SZTE Info

Az újfajta oktatásmódszertan megszerettetheti a földrajzot a diákokkal

Problémaorientált oktatási lehetőségekkel és digitális technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a földrajz oktatásának módszertani megújításához Farsang Andrea, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani kutatásokat ösztönző pályázatán nyert támogatást Farsang Andrea, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával a földrajz oktatás módszertani megújítását célzó fejlesztéseket dolgoznak ki.


Hazánkban szükségszerű a földrajz oktatás módszertani megújítása


- 25 éve tanítok oktatásmódszertant, a pályám elején egy évet Németországban, egy évet Svájcban töltöttem. A külföldön alkalmazott módszereket, a változatos oktatáskultúrát és tankönyvkínálatot megismerve éreztem, hogy Magyarországon is változásra van szükség. Ezen változásokat sürgetik a változó tantervek, a tankönyvek, és a társadalmi elvárások is. Mindez szintén arra sarkalt, hogy elgondolkodjak, én mivel járulhatok hozzá az oktatásmódszertani változások megindításához. Látni kell azonban, hogy ezen változtatások, illetve az erre irányuló törekvések hatásai a közoktatásban nagyon lassan jelennek meg, hiszen a már régóta tanító kollégák a „bevált” gyakorlatot követik, őket jól szervezett tanártovábbképzésekkel kellene elérni, míg az egyetemekről frissen kikerülő tanárok esetében – bár haladó szemléletű képzésben részesülnek bármely egyetemünkön – igen erősek azok a tanárminták és szokások, amit az iskolapadokban láttak. Az egyetemen tanulnak ugyan korszerű módszerekről, de mivel nem ilyenek a tanármintáik, ezért nagyon nehezen tudják a mindennapi gyakorlatba továbbvinni azokat. A szóbeli közléseken, frontális osztálymunkán, a tanulók passzív befogadására alapozó módszereken túlmutató gondolkodtató, interaktivitásra építő módszerek alapját képező segédanyagok, tanári kézikönyvek a földrajz tantárgy tanításához csak csekély mértékben állnak rendelkezésre – indokolta a módszertani újítások szükségszerűségét Farsang Andrea.


Tanári kézikönyv Magyarország földrajzáról


- A cél egy olyan módszertani újításokat tartalmazó tanári kézikönyv kidolgozása, aminek témája Magyarország földrajza. Az oktatási segédlet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok interaktív és gondolkodtató módon, a diákokat jól megmozgatva, kreatívan és probléma centrikusan oktassák Magyarország egyes tájait, városait. A cél, hogy megpróbáljunk szakítani a leíró jellegű oktatással és mutassunk olyan példákat, amelyekkel egészen más módon lehet tanítani a földrajzot. Ez azért is fontos, mert a földrajz képviseli a közoktatásban talán egyedülálló módon annak a lehetőségét, hogy az egyes területeket érintő aktuális problémákat is a diákok elé tárja, legyen szó akár természeti, akár társadalom-földrajzi problémákról. Így a diákok problémamegoldó és gondolkodtató formában ismerkedhetnek meg magyarországi példákon keresztül például az elvándorlás, a szárazodás, vagy a talajvízszint csökkenés témakörével. A tanári kézikönyv, illetve annak a tanulók számára kiosztható munkalapjai sok interaktív feldolgozásra inspiráló forrást, használható információt adnak majd, melyek segítségével a tanárok változatosan szervezhetik óráikat és az átadott ismereteken felül számos tanulói képességet fejleszthetnek – fogalmazott az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense.


Hozzátette: a fejlesztés más szemléletű tanítást és kreatív hozzáállást vár, amit nem biztos, hogy minden tanár azonnal magáévá tud tenni. Első lépésben nem is ez a cél. Nem kell egész Magyarország földrajzát újfajta módszerrel oktatni, elég egy-egy tájat így megismertetni a diákokkal. A kézikönyvet éppen ezért nemcsak egységesen, hanem munkalaponként is el lehet majd érni, így viszonylag kis ráfordítással tudja bevinni az órára a tanár az újfajta oktatási módszert. Reményeik szerint azonban, ha a földrajztanárok néhány táj tanításában kipróbálták és megízlelték az úfjata módszer sikerességét, egyre bátrabban több táj tanítása során, és más témaköröknél is alkalmazzák majd tapasztalataikat.


Kiemelte: az újszerű tanári kézikönyvben a digitális technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások is megjelennek majd: például interneten elérhető kiegészítések, okostelefonnal leolvasható QR kódok.


Középiskolákban és a tanár továbbképzésben is bevezetnék az újszerű módszereket


- Ha a diákok érdekesnek és hasznosnak találják majd az ilyen módszerekkel kapott ismereteket, akkor reményeink szerint motiváltabbak lesznek a földrajzórákon és egyre többen szeretik majd meg a tantárgyat – tette hozzá Farsang Andrea.


Cél az is, hogy változatosabb legyen a tanárok módszertani palettája. A középiskolai oktatás mellett a tanár továbbképzésbe is szeretnék beépíteni az újfajta oktatásmódszertant. Tesztekkel kívánják mérni, hogy a diákok hatékonyabban sajátítják- e el a földrajzot, és hogy a tanárok hogyan viszonyulnak az új módszerekhez. Gyors változásokban azonban nem lehet gondolkodni, az új minták lassan terjednek el, lassan változnak a tanárok szokásai.


Az SZTE egyetemi docense által vezetett kutatócsoportban a szegedi egyetem több tanszéke, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai is részt vesznek. Mindemellett szegedi, pécsi és debreceni gimnáziumok és általános iskolák gyakorló tanárait is bevonták a munkába, azzal a céllal, hogy a kidolgozott fejlesztéseket a gyakorlati oktatásban is kipróbálják, teszteljék azok hatékonyságát.


Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00
  • szeptember 1.
    14:00 - 22:00