SZTE Info

kiemelt_energiatakarekossag

Több mint 200 millió forinttal csökkenhet az SZTE tanévi energiaköltsége

Az ország legzöldebb egyeteme minden lehetséges módot fölhasznál az energiafogyasztása csökkentésére. A Szegedi Tudományegyetem a szolgáltatókkal is frissíti szerződéseit, így az intézmény villamosenergia és földgáz számláinak végösszege a 2016-2017. tanévben akár több mint 200 millió forinttal is csökkenhet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tovább „zöldül” a Szegedi Tudományegyetem, hiszen a megújuló energiaforrások fölhasználásán és egyéb „zöld megoldásokon” túl újabb és újabb módszereket alkalmazva is arra törekszik az intézmény vezetése, hogy csökkentse az energiaszámlák végösszegét. Jelentős, mert bruttó 211 millió 874 ezer forint megtakarítást remélhet az SZTE a 2016-2017. tanévben saját áramdíj ártárgyalása, illetve a földgázdíjnak 25 intézmény összefogásával elért mérséklése eredményeként.

 

Takarékoskodás és ártárgyalás


„Kapcsold le magad után a villanyt!” – olvasható a figyelmeztetés több egyetemi munkahelyen is. De a saját háztartásunkban megszokott mozdulaton kívül a Szegedi Tudományegyetemen intézményi szintű a takarékoskodás a villamosenergiával. 2012 óta ugyanis minden nyáron kéthetes, úgynevezett klímaszünetet tartva szabadságra megy az SZTE dolgozóinak jó része, az épületek zömét bezárják, csak az egészségügyi részlegek működnek. A 2 hetes nyári szünet jelentette takarékoskodás következtében 2016-ban körülbelül 8-10 millió forinttal több maradt az SZTE kasszájában.

 

– Bár a villamosenergiát szolgáltató céggel élő szerződésünk 2017. szeptemberének végéig szól, ám a piaci árak csökkentek, ezért a fizetendő áramdíj újratárgyalását kezdeményeztünk az EDF Démász Zrt.-vel. Sikerült is 2016. október 1-jétől a fizetendő villamosenergia árát kWh-ként nettó 1,79 forinttal mérsékelni – árulta el érdeklődésünkre Kukla Zsolt. Az SZTE Műszaki és Létesítménygazdálkodási Iroda vezetőjétől megtudtuk: a sikeres ártárgyalásnak köszönhetően – az SZTE éves áramfogyasztásával számolva – a 2016-2017. tanévben várhatóan több mint 61 millió forinttal kevesebbet fizet a szegedi „zöld egyetem” a villamosenergiáért a szolgáltatónak.

 

Kevesebb földgáz, nagy összefogás


A fűtéssel is takarékoskodik a Szegedi Tudományegyetem, ahol 2012 óta a téli szünet azt jelenti, hogy a fűtést – az egészségügyi, klinikai épületek kivételével – 10 fokra mérséklik. Ilyenkor persze csökken az áram- és vízfogyasztás is. Például a „szénszünetnek” is nevezett 2012. december 21. és 2013. január 6. közötti időszakban 160 millió forint megtakarítást realizált az SZTE. Idén 2016. december 27-30. között tart az SZTE téli üzemszünetet.

 

Tavaly 20 intézmény, köztük a Szegedi Tudományegyetem, fogott össze a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére annak érdekében, hogy közös közbeszerzéssel csökkentsék az általuk fölhasznált földgáztermékek árát. Idén 25-re bővült a költségek csökkentése érdekében közös földgázbeszerzésre szövetkező intézmények száma.

 

– A 2015. évi közbeszerzéssel ellentétben idén a kiírás nem fix árral, hanem tőzsdei árat tartalmazó képlettel történt. A régi egységár és az új ár közötti különbség köbméterenként mínusz 15 forint, ám az ár havonta változni fog. Ez a tőzsdei ár és az euro – forint árfolyamváltozása miatti ármozgás, remélhetően kismértékű lesz – fogalmazott Kukla Zsolt.

 

Az SZTE energiaköltségében a megtakarítás – az SZTE éves 7,9 millió köbméternyi gázfogyasztásával számolva – várhatóan bruttó 150 millió 495 ezer forint lehet.

 

Renovált épületekből nem szökik az energia


Több mint 270 ingatlan tartozik a Szegedi Tudományegyetemhez.

Egyetemtörténeti évfordulónak számít: 2016. október 5-én ünnepelhettük, hogy 90 éve helyezték el az első egyetemi épületnek tervezett ingatlan, a Tisza-parti gyermekklinika alapkövét. Ám a Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő épületeknek a jó része a klinikasornál is korábban bújt ki a földből. Ezeknek a különböző korú, eltérő állapotú egyetemi épületeknek a renoválásához, így az energiafogyasztás mérsékléséhez milyen segítségre számíthat az SZTE?


– Sajnos sok a régi épületünk. Nagy reményeket fűzünk a hamarosan megjelenő, az energiaracionalizálást lehetővé tevő uniós pályázatokhoz is. A Nővérszálló vonatkozó pályázatát már beadtuk. A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő épületek nagy részére előkészítettük az energetikai felújításokat. Ezeknek a terveknek a megvalósítását a pályázati forrás megnyitásakor szinte azonnal indítani tudjuk – válaszolta kérdésünkre az SZTE Műszaki és Létesítménygazdálkodási Iroda vezetője, Kukla Zsolt. – Épületeink renoválásával a szegedi egyetem energetikai költségei tovább csökkenhetjük.

 

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.