A „hálóelmélész” Czédli Gábor kapta a 17. Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet

Aláírásával is hitelesítette a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének tantermében elhelyezett emléktáblán Czédli Gábor professzor, hogy ő a SZŐKEFALVI-NAGY BÉLA ÉREM 17. tulajdonosa. Ezt az Acta Scientiarum Mathematicarum matematikai elméleti folyóirat főszerkesztőjének, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Analízis Tanszékét tíz éven át vezető Kérchy Lászlónak az előterjesztését követően, a szerkesztőbizottság javaslatára, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet tanácsa Czédli Gábornak, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék professzorának ítélte oda. A Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet az SZTE Bolyai Intézet épületének Bolyai termében ebből az alkalomból rendezett ünnepségen, 2016. november 17-én a díjat alapító Szőkefalvi-Nagy Erzsébet adta át Czédli Gábor professzornak .

Czédli Gábor és Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem emléktáblája előtt. Fotó: Dusik András

Online is elérhető a 94 éve alapított folyóirat

– Az Acta Scientiarum Mathematicarum szerkesztőbizottságának javaslatára az SZTE TTIK Bolyai Intézet Tanácsa dönt a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem odaítéléséről. Mi a rangja az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratnak?

– Az egyik legrégebbi szegedi tudományos kiadványt, az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratot 1922-ben alapították a szegedi matematikai iskola nagyjai: Haar Alfréd és Riesz Frigyes. E rangos folyóirat hozadéka, hogy ezért cserébe számos fontos kiadványt kapott a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete, miközben jelentős publikációs lehetőséget biztosít a szegedi és a velük kapcsolatban álló matematikusoknak – fogalmazott Kérchy László. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet Analízis Tanszékét 2006-2015 között vezető professzor mint az Acta Scientiarum Mathematicarum jelenlegi főszerkesztője büszkén mondta: – Már nemcsak nyomtatott, hanem online változata is létezik az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratnak.

– Hol helyezkedik el ez az Acta Scientiarum Mathematicarum a matematikai folyóiratok között? Mekkora a „hatástényezőnek” is nevezett impakt faktora?

– Nagyon szép múltja van az Actának, amit még Szőkefalvi-Nagy professzor idejében elért. Egykor ez az Acta egy nagyobb „vállalat” részeként rendelkezett impakt faktorral, teljesen megérdemelten. Ám akkoriban ennél a terjesztőnél mostohagyermeknek érezte magát, ezért az intézetünk visszavette, maga juttatja el az olvasóhoz. Erre megvonták tőlünk az impakt faktort, aminek a visszaszerzésén most magányosan dolgozunk. Mert a folyóirat szakmailag ugyanolyan erős, mint annak előtte, de kikerültünk a bennfentes körből, ahol könnyebben adták az impakt faktort – magyarázta Czédli Gábor professzor. – A matematikában vannak témák, mint például a geometria, az algebra, azon belül a hálóelmélet. A matematikai témakörök közül általában ott értékelnek a helyén egy-egy cikket, ahol a szerkesztőbizottságban is dolgozik az adott téma művelője. Például az én témámban nagyon rangos folyóirat az Acta Scientiarum Mathematicarum, és számos más témában is.

Az egykori főszerkesztő emlékezete

– „Az elismerést az azt 1999-ben alapító Szőkefalvi-Nagy Erzsébet adja át annak a matematikusnak, aki az Acta Scientiarum Mathematicarum című matematikai elméleti folyóiratban magas szintű publikációs tevékenységet folytatott” – olvastuk az ünnepségre szóló meghívóban. Miért alapította a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem elismerést a matematika professzor-akadémikus lánya?

– Hetedik „gyerekként” 35 éven át főszerkesztőként „nevelte” az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratot édesapám, Szőkefalvi-Nagy Béla. Egészsége megromlása után „tiszteletbeli főszerkesztőként” szerepelt a címlapon. Egyszer, amikor hazavittem a betegeskedő édesapámnak a friss folyóiratot, észrevettem, hogy nem a tartalom jegyzéknél kezdte az olvasását, hanem megnézte, szerepel-e még a neve a címlapon. Ő észrevette, hogy én észrevettem a pillantását, ezért hozzátette: „Már több hónapja nem vagyok aktív, jogosan vennék le a nevem a címlapról”. Ekkor megértettem, mennyire összenőtt ő a folyóirattal – fogalmazott Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, aki édesapja halálát követően, 1999-ben alapította meg a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet. – Ezért kérésemre Lapis András szobrászművész úgy készítette el e medált, hogy az egyik oldalán az általa személyesen is ismert Szőkefalvi-Nagy Béla portréja látható, míg a másik oldal felirata az Acta Scientiarum Mathematicarum címlapját idézi és a peremén a folyóirat szerkesztőbizottságának 1999-es, az elismerés alapításának évében aktuális névsora olvasható.

A Szőkefalvi-Nagy Béla Érem díjátadó ünnepségén készült fényképek itt megtekinthetőek. Fotók: Bobkó Anna

– Az 1932-ben alapított Fields Medal az egyik legrangosabb matematikai díj. Mi a súlya a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem elismerésnek?

– Kivételes elismerés, hiszen az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóirathoz kapcsolódik. Ugyanakkor az eddigi érem tulajdonosok társasága érzékelteti e szakmai kitüntetés rangját. Például elsőként kapta az Indiana University egyetemről Ciprian Foias professzor, aki Bukarestből ment az Amerikai Egyesült Államokba és ért el sikereket, miközben szoros kapcsolatban állt az akadémikus Szőkefalvi-Nagy Bélával. Két akadémikus, Tandori Károly és Leindler László professzorok, vagy az ugyancsak az SZTE Bolyai Intézetét erősítő Csákány Béla professzor ugyanúgy tulajdonosa a Szőkefalvi-Nagy Béla Éremnek, mint a világszerte ismert japán matematikus, Tsuyoshi Ando. A Szőkefalvi-Nagy Béla Érem az azt elnyerő matematikusnak ugyanúgy dicsőség, mint ahogy az Acta Scientiarum Mathematicarum fényét is emeli, ezért szerepel az összes díjazott rövid méltatása a mi Acta folyóiratunk honlapján – mondta Kérchy László professzor, aki 2012-ben nyerte el ezt a Medált.

A 17. Szőkefalvi-Nagy Béla Érem tulajdonosáról

– Mivel érdemelte ki a „Béla Szőkefalvi-Nagy Medalt” Czédli Gábor professzor?

– Czédli Gábor professzor publikálási aktivitása kimagasló. Az egyik legaktívabb szerzője az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratnak is. Ugyanúgy itt helyezi el cikkei jó részét, mint tették az alapítók, Haar és Riesz. Így járulhatnak hozzá a szegedi matematikusok a szegedi matematikai iskolában megszületett Acta minőségének megőrzéséhez – magyarázta Kérchy László.

– „Czédli Gábor kiemelkedő eredményeket ért el a hálóelméletben és az univerzális algebra kapcsolódó területein” – hallottuk a Medál átadó ünnepségén. A bajai III. Béla gimnáziumból a szegedi egyetemre érkező matematika szakos hallgató figyelmét miért épp a hálóelmélet ragadta meg?

– Az igazság az, hogy bizonyos fajta elismertségre tettem szert I. éves matematika szakos hallgatóként. Ezért Pintér Lajos tanár úr elkezdett foglalkozni velem: adott egy analízis könyvet, amit el kellett volna olvasnom a nyári szünetben, majd szeptemberben referálnom kellett volna. Ám ezzel a könyvvel a vakáció idején nem haladtam, ezért kitaláltam: témát váltok – algebrával kezdek foglalkozni, amire Huhn András, a mesterem, kaphatónak látszott. És aztán megszerettem az algebrát és kitartottam mellette – emlékezett Czédli Gábor.

– 1979 óta 16 nagy hatású cikket publikált az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban, további 2 cikke pedig megjelenésre vár. Mit jelent az Ön életében az Acta Scientiarum Mathematicarum és a Szőkefalvi-Nagy Béla Érem?

– Pályám kezdetén elég sokat publikáltam itt. Ennek olyan oka is volt, hogy a honorárium kitette a havi fizetésemet. Most számszerűen szinte ugyanannyit fizetnek, mint egykor, de a honorárium már korántsem teszi ki az ember fizetését – tette hozzá mosolyogva Czédli Gábor professzor. – Most azért is szeretem ezt a folyóiratot, mert az szegedi Bolyai Intézetbeli szerzők számára Open Access, vagyis nyílt hozzáférésű publikációt tesz lehetővé. A Szőkefalvi-Nagy Béla Éremről pedig annyit, hogy ez csakis a tudományról szól. Olyan hozzáértők döntenek az odaítéléséről, akik értik, mit csinálok. És persze tudom: ezt a Medált más is kaphatta volna, hiszen nagyon okos emberek publikálnak a szegedi Actában.

Hálók és körök a matematikában

– „Czédli Gábor érdeklődésének középpontjában a féligmoduláris hálók, a hálók kongruenciái és a kevés elemmel generálható hálók állnak” – olvastuk a méltatásában. A hálóelmélet határterület?

– Mivel „hálónak” nevezik a világhálót és a hálózatot is, ezért a kívülálló ezekkel gyakran összekeveri a matematikai hálóelméletet. Ugyanakkor a hálóelmélet igyekszik kapcsolatot teremteni a geomeriával és a matematika más területeivel, hiszen ezekből is nőtt ki. Sokat jelentett a hálóelmélet számára, hogy a világhírű matematikus, Neumann János is dolgozott e területen.

– „A kongruenciahálóktól a körök lokálisan konvex geometriájáig”. Ez volt Czédli Gábor előadásának címe. Megtudhatta a laikus is, hogy például miként lehet a köröket felismerni – a befőttes-gumikarikát segítségül hívva. Bemutatta, mi a rács és a mi „a majdnem-kör”. Jellemezte is a köröket. Elmondta, mi a közük a hálóhoz. Ismertette több saját és jó néhány másokkal együtt megalkotott matematikai tételét. Olyan mondat is elhangzott, hogy „a kategóriaelméletben a semmittevésre is kell jelölés”… - mert "x-hez x-et rendeltünk hozzá"... Miért épp ezekre az elemekre fókuszált az előadásában?

– Előadásomba igyekeztem színes, a hálóelméleten kívüli problémaköröket is belevinni, hiszen a hallgatóság soraiban kevés „hálóelmélész” ült. Ezért amit eddig a hálóelméleten kívül csináltam, arról szinte mindent elmondtam, míg a hálóelméletről viszonylag kevesebbet építettem be az előadásba, így az ott ülő geométerek vagy a laikusok is hallhattak érdekességeket.

A matematikus munkamódszere

– Több matematikai tételt is bemutatott az előadásában. Ezek között volt, amit egyedül jegyzett, más esetekben az SZTE egy vagy több matematikus oktatója is föltűnt társként. Hogyan dolgozik egy matematikus?

– Munkaidő nyilvántartásba nem lehet beírni az igazat, mikor például éjjel 11 órától hajnali 3 óráig dolgozom. Mert, őszintén szólva, még álmomban is dolgozom: gyakran felébredek, ott a kezem ügyében a papír és a toll, feljegyzem, ami eszembe jutott, csak ezt követően tudok visszaaludni. Tehát egy matematikus számára nem mindig akkor jön az ötlet, amikor ott ül az íróasztalnál. Az igazán jó ötlet bármikor felvillanhat. Ha egy-egy matematikai problémával elég sokat gyötröm magam, akkor – például amikor pihenek – csak fölvillan egy új gondolat. Nem az a fajta vagyok, akinek ha támad egy ötlete, rohan megvitatni és társszerzőt keresni. Bátran nekivágok minden probléma megoldásának, de néha hasznos megvitatni a matematikai ötletet is.

– Szendrei Máriával tankönyvet írt együtt. Cikkeinek a száma nagyjából 130, s ezek egy részét társszerzővel együtt jegyzi. Sőt: a matematikai tehetséget és eredményességet mutató úgynevezett Erdős-féle szám az ön esetében: 2 - olvastam az SZTE Bolyai Intézetet bemutató cikkben. Vagyis 2 a világhírű matematikustól, Erdős Páltól való távolsága, ugyanis Erdős Pállal a kollaborációs gráfban út köti össze önt. Matematikusként miként kerül kapcsolatba másokkal?

– A legkülönbözőbb módokon. A legelső cikkem – ami a legelső társszerzős cikkem is volt – úgy született, hogy mindketten benyújtottuk majdnem ugyanazt a témát, egymásról nem tudva és a főszerkesztő azt mondta: „Tessék együtt megcsinálni!” Előfordult, hogy lektorként foglalkoztam egy cikkel, miközben a szerzőénél jobb dolgokat is csináltam, s ezeket az eredményeket megírtam a szerkesztőnek, aki azt javasolta a szerzőnek, hogy írjuk meg a cikket közösen. Többször is előfordult, hogy egy konferencián az előadáson hallottakat továbbgondoltam, majd odamentem az előadóhoz, hogy a tételénél vagy a problémafölvetésénél tovább jutottam, ezért megegyeztünk: közösen írunk cikket. Vagy például: a körökkel foglalkozva formálódott egy elképzelésem, de tudtam, nem vagyok geométer, ezért jól jött Kincses János társasága, aki elmondta, erről a témáról mit kell tudnom, ezzel rengeteg időt nyertem. Vele így kezdődött az együttműködésünk. Volt, amikor órát kellett tartanom választható tárgyként: felvetettem a problémát a hálóelméletről, és a kombinatorikával, vagyis adott objektumok megszámolásával is foglalkozó diákoknak „csak” tovább kellett gondolniuk, ami annyira jól sikerült, hogy a végén megajánlottam nekik a vizsgajegyet, és közös szerzőséggel megszületett egy cikk is, amelyben persze a probléma felvetésén túl is van hálóelméleti hozzájárulásom – sorolta Czédli Gábor.

A kutatói eredmény alkalmazása

– Hogyan hasznosulnak az ön matematikai tételei, gondolatai a gyakorlatban?

– Az alkalmazott matematikus foglalkozik azzal, hogy például a CT-felvételből hogyan lehet egy képet előállítani. A hálóelmélet nem alkalmazott matematika. Ugyanakkor a matematikának is van egy belső fejlődése, amit igyekszem követni. És nem lehet tudni, hogy egy szép és tartalmas matematikai tételnek mi lesz a haszna. Erre példaként az SZTE Bolyai Intézetében meg kell említenem, hogy miután a nemeuklidészi geometriák is létrejöttek, Einstein ezekre tudott építeni, márpedig Einstein gondolatai a világ berendezését nagyon jelentősen megváltoztatták. A másik példám az, hogy a XX. század elején az analízissel foglalkozó angol Hardy mondta: a tudósok ártanak is az emberiségnek – például fegyvert gyártanak. Ő bezzeg csak prímszámokkal foglalkozik, s azoknak soha nem lesz semmilyen haszna. Ám Hardy ezen a feltételezése nem vált be, hiszen a nyilvános kulcsú titkosírás a prímszámok bizonyos tulajdonságán alapul, és a terrorizmus elleni védekezés is igényli a matematikusok közreműködését. Ezért úgy sejtem: ha szép és esztétikus egy matematikai tétel, akkor valami haszna csak lehet! – vélekedett Czédli Gábor.

– Például egy játék, vagy éppen egy tudománynépszerűsítő előadás? E példákat előadásában is említette, de megtalálhatóak az ön személyes honlapján is.

– Igen, bár 30 évvel ezelőtt lett volna jó erre rájönni, mert akkor még nem volt annyi matematikai játék, mint jelenleg – mosolyodott el Czédli Gábor.

– Mi az értelme az elméleti, nem alkalmazott matematikának?

– Egy részéből majd egyszer alkalmazott matematika lehet. Emellett hiszek abban, ha az ember matematikát csinál, akkor szellemi kapacitása erősödik. A fekvőtámasznak sem az a haszna hogy még több, és még több, és még több legyen belőle, hanem hogy azt követően az ember erősödik. A matematikát azért is tanítják a világon mindenhol, politikai berendezkedéstől függetlenül, mert fejleszti az ember gondolkodását. Ám mindig kell valami újat csinálni, hogy az utánunk jövőknek is legyen feladatuk – jelentette ki Czédli Gábor.

–Az SZTE Matematika és Számítástechnikai Doktori Iskolája vezetőjeként mit tud tenni az utánpótlásért?

– Új és új matematikusokra szükség van. Ám az utóbbi időben az olyan divatos szakmák irányába, mint például a jól fizető pénzügyi matematika, még azokat is elszívják, akik elméleti matematikusnak készülnek. Sőt: még a matematikán belül sem az algebra a legnépszerűbb, hanem például az alkalmazott matematika, és azon belül a matematikai statisztika, mert arra a gyógyszerészeknek, a kutató orvosoknak, a kísérletes szakmáknak szüksége van – részletezte Czédli Gábor.

– A családjában, a közvetlen környezetében folytatja-e valaki az ön matematikai munkáját?

– Örülök, hogy a lányom matematika-informatika tanár szakon diplomázott. De még ennél is jobban örülök annak, hogy a gyerekeim megtalálják a helyüket az életben: a fiam sikeres bíróként, a lányom pedagógusként – árulta el Czédli Gábor, majd hozzátette: – Tény, hogy óriási szükség van rátermett tanárokra, rajtuk múlik jórészt, hogy hányan jönnek elméleti matematikát tanulni hozzánk, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetébe.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Dusik András