SZTE Info

Kiemelt_MTU

Innovációs és hallgatói díjak, kísérletek és előadások, médiapályázat a Magyar Tudomány Ünnepén

Ismeretterjesztő rendezvények kavalkádja a Szegedi Tudományegyetemen, több mint harminc program az MTA SZAB-székházban. Ez 2016 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi programkínálata. A tudománynépszerűsítésre a SZAB médiapályázattal is ösztönöz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia létrehozását 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek. Erre emlékezve a Magyar Tudósok Világtalálkozóján, 1996-ban született meg a döntés: november 3. legyen a „Magyar Tudomány Napja”. Az ötlet nyomán 1997 óta a november a magyar tudomány ünnepi hónapja, amikor ismeretterjesztő programok sokasága irányítja a figyelmet a kutatók és eredményeik szerepére, jelentőségére.

 

A Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) 2016. évi rendezvényeinek mottója: „Oknyomozó tudomány”. A Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában 2016. november 3-án, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában 2016. november 7-én tartották a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény-sorozat nyitányát.

 

 

Pénz nélkül nem megy?

Az MTÜ szegedi nyitányán megjelenteket Vígh László címzetes egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutató professzora mint az MTA SZAB alelnöke köszöntötte. A programon megjelent számos akadémikus, köztük Ormos Pál, Széchenyi-díjas biofizikus, az MTA SZBK főigazgatója, továbbá az SZTE több professzora, oktatója, hallgatója.


MTU_Szabo_G

– Van mit ünnepelni! Van, mert – függetlenül a külső körülményektől – a magyar kutatók eredményesen dolgoznak. Az innovációs források most bőségesek, de félő, hogy elapadnak. Márpedig a tudomány művelése nem egy-két éves projekt, a finanszírozás kiszámíthatósága a nyugodt és eredményes kutatómunka, a tehetségek itthon tartásának vagy haza vonzásának alapfeltétele – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi nyitó rendezvényén. A szegedi akadémikus szerint az SZTE és az SZBK két olyan tudományos műhely, amely nemzetközileg is értelmezhető környezetet képes biztosítani a tudomány művelésének.

Szélesebb kontextusban kell gondolkodni a tudományról, így ide értendő az innováció is – hangsúlyozta Szabó Gábor. – Az ipari résztvevők részéről gyakran megfogalmazódik: úgy kell alapkutatást végezni, hogy annak gyakorlati haszna legyen. De nem ez, hanem a „kiválóság” az alapkutatás kritériuma – húzta alá. – A villanykörte sem a „gyertyaipari fejlesztés” eredménye – fogalmazott, derültséget kiváltva a hallgatóság körében. – Az „alkalmazhatóság” az alkalmazott kutatásnak a kritériuma – mondta. Az akadémikus emlékeztetett arra is, hogy a „pénzszerzés” kényszere miatt időnként zavar támad a kritériumok meghatározásában.

Nem csupán jeles napok sora, hanem magas színvonalú ismeretterjesztés is a Magyar Tudomány ÜnnepeSzabó Gábor szerint. Ilyenkor a hallgatóság kicsivel közelebb kerül ahhoz, hogy megértse: mi a tudomány.

 


Hol vannak a nők?

Kondorosi Éva akadémikus, az MTA SZBK Biokémiai Intézet kutatóprofesszora, az ENSZ főtitkárának tudományos tanácsadója, az Európai Tudományos Tanács tagja plenáris előadását Közelebb Európához címmel tartotta meg.


MTU_Kondorosi


„Mi magyarok mindig büszkék voltunk a szürkeállományunkra, tehetségünkre, kiváló tudományos eredményeinkre, nagy felfedezéseinkre és nem utolsó sorban magas szintű oktatásunkra. Számos magyar származású kutató munkáját jutalmazták Nobel díjjal bár közülük egyedül Szent-Györgyi Albert érte ezt el hazai munkával” – mondta a szegedi egyetem egykori rektoráról Kondorosi Éva. Az akadémikus kiemelte: „A matematika területén büszkék lehetünk a Nobel díjjal egyenrangúnak tekinthető Wolf, Abel és Kiotó díjas matematikusainkra. De említhetjük a Brain prize-t is, amelyet elsőként három magyar tudós kapott meg 2011-ben” – sorolta. Megemlítette ismertetőjében a legrangosabb hazai tudományos elismerést, a Bolyai János alkotói díjat is.

Az előadó mögött, háttérként kivetített adatsorból kitűnt: a 2000 óta elismert 8 kiválóság közül 3 – Bor Zsolt lézerfizikus, Lovász László matematikus és Pál Csaba biológus – szegedi kutatói műhelyekhez is kötődik.

De hol vannak a nők? – tette föl a kérdést az akadémikus is. A kérdőjeles mondatra nincs egyetlen kijelentő mondatos válasz. Aláhúzta viszont: ha a „mai nemzetközi felmérésben keressük a hazai tudományos produkció helyzetét, akkor az igen jelentős mértékben elmarad a hasonló méretű nyugat-európai országokétól”.

 

 

Közelebb Európához

„A néhány évvel ezelőtt megalakult Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatiban nincsenek előre meghatározott témák, bárki bármilyen tudományterületről pályázhat és megvalósíthatja úttörő, a tudományterületét forradalmasító, magas kockázattal járó, de magas megtérülést ígérő kutatásait” – hívta föl a figyelmet az ERC tagjaként is a szegedi akadémikus.

Az egyetlen feltétel a pályázó és a projekt kiválósága, azaz nincsenek politikai, vagy földrajzi kiegyenlítő mechanizmusok. Az ERC pályázat elnyerése nemzetközi rangot jelent a kutatók számára és nagyfokú függetlenséget, továbbá a nagyvonalú támogatás lehetővé teszi önálló kutatócsoportok felépítését és a munkához szükséges legkorszerűbb műszerek beszerzését” – érvelt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ERC pályázati rendszer nem tesz különbséget az alap- és az alkalmazott tudományok között.

Miért érdemes pályázni az ERC-hez? Mert az ERC-grant a nyertes pályázó számára elismertséget, kreatív szabadságot, gondtalan kutatómunkát jelenthet. Az ideális kutatói életút – az akadémikusnő szerint – megrajzolható az Erasmus és a Marie Curie ösztöndíjjal, majd az ERC 3-féle pályázatával, hiszen ezeket többször is meg lehet célozni, így az egész életpályára nyújthat támogatást.

Az ERC-nyertesek kétharmada fiatal, de a sikeresen pályázók életkora széles skálán mozog: a huszonévesektől a 80 évesekig terjed – mutatta a grafikonokat.


MTU_Innov_alapitok


Miért érdemes az ERC-pályázatokat támogatniuk az intézményeknek? Kondorosi Éva szerint „a kutatóintézetek, egyetemek az ERC pályázatok befogadásával, a kiemelkedő kutatási témák beindításával modernizálhatják a meglévő a kutatási struktúrát, amit hazai forrásból nem lehetne megvalósítani. Noha ezekben a pályázatokban hazánk eddig viszonylag sikeresebb volt, mint régiónk többi országa, de elmaradásunk a nyugat-európai versenytársakhoz – például Ausztria, Belgium, Hollandia, Finnország – képest így is jelentős” – sorolta. Szerinte e területen a versenyképesség feltétele az, hogy a döntéshozók több pénzt adjanak a tudományra.

 

„A helyzet javítására az MTA, valamint az NKFIH számos új programot vezetett be, többet az ERC-vel közösen, a tehetséges kutatók itthon tartására, illetve a külföldön dolgozók hazatérésének megkönnyítésére. Erőfeszítések történtek kutatóink felkészítésére, hogy sikeresebben szerepeljenek az ERC pályázatokon. A helyzet tehát nem reménytelen. Összefogással, közös gondolkodással, céltudatos tervekkel változtathatunk a jelenlegi állapotokon, hogy a magyar tudomány nemzetközileg versenyképesebb legyen. Ebben nekünk, a MTA tagjainak különösen fontos szerepet és feladatokat kell vállalnunk” – összegzett Kondorosi Éva, aki szerint merjünk nagyot és merészet álmodni!

Záró gondolatként Apáczai Csere Jánost idézte: „Tégy oly célt fel, amelyre soha senki nem ért. Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani, a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahová soha senki maga erejétől nem hághatott, s talám soha nem is hág.”

 

 

Innovációs díj repülőgépgyártó cégnek és az építésznek

A SZAB, a régió három kereskedelmi és iparkamarája, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület közösen alapította a Dél-alföldi Innovációs Díjat, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi rendezvényén hetedik alkalommal adták át. A 2016. évi döntést a Dél-alföldi Innovációs Díj kuratóriumi elnöke, Dékány Imre akadémikus ismertette.


MTU_Innov2j

A Magnus Engineering Kft., vagyis a kecskeméti székhelyű sport- és oktatórepülőgép-gyártó cég – a gazdasági kategóriában –, valamint – természetes személy kategóriában – Koszó József építész kapta a VII. Dél-Alföldi Innovációs Díjat. Mindkét díjazott átvehette elismerésként Bánvölgyi László „Möbiusz” térplasztikáját is.

Katona Imre, a Magnus Aircraft cégcsoport vezérigazgatója köszönetképpen elmondta a díjátadón, hogy innovatív vállalatcsoportjuk jelenlegi termékei: a Fusion212 nevű benzinmotoros gép, valamint a Siemens AG-vel közösen kifejlesztett eFusion, a világ első elektromos, kétüléses oktató repülőgépe. A cég fő piacát a pilótaképző iskolák jelentik. Céljuk ugyanis, hogy fejlesztéseikkel könnyebbé tegyék a pilótaképzést, így széles körben elérhető legyen a repülés. A Magnus Aircraft immár minden földrészen jelen van. Saját pilótaképző rendszer kialakításán fáradoznak, miközben 6-12 személyes, hibrid meghajtású, kompozit repülőgépcsalád kifejlesztését is elkezdték.

Koszó József építész a robbantási technológiával végzett alapozási eljárás kidolgozásáért kapta az elismerést. A Dél-alföldi Innovációs Díjat elnyert építész technológiája szabadalommal védett, az eddigieknél lényegesen olcsóbb megoldást kínál és különleges terepviszonyok között is alkalmazható az épületek alatti talaj tömörítésére.

 

 

Fiatal tehetségek elismerése

A tudományos kutatómunka ösztönzésére az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány a határon innen és túli régióban pályázatot hirdetett 2016. tavaszán. A magyarországi Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében, valamint a szerbiai Vajdaság, illetve a romániai Temes és Arad megyében élő, tudományos fokozattal nem rendelkező, legfeljebb 35 éves kutatók 41 pályamunkát küldtek.


MTU_fiatal_KrisztinSzeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szegedért Alapítvány és az MTA Területi Akadémiai Bizottság Titkárság támogatásainak köszönhetően minden I., II. és III. helyezett pénzjutalomban részesült.

A pályadíjakat Krisztin Tibor akadémikus, A „Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány Kuratóriumának tagja adta át. A fiatal kutatók közül I. helyezést elért, a SZAB érmével is gazdagodó tehetségek – Természettudományok területén: Ámon Judit, Molnár Benedek; az Élettudományok területén: dr. Lázár Bence András, Kincses Annamária és dr. Gajdács Márió; a Társadalomtudományokban: dr. Gál Andor, Juhász Sándor; a Bölcsészettudományok területén: Túri Tamás.

 

Az MTÜ szegedi nyitó rendezvényén, zárszavában Vígh László, a SZAB alelnöke felhívta a sajtó jelenlévő képviselőinek is a figyelmét arra, hogy a Szegedi Akadémiai Bizottság ismételten meghirdette Médiapályázatát a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan.

 

 

Oknyomozó tudomány

Miért fontos az agykutatás a társadalom, a gazdaság és az orvoslás számára? A kérdésre választ adott a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt programja, 2016. november 10-én. Az MTA budapesti székházában a NAP támogatással született, felfedező agykutatási eredményeket Tamás Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem professzora mutatta be. A konferencián az SZTE kutatói közül Erdélyi Miklós Szuperfeloldású optikai lokalizációs mikroszkópia: lehetőségek és alkalmazások címmel tartott előadást.

November 11-én a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Agykutatási Program és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) közös rendezvényén, a „Magyar Orvostudományi Napok 2016” első napjának témája: Félidőben a Nemzeti Agykutatási Program – A klinikai kutatások legfrissebb eredményei. A klinikai kutatások legfrissebb eredményei az ideggyógyászatban című rész egyik üléselnöke: Vécsei László, a NAP Klinikai Kutatási Pillér társelnöke, az SZTE professzora, aki előadást is tart: A hazai neurológia eredményei a Nemzeti Agykutatási Program tükrében - A NAP keretében folyó neurológiai klinikai kutatások mérlege címmel.

Az SZTE másik munkatársa, Klivényi Péter előadásának címe: Neurológiai kórképek patokémiai és genetikai háttere. Képalkotás idegrendszeri kórképekben címmel pedig Kincses Zsigmond Tamás (SZTE) tart előadást. E napon A klinikai kutatások tanulságai a gyakorló családorvos számára című szatelitkonferencián – többek között – Klivényi Péter (SZTE) beszél Mozgászavarok a napi gyakorlatban címmel.

 

A Magyar Tudomány Ünnepe programkínálatról információt ad az mta.hu honlap.

Több mint harminc rendezvénynek ad otthont az MTA SZAB szegedi székháza. Ezekről a programokról is információt nyújt az SZTE honlapjának Eseménynaptára.

 

Az SZTE számos programmal kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepéhez. Például az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Általános és Környezetfizikai Tanszéke ötlete és munkája nyomán az intézmény udvarán 2016. november 8-án felavattak egy légnyomásmérő eszközt. A rendezvényen Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Marsi István, a JGYPK dékánja közösen mutatta be a légnyomáshoz kapcsolódó, úgynevezett magdeburgi féltekés kísérlet – „Torricelli", vagyis egy korhű ruhába öltözött egyetemista, továbbá népes érdeklődő közönség jelenlétében.

 

Kísérletek kavalkádját hirdeti az SZTE gyakorló iskolájában berendezett SzeReTeD (Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium): 2016. november 12-én délelőtt a Szent-Györgyi Agóra termeibe Természettudományos családi napra várják az érdeklődőket.

 

Az SZTE honlap Eseménynaptára is tartalmazza, a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjához is kötődő, ismeretterjesztést szolgáló programok ajánlóját.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Dusha Béla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.