SZTE Info

_MG_6435

Új helyen az SZTE Orvosi Genetikai Tanácsadó részlege

November második hetétől új helyen végzi munkáját az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének Genetikai Tanácsadó részlege. A Szőkefalvi-Nagy Béla u. 4/b 2. emeletén elsősorban a családtervezéssel, a terhesgondozással és a ritka, genetikailag meghatározott betegségekkel kapcsolatos tanácsadást végzik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A volt véradóállomás helyén kialakított tanácsadó részleg Szeged lakosságán kívül három megye ellátását végzi, elsősorban a családtervezés, a terhesgondozás és a ritka, genetikailag meghatározott betegségek területén. Az új részleg a sikeres konzultációhoz nélkülözhetetlen nyugodt, bensőséges környezetet és a tájékoztatáshoz szükséges vizuális eszközöket is biztosítja. A tanácsadáson kívül a genetikai vizsgálatokhoz szükséges vérvételt is itt végzik.


_MG_6448


- Napjainkban egyre magasabb az anya életkora az első gyermekvállaláskor, ezzel megemelkedik a genetikai kockázattal született gyermekek aránya is. Emiatt egyre fontosabb szerepe van a klinikai genetikának, ezen belül a genetikai tanácsadásnak. A tanácsadás konzultatív, koordinációs orvosi tevékenység, amely sok esetben a kórkép hátterében álló sokrétű diagnosztikai folyamat betegek felé való értelmezését jelenti. A családtervező párokat, a beteggondozásban részt vevő kismamákat klinikai genetikus tájékoztatja az életkorukból, vagy a családban már meglévő genetikai betegségekből adódó azon betegségekről, amelyek az újszülöttet is érinthetik. Ezen előzetes információk ismeretében a kismamának vagy a családot tervező párnak kell dönteni, hogy vállalják-e a diagnosztikus vizsgálatokat. A citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatok után az eredmények ismertetése szintén tanácsadáson történik. Ilyenkor a genetikus részletesen ismerteti az eredményeket és azok relevanciáját, így például azt, mekkora a valószínűsége, hogy a genetikai mutáció öröklődik, illetve milyen ellátási lehetőségei vannak az adott betegségnek - tájékoztatott Prof. Dr. Széll Márta tanszékvezető egyetemi tanár.


_MG_6442

Hozzátette: az intézetben hetente 40-50 beteg ellátása történik, a közvetlen betegellátásban az intézet 16 munkatársa közül öten vesznek részt. A genetikai tanácsadás szakorvosi beutalóval OEP által támogatott, anélkül térítéses. A rendelésre javasolt jelentkezni, ha a családban Down-szindróma vagy egyéb kromoszóma rendellenesség, anyagcsere betegség, fejlődési rendellenesség, esetleg ritka betegség fordul elő. Hasonlóképpen érdemes felkeresni a genetikai szakellátást, ha a szülők között rokoni kapcsolat van. Az egyik leggyakoribb genetikai betegség a Down-szindróma, amelynek megelőzéséhez javasolt a 35 évnél idősebb várandós anyák tájékoztatása a széleskörű szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok elérhetőségéről, javaslatáról. Genetikai tanácsadáson javasolt jelentkezni valamennyi olyan várandósnak, akinél a különböző szűrővizsgálatok eredménye alapján a magzati fejlődési vagykromoszóma rendellenességek kockázata emelkedett.


_MG_6447


Széll Márta professzor hangsúlyozta: a genetikai adat nem csupán az egyénre, hanem a családtagjaira is vonatkozik. Ezért a genetikai adatok külön adatvédelmi szabályozás alatt állnak. Magyarországon a genetikai tanácsadás jogi szabályozását szolgáló törvények: az 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről és a 2008.XXI. Törvény a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól.



SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében