SZTE Info

Az újfajta oktatásmódszertan megszerettetheti a földrajzot a diákokkal

Problémaorientált oktatási lehetőségekkel és digitális technológiai újításokkal kíván hozzájárulni a földrajz oktatásának módszertani megújításához Farsang Andrea, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani kutatásokat ösztönző pályázatán nyert támogatást Farsang Andrea, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával a földrajz oktatás módszertani megújítását célzó fejlesztéseket dolgoznak ki.


Hazánkban szükségszerű a földrajz oktatás módszertani megújítása


- 25 éve tanítok oktatásmódszertant, a pályám elején egy évet Németországban, egy évet Svájcban töltöttem. A külföldön alkalmazott módszereket, a változatos oktatáskultúrát és tankönyvkínálatot megismerve éreztem, hogy Magyarországon is változásra van szükség. Ezen változásokat sürgetik a változó tantervek, a tankönyvek, és a társadalmi elvárások is. Mindez szintén arra sarkalt, hogy elgondolkodjak, én mivel járulhatok hozzá az oktatásmódszertani változások megindításához. Látni kell azonban, hogy ezen változtatások, illetve az erre irányuló törekvések hatásai a közoktatásban nagyon lassan jelennek meg, hiszen a már régóta tanító kollégák a „bevált” gyakorlatot követik, őket jól szervezett tanártovábbképzésekkel kellene elérni, míg az egyetemekről frissen kikerülő tanárok esetében – bár haladó szemléletű képzésben részesülnek bármely egyetemünkön – igen erősek azok a tanárminták és szokások, amit az iskolapadokban láttak. Az egyetemen tanulnak ugyan korszerű módszerekről, de mivel nem ilyenek a tanármintáik, ezért nagyon nehezen tudják a mindennapi gyakorlatba továbbvinni azokat. A szóbeli közléseken, frontális osztálymunkán, a tanulók passzív befogadására alapozó módszereken túlmutató gondolkodtató, interaktivitásra építő módszerek alapját képező segédanyagok, tanári kézikönyvek a földrajz tantárgy tanításához csak csekély mértékben állnak rendelkezésre – indokolta a módszertani újítások szükségszerűségét Farsang Andrea.


Tanári kézikönyv Magyarország földrajzáról


- A cél egy olyan módszertani újításokat tartalmazó tanári kézikönyv kidolgozása, aminek témája Magyarország földrajza. Az oktatási segédlet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok interaktív és gondolkodtató módon, a diákokat jól megmozgatva, kreatívan és probléma centrikusan oktassák Magyarország egyes tájait, városait. A cél, hogy megpróbáljunk szakítani a leíró jellegű oktatással és mutassunk olyan példákat, amelyekkel egészen más módon lehet tanítani a földrajzot. Ez azért is fontos, mert a földrajz képviseli a közoktatásban talán egyedülálló módon annak a lehetőségét, hogy az egyes területeket érintő aktuális problémákat is a diákok elé tárja, legyen szó akár természeti, akár társadalom-földrajzi problémákról. Így a diákok problémamegoldó és gondolkodtató formában ismerkedhetnek meg magyarországi példákon keresztül például az elvándorlás, a szárazodás, vagy a talajvízszint csökkenés témakörével. A tanári kézikönyv, illetve annak a tanulók számára kiosztható munkalapjai sok interaktív feldolgozásra inspiráló forrást, használható információt adnak majd, melyek segítségével a tanárok változatosan szervezhetik óráikat és az átadott ismereteken felül számos tanulói képességet fejleszthetnek – fogalmazott az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense.


Hozzátette: a fejlesztés más szemléletű tanítást és kreatív hozzáállást vár, amit nem biztos, hogy minden tanár azonnal magáévá tud tenni. Első lépésben nem is ez a cél. Nem kell egész Magyarország földrajzát újfajta módszerrel oktatni, elég egy-egy tájat így megismertetni a diákokkal. A kézikönyvet éppen ezért nemcsak egységesen, hanem munkalaponként is el lehet majd érni, így viszonylag kis ráfordítással tudja bevinni az órára a tanár az újfajta oktatási módszert. Reményeik szerint azonban, ha a földrajztanárok néhány táj tanításában kipróbálták és megízlelték az úfjata módszer sikerességét, egyre bátrabban több táj tanítása során, és más témaköröknél is alkalmazzák majd tapasztalataikat.


Kiemelte: az újszerű tanári kézikönyvben a digitális technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások is megjelennek majd: például interneten elérhető kiegészítések, okostelefonnal leolvasható QR kódok.


Középiskolákban és a tanár továbbképzésben is bevezetnék az újszerű módszereket


- Ha a diákok érdekesnek és hasznosnak találják majd az ilyen módszerekkel kapott ismereteket, akkor reményeink szerint motiváltabbak lesznek a földrajzórákon és egyre többen szeretik majd meg a tantárgyat – tette hozzá Farsang Andrea.


Cél az is, hogy változatosabb legyen a tanárok módszertani palettája. A középiskolai oktatás mellett a tanár továbbképzésbe is szeretnék beépíteni az újfajta oktatásmódszertant. Tesztekkel kívánják mérni, hogy a diákok hatékonyabban sajátítják- e el a földrajzot, és hogy a tanárok hogyan viszonyulnak az új módszerekhez. Gyors változásokban azonban nem lehet gondolkodni, az új minták lassan terjednek el, lassan változnak a tanárok szokásai.


Az SZTE egyetemi docense által vezetett kutatócsoportban a szegedi egyetem több tanszéke, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai is részt vesznek. Mindemellett szegedi, pécsi és debreceni gimnáziumok és általános iskolák gyakorló tanárait is bevonták a munkába, azzal a céllal, hogy a kidolgozott fejlesztéseket a gyakorlati oktatásban is kipróbálják, teszteljék azok hatékonyságát.


Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.