SZTE Info

Az európai orvosi egyetemek képviselői Szegeden

A számonkérés a fő témája a 21. Graz Konferenciának, amelyet most rendeznek meg először Magyarországon. Európa egyik legrangosabb orvosképzéssel foglakozó tanácskozását a SZTE Általános Orvostudományi Kar szervezi. A több mint száz résztvevő megvitatja az orvosképzés nemzetközi aspektusai mellett az orvosi diploma nemzetközi akkreditációjával kapcsolatos kérdéseket is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több mint száz résztvevője van a 21. Graz Konferenciának, amelyet az SZTE Általános Orvostudományi Kara rendez, ezúttal első alkalommal Magyarországon, Szegeden. Az alapító Osztrák Felsőoktatási Társaság (ÖGHD) eredeti célja az volt, hogy modernizálják orvosképzési tantervüket azáltal, hogy ötleteket és tapasztalatokat cserélnek különböző tantervű háttérrel rendelkező országokkal.


Prof. Dr. Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese a konferenciáról elmondta: a szegedi orvoskar számos oktatója nagyon aktív résztvevője volt a korábban Ausztriában megrendezett konferenciáknak, amelyekből az elsőknek Graz adott otthont.


- Két évtizeddel ezelőtt Ausztriában átfogó orvosképzési reformot indítottak el, és realizálták, hogy ez csak úgy végrehajtható, hogy ha az összes osztrák orvosképző helyen harmonizáltan hajtják végre. Ez egy nyitott fórum volt a kezdetektől, ehhez kapcsolódott jó néhány kolléga Szegedről, például az Orvostudományi Kar jelenlegi dékánja, Bari Ferenc professzor, valamint Barabás Katalin, a Magatartástudományi Intézet akkori tanszékvezető egyetemi docense – mondta Prof. Dr. Széll Márta.


Az idei konferencia tematikája a számonkérés, a résztvevők azt vitatják meg, hogy hogyan lehet a nagyon okosan, didaktikusan átgondolt számonkéréssel a hallgatókat motiválni, és ugyanakkor hogyan lehet ez a tevékenység motiváló hatással az oktatók munkájára valamint az oktatás fejlesztésére.


A dékánhelyettes hozzátette: Európában nagy különbségek vannak az oktatásban és a számonkérésben is. Magyarországon megmaradt az orvosképzésben a klasszikus bontás, hogy az első két évet az elméleti tantárgyak elsajátításával töltik az orvostanhallgatók, a harmadik évet a preklinikai tantárgyaknak szentelik, és negyed évtől tanulják a klinikai tantárgyakat. Az osztrák orvosképzés reformjának az volt a gerince, hogy ezt a fajta linearitást megtörve a klinikumot előrehozták már az első évbe is. Így bizonyos szerveknek, szervcsoportoknak, szervrendszereknek az oktatásán keresztül tömbösítve sajátítják el a hallgatók az adott terület anatómiáját, fiziológiáját, patofiziológiáját és klinikumát. Ez egészen másfajta megközelítése az orvosképzésnek, amely számos országban gyakorlattá vált az elmúlt évtizedekben. Például az amszterdami orvosegyetem – amely egyébként nagyon komoly együttműködő partnere a szegedi ÁOK-nak – az osztrákhoz hasonló tematikával folyik a képzés.


Széll Márta rámutatott: a szegedi orvos- és fogorvosképzés nagyon keresett a külföldiek és a magyarok körében is. A szegedi egyetem orvostudományi képzéseinek erősségei a rendkívül megalapozott elméleti tárgyak. Az orvostanhallgatók tudományos mélységű ismereteket kapnak számos tantárgyból – kémiai, biokémia, orvosi biológia, anatómia, élettan, kórélettan.


- Összehasonlítva a szegedit a nyugat-európai orvosképzéssel elmondhatjuk, hogy a tőlünk kikerülő orvostanhallgatók jóval mélyebb tudással rendelkeznek, mint sok nyugat-európai társuk. Erre az alapos tudásra építjük rá a klinikumot, ami komoly erőssége a szegedi orvosképzésnek. Az elmúlt néhány év törekvései egyértelműen arra irányultak, hogy a gyakorlati oktatás minél nagyobb hangsúlyt kapjon negyed-, ötöd- és hatodévben. Hisszük és tudjuk, hogy jó úton haladunk, a szegedi orvosképzés igen magas színvonalú, de azzal is tisztában vagyunk, hogy mindig képesnek kell lenni a fejlődésre, és mindig tudni kell tanulni másoktól. A jó gyakorlatokat, ha beválnak, a szegedi orvosképzés részévé kell tenni. Ez a konferencia arról is szól, hogy minél több tapasztalatot átadjunk egymásnak, és eldöntsük, hogy ezek közül mi az, amit beemelünk magunknak, és mi az, amit nem – tette hozzá az SZTE ÁOK tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese.


SZTEinfo - Antal Éva Eső


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.