SZTE Info

janurik3

Digitális technológiai újításokkal élményszerűbbé válhat az ének-zene oktatás

A fiatalok több mint 80%-a nem, vagy csak ritkán hallgat klasszikus zenét. Ez a tény is indokolttá teszi az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítását – vallja Gévayné Janurik Márta, az SZTE Zeneművészeti Kar főiskolai docense. Az általa vezetett kutatócsoport egyebek közt az információs és kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségekkel, széles körben alkalmazható és hatékony eszközökkel szeretné élményszerűbbé tenni az énekórákat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Az ének-zene oktatás évtizedekre visszanyúló problémája, hogy a fiatalok a különböző zenei tevékenységek során nem jutnak el a klasszikus zene szeretetéhez. Ezt erősítik meg korábbi kutatásaink is: az élményszerűség helyett inkább az unalom és a szorongás domináns az ének-zene órákon. A diákok közömbösek, sőt kifejezetten negatívan élik meg például a kottaolvasást, vagy az éneklést. A negatív attitűd miatt nem is szeretik meg a klasszikus zenét. Több vizsgálat is megerősíti, hogy a fiatalok több mint 80%-a nem vagy csak ritkán hallgat komoly zenét, 30%-uk még a véletlen hallott klasszikus muzsika helyett is más műsort keres. L. Nagy Katalin vizsgálata azt is megmutatja, hogy mind a tanulók, mind a szülők szemében az ének-zene a leghaszontalanabb tantárgy, de a pedagógusok is az utolsó előtti helyre sorolják az ének-zene tanulás nyújtotta ismeretek és fejlődési lehetőségek hasznosságát. Ezek fényében mindenképpen szükség van módszertani megújulásra, hiszen a zenetanulás sokoldalú fejlesztő hatását számos hazai és külföldi transzferhatás vizsgálat is megerősíti. Zenetanulás közben nem csak a zenei képességek fejlődhetnek, hanem a zenei nevelésnek köszönhetően teljesebb életet élő, fejlettebb társas képességekkel jellemezhető közösségek megteremtése valósulhat meg – indokolta a kutatómunka szükségszerűségét Gévayné Janurik Márta.


Az ének-zene tanulás számos fejlesztő hatással bír


A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docense hangsúlyozta: a magyar ének-zene oktatás alapját a Kodály-koncepció jelenti. Ezt a köztudatban tévesen Kodály-módszernek nevezzük, de Kodály nem módszereket dolgozott ki, hanem egy olyan nevelési koncepciót, ami az akkori legmodernebb reformpedagógiai irányzatokkal mutatott szoros kapcsolatot. Kodály Zoltán a mindennapos ének-zenei nevelésen keresztül a személyiség sokoldalú fejlesztését tűzte ki célul.


- A mai fiatalok ugyan más társadalmi és kulturális környezetben élnek, de az ének-zene tanulás fejlesztő hatásai ma is érvényesek. Ezért új módszerekre van szükség, hogy a fiatalok motiváltak és érdeklődőek legyenek. Erre kiváló módszer lehet az információs és kommunikációs technológiai eszközök bevonása az oktatásba. A fiatalok óriási érdeklődéssel fordulnak az új technikai eszközök felé, de az ének-zene órákon alig használják azokat, mivel a tanárok sem kapnak módszertani útmutatást a használatukhoz. Ezért olyan módszertani lehetőségeket szeretnénk kidolgozni, amelyeken keresztül az énektanár segíteni tudja az új eszközökkel való tanulást.


Az MTA támogatásának köszönhetően alsó és felső tagozatos kísérleti osztályainkban minden tanuló saját táblagéppel sajátíthatja el a kottaolvasást és -írást, vagy szerkeszthet zenét. Feladatbankot kívánunk kidolgozni, ahol digitalizált formában jelennek meg a különböző gyakorlatok. A zeneszerkesztéshez olyan zenei egységeket szeretnénk hangzó formában létrehozni, amelyeken keresztül a diákok maguk is összeállíthatnak kisebb-nagyobb zenei részleteket. Így saját tapasztalataikon keresztül ismerhetik meg a zenei hangok tulajdonságait, a hangszíneket, a hangerőt, a dallamfordulatokat, a ritmusokat és magának a zenének az építkezését. Ezen keresztül sokkal közelebb kerülhetnek a klasszikus művek megértéséhez és várhatóan könnyebben tudnak majd különbséget tenni az értékes és kevésbé értékes művek között – fogalmazott.


Fontos a ritmikai készségek fejlesztése is


Hozzátette: a kutatómunka másik fontos területe a ritmikai készségek fejlesztése. – Az éneklés terén gátlásosabb gyerekek a tapasztalat szerint sokszor szívesen játszanak ritmusokat, ehhez különleges hangzású hangszereket vagy saját testüket is használhatják. A ritmizálás rengeteg olyan lehetőséget nyújt, ami segíti például a memória fejlődését, vagy a társas együttműködést. Számos kutatás kimutatta, hogy a zenei képességek közül a ritmikai készségek fejlettsége mutatja a legszorosabb kapcsolatot más kognitív képességekkel. Ezért a ritmusjátékhoz kapcsolódóan is szeretnénk egy adatbázist létrehozni, feladatokat, módszertani lehetőségeket kidolgozni. Természetesen áttekintjük a tananyagot, különösen az éneklés alapját jelentő dalanyagot és a zenehallgatás lehetőségeit is. Az IKT eszközök és az új ritmushangszerek már önmagukban motiváltabbá tehetik a fiatalokat, így élményszerűbben vehetnek részt az órákon, ami által az elsajátítás is hatékonyabbá válhat.


A kutatómunkában az SZTE Zeneművészeti Kar munkatársai mellett más zenei és nem zenei intézmények oktatói is részt vesznek, így például a BTK Neveléstudományi Intézete, a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar, a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola és a Király König Péter Zeneiskola oktatói.

 

SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.