Bezár

Hírarchívum

Az európai orvosi egyetemek képviselői Szegeden

Az európai orvosi egyetemek képviselői Szegeden

2017. április 20.
3 perc

A számonkérés a fő témája a 21. Graz Konferenciának, amelyet most rendeznek meg először Magyarországon. Európa egyik legrangosabb orvosképzéssel foglakozó tanácskozását a SZTE Általános Orvostudományi Kar szervezi. A több mint száz résztvevő megvitatja az orvosképzés nemzetközi aspektusai mellett az orvosi diploma nemzetközi akkreditációjával kapcsolatos kérdéseket is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több mint száz résztvevője van a 21. Graz Konferenciának, amelyet az SZTE Általános Orvostudományi Kara rendez, ezúttal első alkalommal Magyarországon, Szegeden. Az alapító Osztrák Felsőoktatási Társaság (ÖGHD) eredeti célja az volt, hogy modernizálják orvosképzési tantervüket azáltal, hogy ötleteket és tapasztalatokat cserélnek különböző tantervű háttérrel rendelkező országokkal.


Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese a konferenciáról elmondta: a szegedi orvoskar számos oktatója nagyon aktív résztvevője volt a korábban Ausztriában megrendezett konferenciáknak, amelyekből az elsőknek Graz adott otthont.


- Két évtizeddel ezelőtt Ausztriában átfogó orvosképzési reformot indítottak el, és realizálták, hogy ez csak úgy végrehajtható, hogy ha az összes osztrák orvosképző helyen harmonizáltan hajtják végre. Ez egy nyitott fórum volt a kezdetektől, ehhez kapcsolódott jó néhány kolléga Szegedről, például az Orvostudományi Kar jelenlegi dékánja, Bari Ferenc professzor, valamint Barabás Katalin, a Magatartástudományi Intézet akkori tanszékvezető egyetemi docense – mondta Prof. Dr. Széll Márta.


Az idei konferencia tematikája a számonkérés, a résztvevők azt vitatják meg, hogy hogyan lehet a nagyon okosan, didaktikusan átgondolt számonkéréssel a hallgatókat motiválni, és ugyanakkor hogyan lehet ez a tevékenység motiváló hatással az oktatók munkájára valamint az oktatás fejlesztésére.


A dékánhelyettes hozzátette: Európában nagy különbségek vannak az oktatásban és a számonkérésben is. Magyarországon megmaradt az orvosképzésben a klasszikus bontás, hogy az első két évet az elméleti tantárgyak elsajátításával töltik az orvostanhallgatók, a harmadik évet a preklinikai tantárgyaknak szentelik, és negyed évtől tanulják a klinikai tantárgyakat. Az osztrák orvosképzés reformjának az volt a gerince, hogy ezt a fajta linearitást megtörve a klinikumot előrehozták már az első évbe is. Így bizonyos szerveknek, szervcsoportoknak, szervrendszereknek az oktatásán keresztül tömbösítve sajátítják el a hallgatók az adott terület anatómiáját, fiziológiáját, patofiziológiáját és klinikumát. Ez egészen másfajta megközelítése az orvosképzésnek, amely számos országban gyakorlattá vált az elmúlt évtizedekben. Például az amszterdami orvosegyetem – amely egyébként nagyon komoly együttműködő partnere a szegedi ÁOK-nak – az osztrákhoz hasonló tematikával folyik a képzés.


Széll Márta rámutatott: a szegedi orvos- és fogorvosképzés nagyon keresett a külföldiek és a magyarok körében is. A szegedi egyetem orvostudományi képzéseinek erősségei a rendkívül megalapozott elméleti tárgyak. Az orvostanhallgatók tudományos mélységű ismereteket kapnak számos tantárgyból – kémiai, biokémia, orvosi biológia, anatómia, élettan, kórélettan.


- Összehasonlítva a szegedit a nyugat-európai orvosképzéssel elmondhatjuk, hogy a tőlünk kikerülő orvostanhallgatók jóval mélyebb tudással rendelkeznek, mint sok nyugat-európai társuk. Erre az alapos tudásra építjük rá a klinikumot, ami komoly erőssége a szegedi orvosképzésnek. Az elmúlt néhány év törekvései egyértelműen arra irányultak, hogy a gyakorlati oktatás minél nagyobb hangsúlyt kapjon negyed-, ötöd- és hatodévben. Hisszük és tudjuk, hogy jó úton haladunk, a szegedi orvosképzés igen magas színvonalú, de azzal is tisztában vagyunk, hogy mindig képesnek kell lenni a fejlődésre, és mindig tudni kell tanulni másoktól. A jó gyakorlatokat, ha beválnak, a szegedi orvosképzés részévé kell tenni. Ez a konferencia arról is szól, hogy minél több tapasztalatot átadjunk egymásnak, és eldöntsük, hogy ezek közül mi az, amit beemelünk magunknak, és mi az, amit nem – tette hozzá az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese.


SZTEinfo - Antal Éva Eső


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek