támogatásán át a jótékonysági mesekönyv-gyűjtésig számtalan példát találunk az SZTE és a nonprofit szervezetk kapcsolatára. Kiket és miért éppen azokat hívták meg az SZTE és a civil szféra határán létező társadalmi kezdeményezéseket bemutató fórumra?

Az SZTE ÁJTK, BTK, ETSZK, GTK, JGYPK, TTIK oktatói közül többen is részt vettek a 2016. február 23-i bemutatkozó fórumunkon. Azért éppen ezekről a karok képviseltették magukat, mert az ottani képzésekhez és kutatásokhoz kötődően olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek a lokális problémákra koncentrálnak, a rászorulókon való segítést célozzák. E törekvésekben jelen van az egyetemi tudás, mert például az SZTE BTK-n és a JGYPK-n elméleti és gyakorlati szinten is foglalkoznak az iskolai szegregáció problémájával. A kutatás tehát cselekvési programmá is válhat, civil törekvésekhez is kapcsolódhat. A fórumon bemutatott kezdeményezések között szerepel az SZTE GTK részvételi akciókutatást alkalmazó csoportja is, amely a civilekkel együtt keres megoldásokat a leszakadó társadalmi csoportok, szegedi szegregátumok problémáira. Érdekes, ösztönző kezdeményezésnek minősült a 2015 nyári migrációs krízis idején szerveződő MigSzol munkája, mert spontán, civil segítő szándékból vált összehangoltan működő szervezetté. Magánszemélyként sok egyetemi polgár vett részt ebben a segítő munkában, ennek tapasztalatairól is hallhattunk a fórumon. Például az SZTE ÁOK dékánja magánszemélyként de közleményében egyetemi vezetőként is az akció mellé állt.

 

_MG_7394
Az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum résztvevőinek egy csoportja (balról jobbra): Kis Dzsenifer ("Egy ebéd Egy esély" Alapítvány), Joó Magdolna (szociális munkás), Vida Anikó (SZTE ETSZK), Újvári Edit (SZTE JGYPK).


Az SZTE több szakján tanulók is kapcsolatba kerülnek végzés után, diplomás munkavállalóként a rászorulókkal, a környezetvédelem ügyével. Mely szakokon tanuló egyetemisták érintettek leginkább a mostani kezdeményezésben?

– A szociális munka alapszakosok és a szociálpolitika mesterszakosok, valamint a szociálpedagógusnak, óvodapedagógusnak, tanítónak és tanárnak, gyógypedagógusnak, andragógusnak, kulturális mediátornak készülők, illetve mindazok, akik szakjuk mellé fölveszik a roma integrációs specializációt. A Tanoda programba már eddig is számos hallgató bekapcsolódott ezekről a szakokról. De a leendő orvosok, ápolók, védőnők és a szociológusok, a közgazdászok is érdeklődést mutatnak a társadalmi kezdeményezések iránt. A környezetvédelem ügyéhez több szak is kapcsolódik az ökológiától a geográfiáig.


Mindehhez mit tett hozzá az SZTE által kezdeményezett első Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum?

Bízunk benne, hogy az eddigi egyetemi aktivitások hatékonyságnövelő eszközévé válhat az a törekvés, amelyet a 2016. február 23-i első bemutatkozó fórumunkon indítottunk el. Az SZTE-n belül azokat a tevékenységeket kívánjuk összefogni, amelyek alapmotívuma a rászorulókon való segítés, a lokális problémák kezelése. Ha egymásról is tudunk, akkor jó példákat és metódusokat vehetünk át egymástól. A civilekkel való együttműködést azzal is elő szeretnénk mozdítani, hogy a rászorulókon való segítést célul kitűző szegedi szervezeteket is meghívtunk a bemutatkozó fórumra.

 

Például?

– A rászorulóknak étkezést biztosító „Egy esély Egy ebéd” Alapítványt, illetve a szegedi templom kerítésénél már működő Szeretetládát elhelyező csoportot ugyanúgy meghívtuk, mint az oktatási szegregáció ellen küzdő Motiváció Műhelyt, és a roma lakosságot képviselő csoportokat. De a Bajai úton működő hajléktalanszálló is bemutatta, miként segíti a társadalmi visszailleszkedését a fedél nélkül maradt személyeknek. E munkába az ETSZK hallgatói is bekapcsolódnak, szakmai gyakorlatukon. Mindez jelzi, hogy számos esetben az oktatás számára is fontos ez a kapcsolatrendszer.

 

Az egyetemen kívüli civil szervezetek mit várnak az SZTE-től?

– A fórumon olyan projektekről és kutatásokról hallhattunk ismertetéseket, amelyekben megvalósult a civil és az egyetemi szféra összefogása a helyi – környezetvédelmi, társadalmi – problémák feltárásában, kezelésében. A Bajai úti hajléktalanszálló –amely az ETSZK szociális munkás szakos hallgatóinak az egyik gyakorlati helye – lehetőséget biztosít hallgatói kezdeményezések kibontakozására is. Például a fórumon bemutatott „élő könyvtár” program egy szegedi egyetemista ötlete. Ez a tudás adott ösztönzést egy pályázati programhoz, amely a hajléktalanokkal szembeni előítélet csökkentését tűzte ki célul. Majd beszélgetést kezdeményeztünk arról, hogy a civil csoportok munkáját miként tudná az egyetemi szféra segíteni. Többen jelezték, számukra az lenne a támogatás, ha a csoportjaiknak az egyetem a szervezetté alakuláshoz adna például jogi segítséget, amelyben az SZTE ÁJTK Jogklinikája partner lehet. Az „Egy ebéd Egy esély” Alapítvány vezetője pedig itt vette föl a kapcsolatot azzal a csoporttal, amelyik a szegregátumban élőket képviselte. A Szeretetláda csoport az arculattervezéshez, a kommunikációhoz kér segítséget. De az adományok koordinálásához is vár ötleteket.


A civilek mit tehetnek hozzá az SZTE kutató-oktató-gyógyító munkájához?

– Például a Motiváció Műhelyt az SZTE BTK Neveléstudományi és a JGYPK Felnőttképzési Intézetének az oktatói hozták létre. A civil szervezeti formát különösen alkalmasnak találták arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeken segíteni akaró hallgatók mentori munkáját megszervezzék. Ezzel nemcsak a mentorált tanulókat segítik, hanem a hallgatók is gyakorlati helyet, referenciát, többlettudást kaphatnak. Egy másik példa az ETSZK szociális munka BA szakos hallgatók önkéntes munka szemináriuma: a fiatalok által kiválasztott intézményben vagy civil szervezetben az eltöltött időszak előtt és után a szeminárium vezetőjével közösen dolgozzák fel az ott tapasztaltakat.

 

Ki számít rászorulónak?

– A fórumon az előadók rászoruló csoportként határozták meg azokat, akik támogatásra szorulnak a hátrányos helyzetből való kiemelkedéshez, sok esetben a megélhetés biztosításához, a hajléktalanokat, a hajléktalan gondoskodásból kikerülőket. A rászorulók körébe tartoznak a szegregátumokban nehéz lakhatási körülmények között élő, gyermekeik iskolai sikerességéhez támogatást igénylő cigány családok is. Szegeden szegregátumnak tekinthető például a Cserepes sor és a kiskundorozsmai Búza és Árpa utca környéke. Az itt élők számára a kellő érzékenységgel és pedagógiai felkészültséggel rendelkező egyetemi oktatók és hallgatók tudnak segíteni. A Szeretetláda csoport tapasztalata az, hogy a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő nők és az idősebbek közül is sokan szorulnak rá a mindennapi étkezésük kiegészítéséhez.

 

Hogyan született meg az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum ötlete?

– A 2015. nyári MigSzol-os munka után merült föl a kérdés: a szegedi rászorulókon való segítést miként tudja hatékonyabbá tenni a szervezettség? Közös tapasztalatunk, hogy számos jó kezdeményezés létezik, amelyet talán hatékonyabbá lehetne tenni. Az egyetemi szféra a maga jól szervezett kapcsolatrendszerével és felkészültségével képes lehet megsokszorozni a civil törekvéseket. Erről beszélgettem egy svéd-magyar állampolgárral, és ennek hatására kezdeményeztem olyan találkozókat az egyetemi kollégákkal, amelyeken kikristályosodott a fórum ötlete. A csatlakozókról és a fórumot záró Szándéknyilatkozatot aláírókról elmondható: egyéni motivációra, alapvető jellemvonásokra is visszavezethető az, ha valaki szeret másokon segíteni, ha fontosnak tartja, hogy tegyen valamit a segítségre szorulókért.

 

_MG_7370


Lesz-e folytatás?

– Szegedi hatókörben gondolkodtunk. A bemutatkozó fórumon megfogalmazódott az a javaslat, hogy hasznos lenne egy közös platform, esetleg szervezeti keret is, amely tudatosítja: az szegedi egyetemen belül több képzési programban jelen van a rászoruló csoportokon való segítés, ehhez oktatási, kutatási programok is kötődnek, de önkéntes munkaként is megjelenhetne. E kötődéseket szeretnénk bemutatni például az egyetemi honlapról elérhető (al)honlapon. Bizonyos rendszerességgel e csoportok összehangolják munkálkodásukat. Még e szemeszterben szeretnénk egy újabb fórumot szervezni, ahol a szegedi civilek bemutathatnák programjaikat, törekvéseiket. Mi az SZTE részéről a frekventált helyszínt, például a TIK kiállítási terét adnánk ehhez a civil börzéhez. Résztvevőként azokra a hallgatókra is számítunk, akik egyetemi tanulmányaik során gyakorlati kurzusaikon, majd pedig munkájuk révén kapcsolatba kerülnek a szociális szférával, a rászorulókkal, illetve a környezetvédelemmel. Így számítunk a pedagógus szakos és jogász hallgatóktól kezdve a medikusokon és ápolónak tanulókon át a szociális munkásokig és geográfusokig. Az új, közösségszervező BA szak számára is hasznos szakmai lehetőséggé válhat ez a kezdeményezés. De a pályaválasztás és továbbtanulás előtt álló középiskolások számára is érdekes lehet e fórum, mert arra is föl kívánjuk hívni a figyelmet, hogy szép szakma a rászorulókon segíteni. Ráadásul az érettségi feltételét jelentő önkéntes közösségi munkára itt nagy lehetőséget találhatnak.

 

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna


Az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum résztvevői szándéknyilatkozatban rögzítették: céljuk az elszegényedő csoportok és a környezeti problémák kezelését fókuszba állító civilek támogatása. A Szándéknyilatkozat itt olvasható:

SZTE_civil_szandeknyilatkozat_201602

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.