SZTE Info

Az újfajta oktatásmódszertan megszerettetheti a földrajzot a diákokkal

Problémaorientált oktatási lehetőségekkel és digitális technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a földrajz oktatásának módszertani megújításához Farsang Andrea, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani kutatásokat ösztönző pályázatán nyert támogatást Farsang Andrea, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával a földrajz oktatás módszertani megújítását célzó fejlesztéseket dolgoznak ki.


Hazánkban szükségszerű a földrajz oktatás módszertani megújítása


- 25 éve tanítok oktatásmódszertant, a pályám elején egy évet Németországban, egy évet Svájcban töltöttem. A külföldön alkalmazott módszereket, a változatos oktatáskultúrát és tankönyvkínálatot megismerve éreztem, hogy Magyarországon is változásra van szükség. Ezen változásokat sürgetik a változó tantervek, a tankönyvek, és a társadalmi elvárások is. Mindez szintén arra sarkalt, hogy elgondolkodjak, én mivel járulhatok hozzá az oktatásmódszertani változások megindításához. Látni kell azonban, hogy ezen változtatások, illetve az erre irányuló törekvések hatásai a közoktatásban nagyon lassan jelennek meg, hiszen a már régóta tanító kollégák a „bevált” gyakorlatot követik, őket jól szervezett tanártovábbképzésekkel kellene elérni, míg az egyetemekről frissen kikerülő tanárok esetében – bár haladó szemléletű képzésben részesülnek bármely egyetemünkön – igen erősek azok a tanárminták és szokások, amit az iskolapadokban láttak. Az egyetemen tanulnak ugyan korszerű módszerekről, de mivel nem ilyenek a tanármintáik, ezért nagyon nehezen tudják a mindennapi gyakorlatba továbbvinni azokat. A szóbeli közléseken, frontális osztálymunkán, a tanulók passzív befogadására alapozó módszereken túlmutató gondolkodtató, interaktivitásra építő módszerek alapját képező segédanyagok, tanári kézikönyvek a földrajz tantárgy tanításához csak csekély mértékben állnak rendelkezésre – indokolta a módszertani újítások szükségszerűségét Farsang Andrea.


Tanári kézikönyv Magyarország földrajzáról


- A cél egy olyan módszertani újításokat tartalmazó tanári kézikönyv kidolgozása, aminek témája Magyarország földrajza. Az oktatási segédlet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok interaktív és gondolkodtató módon, a diákokat jól megmozgatva, kreatívan és probléma centrikusan oktassák Magyarország egyes tájait, városait. A cél, hogy megpróbáljunk szakítani a leíró jellegű oktatással és mutassunk olyan példákat, amelyekkel egészen más módon lehet tanítani a földrajzot. Ez azért is fontos, mert a földrajz képviseli a közoktatásban talán egyedülálló módon annak a lehetőségét, hogy az egyes területeket érintő aktuális problémákat is a diákok elé tárja, legyen szó akár természeti, akár társadalom-földrajzi problémákról. Így a diákok problémamegoldó és gondolkodtató formában ismerkedhetnek meg magyarországi példákon keresztül például az elvándorlás, a szárazodás, vagy a talajvízszint csökkenés témakörével. A tanári kézikönyv, illetve annak a tanulók számára kiosztható munkalapjai sok interaktív feldolgozásra inspiráló forrást, használható információt adnak majd, melyek segítségével a tanárok változatosan szervezhetik óráikat és az átadott ismereteken felül számos tanulói képességet fejleszthetnek – fogalmazott az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense.


Hozzátette: a fejlesztés más szemléletű tanítást és kreatív hozzáállást vár, amit nem biztos, hogy minden tanár azonnal magáévá tud tenni. Első lépésben nem is ez a cél. Nem kell egész Magyarország földrajzát újfajta módszerrel oktatni, elég egy-egy tájat így megismertetni a diákokkal. A kézikönyvet éppen ezért nemcsak egységesen, hanem munkalaponként is el lehet majd érni, így viszonylag kis ráfordítással tudja bevinni az órára a tanár az újfajta oktatási módszert. Reményeik szerint azonban, ha a földrajztanárok néhány táj tanításában kipróbálták és megízlelték az úfjata módszer sikerességét, egyre bátrabban több táj tanítása során, és más témaköröknél is alkalmazzák majd tapasztalataikat.


Kiemelte: az újszerű tanári kézikönyvben a digitális technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások is megjelennek majd: például interneten elérhető kiegészítések, okostelefonnal leolvasható QR kódok.


Középiskolákban és a tanár továbbképzésben is bevezetnék az újszerű módszereket


- Ha a diákok érdekesnek és hasznosnak találják majd az ilyen módszerekkel kapott ismereteket, akkor reményeink szerint motiváltabbak lesznek a földrajzórákon és egyre többen szeretik majd meg a tantárgyat – tette hozzá Farsang Andrea.


Cél az is, hogy változatosabb legyen a tanárok módszertani palettája. A középiskolai oktatás mellett a tanár továbbképzésbe is szeretnék beépíteni az újfajta oktatásmódszertant. Tesztekkel kívánják mérni, hogy a diákok hatékonyabban sajátítják- e el a földrajzot, és hogy a tanárok hogyan viszonyulnak az új módszerekhez. Gyors változásokban azonban nem lehet gondolkodni, az új minták lassan terjednek el, lassan változnak a tanárok szokásai.


Az SZTE egyetemi docense által vezetett kutatócsoportban a szegedi egyetem több tanszéke, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai is részt vesznek. Mindemellett szegedi, pécsi és debreceni gimnáziumok és általános iskolák gyakorló tanárait is bevonták a munkába, azzal a céllal, hogy a kidolgozott fejlesztéseket a gyakorlati oktatásban is kipróbálják, teszteljék azok hatékonyságát.


Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.