SZTE Info

Kiemelt_ELI

Hamarosan elkészül az ELI-ALPS öt lézerre váró kutatóközpontjának épületegyüttese

Öt elsődleges forrást várnak a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kulcsátadásra kész épületeibe, ahova 2017 elején költözhetnek a kutatók, érkezhetnek a látogatók. Ezt követően megkezdődik a lézerek beszállítása, összeszerelése és próbaüzeme.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Hamarosan elkészül a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS közel 25 ezer négyzetméteres létesítménye – jelentette be Lehrner Lóránt. Az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az építkezési szakasz lezárulóban van, a következőkben már a lézerek beszállítására készülnek fel. Öthalom területén 2014 tavaszán kezdődött el az építkezés. A kutatóközpont épületeinek kivitelezése 2016 novemberében a próbaüzemnél tart: az utolsó simításokat végzik, pakolnak és takarítanak. A munka 2016 végére várhatóan befejeződik.

A cégnek a szegedi Tisza Lajos körúti központját is hamarosan áthelyezik Öthalom hipermodern környezetébe. A berendezések ezt követően folyamatosan érkeznek.


_MG_6583

 

Szeged új jelképe az ELI-ALPS

32 hónap alatt született újjá Öthalom: az egykori szovjet laktanya területének az ELI-hez tartozó részét már parkosítják, így a záportározó tó, a frissen ültetett fák, virágágyások és lugasok övezte kert közepén magasodik az ELI-ALPS modern épületegyüttese.

 

A Szeged legújabb jelképévé váló ELI­­­-ALPS épületkomplexumán belül a látogatóközpontot, a kutatók munkaszobáit és a lézerberendezéseket váró termeket is megtekinthettük 2016. november 9-én, amikor B. Nagy László országgyűlési képviselő és a médiamunkások is végigsétálhattak a vendégek számára kijelölt útvonalon az ELI-HU Nonprofit Kft. vezetőinek kalauzolásával.


_MG_6506

 

70 milliárd forintnyi beruházással gazdagodik Szeged és Magyarország. Ezt az óriási volumenű munkát a 20 millió forintos alaptőkéjű ELI-HU Nonprofit Kft. viszi végig. A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont megvalósítási költségének 85 százalékát az Európai Unió, 15 százalékát a magyar állam biztosította – emlékeztetett a politikus. Hozzátette: az is a magyar állam vállalása, hogy 20 éven át működteti az ELI-t. Mindez illeszkedik a hazai fejlesztéspolitikához.


 

Médiagömb és könyvtárnyi „agy”

Egyedi médiagömb fogadja a látogatókat az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont épületében. Itt látható először Európában és az egész világon ilyen felbontású ledes technológiával működő és ilyen alakú szerkezet, amelynek felületén az ELI-ALPS épületeit bemutatató drón videó és 3D-s animáció ragadta meg a figyelmünket.


_MG_6537

– Az „A” technológiai épület alaprajzán sárga színnel jelölt lézeres termek közül háromba – többek között a legnagyobb teljesítményű: petawatt, az úgynevezett nagy intenzitású: HF, High Field lézer területére – is bekukkanthatnak majd a látogatók – mutatta az egyelőre üres termet Mucsi János. A műszaki igazgató elmondta: a piros különböző árnyalataival jelölt, a kutatók számára fenntartott terekben történnek majd a kísérletek. Az alaprajzon a kísérleti terek különböző színárnyalatai utalnak azok sugárvédelmi védettségére is. A biztonságra ugyanis nagy gondot fordítanak: egy-, illetve kétméteres vasbeton-falak ölelik a lézeres berendezéseket, védik az embereket és a környezetet a kísérletek időpontjában felmerülő esetleges veszélyes sugárzásoktól – magyarázta.

 

Az „agy”, pontosabban az ELI-épületen belüli, narancssárga borítású, az emberi agy formájára emlékeztető konferenciaterem, könyvtár és olvasóterem az ELI-ALPS egyik emblematikus pontja. Már megkezdték a szakkönyvek, szakfolyóiratok gyűjtését.

 

A laboratóriumok, a kutatói munkaszobák berendezése is megérkezett. Az egyszerű vonalú íróasztalok mögé kerülő székek háttámlájának kialakítása is emlékeztet az ELI-embléma rajzolatára. A pihenősarkok műanyag foteljeinek formája a babzsákokat idézi.

 

 

Alkalmazási területek

Az ELI-ALPS akkor teljesíti be küldetését, ha biztosítja a kísérleti kutatási környezetet. E funkcióból származtatható a kutatóközpont elnevezésének első része: ELI, azaz Extreme Light Infrastructure.


_MG_6535

Ötféle lézerberendezés működik majd az ELI-ALPS kutatóközpontban. Így többféle alkalmazási lehetőséget kínálnak a kutatóknak – hallottuk Lehrner Lóránttól. Az ELI-ALPS berendezéseinek egyik fő tulajdonsága, hogy rendkívül rövid időtartamra koncentrálva a kibocsátott energiát, elképesztő csúcsteljesítményű impulzusokat szolgáltatnak. Ezek közül például az 1-3 petawatt csúcsteljesítményű berendezés néhány femtoszekundumig, azaz a másodperc milliárdszor milliomod részét jelentő időtartamig akkora teljesítményt szolgáltat, mint egymillió Paksi Atomerőmű. A lézerek másik kuriózuma a rendkívül rövid időtartamú fényimpulzus, ami néhány attoszekundumos, vagyis milliárdszor milliárdod, azaz 10-18 másodperces hosszúságú fényimpulzust jelent. Innen ered a kutatóközpont rövidebb nevének második része: ALPS, azaz Attosecond Light Pulse Source – magyarul: attoszekundumos fényimpulzus-forrás. A működő kutatóintézmény 8 megawatt energiaigénye Szeged városáéval vetekszik.

 

A lézerberendezéseket fokozatosan telepítik majd be, ezek megérkezésével párhuzamosan bővül majd a kutatómunka is. A tervek szerint 2017 második felében megkezdődhetnek az első kísérletek.

 

 

Toborozzák a munkatársakat

Az ELI-ALPS körüli változás és vállalkozás nagyságát jelzi az is, hogy a projekt megvalósítására 6 személlyel létrehozott ELI-HU Nonprofit Kft. 2016 végén már 217 alkalmazottal, közülük 131 kutatóval dolgozik. Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont működtetését is végző cég munkatársai közül 176 magyar, a többiek 16 országból érkeztek.


_MG_6570

 

– A kutatók és más munkatársak toborzása folytatódik. Nagy a verseny a kiművelt agyakért. A fizikusokon, az informatikusokon, könyvtároson kívül gépészmérnökökre, erős- és gyengeáramú mérnökökre, vákuumtechnológusokra, sugár- és munkavédelmi szakemberekre ugyanúgy szükség van az ELI-ALPS kutatóközpontban, mint recepciósra, biztonsági őrre és takarító személyzetre – sorolta a szakmákat kérdésünkre válaszolva Lehrner Lóránt, aki az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az eli-alps.hu honlapot.

 


Az SZTE nélkül nem lenne ELI-ALPS

– Cégünknek 5 százaléknyi tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem, ám az universitas hatása ennél a részesedésnél jóval jelentősebb, hiszen a munkánk szellemi és szakmai hátterét, utánpótlását adja. Ez a szuperberuházás nem jött volna létre az SZTE nélkül! Ki kell emelnem, hogy Szabó Gábor, az SZTE rektora az odaadó támogatásán túl a tudományos tanácsadó testületünk aktív tagjaként is folyamatosan segíti a munkát. De a tervezéstől és a lobbizástól kezdve az informatikai háttér megteremtésén és a különböző tudományterületek képviseletén át a munkatársak motiváltságáig nélkülözhetetlen az SZTE jelenléte – jelentette ki Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.


_MG_6543

 

Az ELI-ALPS kutatóközpont 2018 végétől – 2019 elejétől működik „teljes gőzzel”. Az első „valódi”, vagyis a gyakorlati életben is érzékelhető kutatási eredmények – a szakemberek szerint – 2020-ra várhatóak ELI-ALPS kutatóközpontban.

 

Az egyetemi terület közepén helyezkedik el az ELI-ALPS kutatóközpont, amely körül megszülethet egy Tudáspark. Az ELI-HU Nonprofit Kft. igazgatója is reméli, hogy e Tudáspark kialakításához szükséges fejlesztés is hamarosan elkezdődik, majd benépesül például az informatikával, optikai berendezésekkel foglalkozó cégekkel. Véleménye szerint az autógyárhoz hasonló fejlesztésnél is jelentősebb hatása lesz a térség életére az ELI-ALPS lézeres kutatóközpontnak és az azt körülölelő Tudásparknak.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *