SZTE Info

Az európai orvosi egyetemek képviselői Szegeden

A számonkérés a fő témája a 21. Graz Konferenciának, amelyet most rendeznek meg először Magyarországon. Európa egyik legrangosabb orvosképzéssel foglakozó tanácskozását a SZTE Általános Orvostudományi Kar szervezi. A több mint száz résztvevő megvitatja az orvosképzés nemzetközi aspektusai mellett az orvosi diploma nemzetközi akkreditációjával kapcsolatos kérdéseket is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több mint száz résztvevője van a 21. Graz Konferenciának, amelyet az SZTE Általános Orvostudományi Kara rendez, ezúttal első alkalommal Magyarországon, Szegeden. Az alapító Osztrák Felsőoktatási Társaság (ÖGHD) eredeti célja az volt, hogy modernizálják orvosképzési tantervüket azáltal, hogy ötleteket és tapasztalatokat cserélnek különböző tantervű háttérrel rendelkező országokkal.


Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese a konferenciáról elmondta: a szegedi orvoskar számos oktatója nagyon aktív résztvevője volt a korábban Ausztriában megrendezett konferenciáknak, amelyekből az elsőknek Graz adott otthont.


- Két évtizeddel ezelőtt Ausztriában átfogó orvosképzési reformot indítottak el, és realizálták, hogy ez csak úgy végrehajtható, hogy ha az összes osztrák orvosképző helyen harmonizáltan hajtják végre. Ez egy nyitott fórum volt a kezdetektől, ehhez kapcsolódott jó néhány kolléga Szegedről, például az Orvostudományi Kar jelenlegi dékánja, Bari Ferenc professzor, valamint Barabás Katalin, a Magatartástudományi Intézet akkori tanszékvezető egyetemi docense – mondta Prof. Dr. Széll Márta.


Az idei konferencia tematikája a számonkérés, a résztvevők azt vitatják meg, hogy hogyan lehet a nagyon okosan, didaktikusan átgondolt számonkéréssel a hallgatókat motiválni, és ugyanakkor hogyan lehet ez a tevékenység motiváló hatással az oktatók munkájára valamint az oktatás fejlesztésére.


A dékánhelyettes hozzátette: Európában nagy különbségek vannak az oktatásban és a számonkérésben is. Magyarországon megmaradt az orvosképzésben a klasszikus bontás, hogy az első két évet az elméleti tantárgyak elsajátításával töltik az orvostanhallgatók, a harmadik évet a preklinikai tantárgyaknak szentelik, és negyed évtől tanulják a klinikai tantárgyakat. Az osztrák orvosképzés reformjának az volt a gerince, hogy ezt a fajta linearitást megtörve a klinikumot előrehozták már az első évbe is. Így bizonyos szerveknek, szervcsoportoknak, szervrendszereknek az oktatásán keresztül tömbösítve sajátítják el a hallgatók az adott terület anatómiáját, fiziológiáját, patofiziológiáját és klinikumát. Ez egészen másfajta megközelítése az orvosképzésnek, amely számos országban gyakorlattá vált az elmúlt évtizedekben. Például az amszterdami orvosegyetem – amely egyébként nagyon komoly együttműködő partnere a szegedi ÁOK-nak – az osztrákhoz hasonló tematikával folyik a képzés.


Széll Márta rámutatott: a szegedi orvos- és fogorvosképzés nagyon keresett a külföldiek és a magyarok körében is. A szegedi egyetem orvostudományi képzéseinek erősségei a rendkívül megalapozott elméleti tárgyak. Az orvostanhallgatók tudományos mélységű ismereteket kapnak számos tantárgyból – kémiai, biokémia, orvosi biológia, anatómia, élettan, kórélettan.


- Összehasonlítva a szegedit a nyugat-európai orvosképzéssel elmondhatjuk, hogy a tőlünk kikerülő orvostanhallgatók jóval mélyebb tudással rendelkeznek, mint sok nyugat-európai társuk. Erre az alapos tudásra építjük rá a klinikumot, ami komoly erőssége a szegedi orvosképzésnek. Az elmúlt néhány év törekvései egyértelműen arra irányultak, hogy a gyakorlati oktatás minél nagyobb hangsúlyt kapjon negyed-, ötöd- és hatodévben. Hisszük és tudjuk, hogy jó úton haladunk, a szegedi orvosképzés igen magas színvonalú, de azzal is tisztában vagyunk, hogy mindig képesnek kell lenni a fejlődésre, és mindig tudni kell tanulni másoktól. A jó gyakorlatokat, ha beválnak, a szegedi orvosképzés részévé kell tenni. Ez a konferencia arról is szól, hogy minél több tapasztalatot átadjunk egymásnak, és eldöntsük, hogy ezek közül mi az, amit beemelünk magunknak, és mi az, amit nem – tette hozzá az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese.


SZTEinfo - Antal Éva Eső


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.