SZTE Info

A 120 éve született jogtudósra, Horváth Barnára az SZTE ÁJTK konferenciával, táblaavatóval emlékeztetett

Horváth Barna jogtudós, jogász professzor születésének 120. évfordulója alkalmából kétnapos emlékkonferenciát rendezett, szegedi lakóházán emléktáblát helyezett el a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Pólay Elemér Alapítvány és a Szegedi Akadémiai Bizottság.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Horváth Barna olyan kiemelkedő, jogfilozófiai iskolát alapító személyisége volt a magyar jogtudománynak, akinek munkássága az ország határain túl is elismerést vívott ki – jelentette ki Trócsányi László. Az igazságügyi miniszter, az SZTE ÁJTK professzora részt vett a 120 éve született Horváth Barna munkássága előtt tisztelgő emlékkonferencia 2016. december 1-jei nyitányán, valamint beszédet mondott a jogtudós szegedi lakóháza falán elhelyezett emléktábla avatásán.

 

A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, a jogpozitivizmus képviselője – a legnagyobb internetes enciklopédia szerint. Horváth Barna jogtudományi doktori oklevelét a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1920-ban. A szegedi egyetemen 1925-ben habilitált. Itt 1926-ban nevezték ki a jogbölcselet, 1927-ben a fővárosi tudományegyetemen az etika magántanárává. 1927 és 1929 között nagy tanulmányutat tett Bécsben és Londonban is tanult. 1929-től a szegedi, majd 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem jogbölcselettanára volt. 1945-ben az MTA levelező tagjává választották.

Horváth Barna aktívan politizált: a Polgári Demokrata Párt tagjaként 1945-ben megfogalmazta a párt programját – írja a Wikipedia. Miután 1949-ben – politikai okokból – visszaminősítették az MTA tanácskozó tagjának, emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Számos egyetemen tanított vendégprofesszorként az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban. New Yorkban hunyt el 1973-ban.

Főbb művei: Bevezetés a jogtudományba (1932), Rechtssoziologie (1934), Angol jogelmélet (1943).

 

A kétnapos Horváth Barna emlékkonferenciát Balogh Elemér egyetemi tanár, az SZTE ÁJK dékánja nyitotta meg. 2016. december 1-2. között Horváth Barna munkásságát méltató előadást tartottak az ország számos egyeteméről Szegedre érkezett előadók. Így például Szigeti Péter egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) a jogászi gondolkodásmódról, Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár (ELTE ÁJTK) a szinoptikus elmélet keletkezéséről értekezett. Az előadók kifejtették, miért tartják zseniális, „szépen gondolkodó” jogtudósnak Horváth Barnát. Munkássága előtt életművének ismerőjeként hódolt Varga Csaba professor emeritus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Kar).

Az SZTE ÁJTK oktatói közül Horváth Barna jogszociológiai munkásságáról Nagy Zsolt egyetemi docens, Az erkölcsi norma természete című Horváth Barna-műről Homoki-Nagy Mária professzor tűnődött. Az állam és az alkotmány szerepe Horváth Barna munkásságában címmel Takács Albert egyetemi tanár tartott előadást. Révész Béla egyetemi docens Horváth Barna és Szabó József munkakapcsolatát elemezte Ketten a „szegedi iskolából” címmel.

 

A konferencia első napján avatták föl az emléktáblát, Tóth Sándor szobrászművész alkotását, amely immár a szegedi Béke utca 5/A számú ház falán hirdeti: itt élt és alkotott Horváth Barna, a jogtudós.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.