SZTE Info

janurik3

Digitális technológiai újításokkal élményszerűbbé válhat az ének-zene oktatás

A fiatalok több mint 80%-a nem, vagy csak ritkán hallgat klasszikus zenét. Ez a tény is indokolttá teszi az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítását – vallja Gévayné Janurik Márta, az SZTE Zeneművészeti Kar főiskolai docense. Az általa vezetett kutatócsoport egyebek közt az információs és kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségekkel, széles körben alkalmazható és hatékony eszközökkel szeretné élményszerűbbé tenni az énekórákat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Az ének-zene oktatás évtizedekre visszanyúló problémája, hogy a fiatalok a különböző zenei tevékenységek során nem jutnak el a klasszikus zene szeretetéhez. Ezt erősítik meg korábbi kutatásaink is: az élményszerűség helyett inkább az unalom és a szorongás domináns az ének-zene órákon. A diákok közömbösek, sőt kifejezetten negatívan élik meg például a kottaolvasást, vagy az éneklést. A negatív attitűd miatt nem is szeretik meg a klasszikus zenét. Több vizsgálat is megerősíti, hogy a fiatalok több mint 80%-a nem vagy csak ritkán hallgat komoly zenét, 30%-uk még a véletlen hallott klasszikus muzsika helyett is más műsort keres. L. Nagy Katalin vizsgálata azt is megmutatja, hogy mind a tanulók, mind a szülők szemében az ének-zene a leghaszontalanabb tantárgy, de a pedagógusok is az utolsó előtti helyre sorolják az ének-zene tanulás nyújtotta ismeretek és fejlődési lehetőségek hasznosságát. Ezek fényében mindenképpen szükség van módszertani megújulásra, hiszen a zenetanulás sokoldalú fejlesztő hatását számos hazai és külföldi transzferhatás vizsgálat is megerősíti. Zenetanulás közben nem csak a zenei képességek fejlődhetnek, hanem a zenei nevelésnek köszönhetően teljesebb életet élő, fejlettebb társas képességekkel jellemezhető közösségek megteremtése valósulhat meg – indokolta a kutatómunka szükségszerűségét Gévayné Janurik Márta.


Az ének-zene tanulás számos fejlesztő hatással bír


A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docense hangsúlyozta: a magyar ének-zene oktatás alapját a Kodály-koncepció jelenti. Ezt a köztudatban tévesen Kodály-módszernek nevezzük, de Kodály nem módszereket dolgozott ki, hanem egy olyan nevelési koncepciót, ami az akkori legmodernebb reformpedagógiai irányzatokkal mutatott szoros kapcsolatot. Kodály Zoltán a mindennapos ének-zenei nevelésen keresztül a személyiség sokoldalú fejlesztését tűzte ki célul.


- A mai fiatalok ugyan más társadalmi és kulturális környezetben élnek, de az ének-zene tanulás fejlesztő hatásai ma is érvényesek. Ezért új módszerekre van szükség, hogy a fiatalok motiváltak és érdeklődőek legyenek. Erre kiváló módszer lehet az információs és kommunikációs technológiai eszközök bevonása az oktatásba. A fiatalok óriási érdeklődéssel fordulnak az új technikai eszközök felé, de az ének-zene órákon alig használják azokat, mivel a tanárok sem kapnak módszertani útmutatást a használatukhoz. Ezért olyan módszertani lehetőségeket szeretnénk kidolgozni, amelyeken keresztül az énektanár segíteni tudja az új eszközökkel való tanulást.


Az MTA támogatásának köszönhetően alsó és felső tagozatos kísérleti osztályainkban minden tanuló saját táblagéppel sajátíthatja el a kottaolvasást és -írást, vagy szerkeszthet zenét. Feladatbankot kívánunk kidolgozni, ahol digitalizált formában jelennek meg a különböző gyakorlatok. A zeneszerkesztéshez olyan zenei egységeket szeretnénk hangzó formában létrehozni, amelyeken keresztül a diákok maguk is összeállíthatnak kisebb-nagyobb zenei részleteket. Így saját tapasztalataikon keresztül ismerhetik meg a zenei hangok tulajdonságait, a hangszíneket, a hangerőt, a dallamfordulatokat, a ritmusokat és magának a zenének az építkezését. Ezen keresztül sokkal közelebb kerülhetnek a klasszikus művek megértéséhez és várhatóan könnyebben tudnak majd különbséget tenni az értékes és kevésbé értékes művek között – fogalmazott.


Fontos a ritmikai készségek fejlesztése is


Hozzátette: a kutatómunka másik fontos területe a ritmikai készségek fejlesztése. – Az éneklés terén gátlásosabb gyerekek a tapasztalat szerint sokszor szívesen játszanak ritmusokat, ehhez különleges hangzású hangszereket vagy saját testüket is használhatják. A ritmizálás rengeteg olyan lehetőséget nyújt, ami segíti például a memória fejlődését, vagy a társas együttműködést. Számos kutatás kimutatta, hogy a zenei képességek közül a ritmikai készségek fejlettsége mutatja a legszorosabb kapcsolatot más kognitív képességekkel. Ezért a ritmusjátékhoz kapcsolódóan is szeretnénk egy adatbázist létrehozni, feladatokat, módszertani lehetőségeket kidolgozni. Természetesen áttekintjük a tananyagot, különösen az éneklés alapját jelentő dalanyagot és a zenehallgatás lehetőségeit is. Az IKT eszközök és az új ritmushangszerek már önmagukban motiváltabbá tehetik a fiatalokat, így élményszerűbben vehetnek részt az órákon, ami által az elsajátítás is hatékonyabbá válhat.


A kutatómunkában az SZTE Zeneművészeti Kar munkatársai mellett más zenei és nem zenei intézmények oktatói is részt vesznek, így például a BTK Neveléstudományi Intézete, a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar, a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola és a Király König Péter Zeneiskola oktatói.

 

SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.