SZTE Info

Kiemelt_CsanyiV_IMG_4976

Íme, az ember – Csányi Vilmos etológus az SZTE Mentor(h)áló program-sorozatában

Átlagban 525 hallgató tanul élményszerűen az SZTE Mentor(h)áló egy-egy programján. A 2017. tavaszi szemeszter eddigi 11 előadása közül 6 „teltházasnak” minősíthető. Legutóbb Csányi Vilmos etológustól azt tanulhattuk, hogy a nyelv tette azzá az embert, ami.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az etológiai gondolkodásmódban az evolúció történetét is felhasználják a kutatók. E tétel jegyében az ember megértését segíti, ha azoknak a rokon fajoknak a viselkedését figyelik meg és értelmezik a tudósok, amelyekkel az emberelődök együtt éltek még azt megelőzően, hogy kialakult volna a nyelv, a beszéd.


Az SZTE Mentor(h)áló Program Pedagógiai Esték-sorozatában Csányi Vilmos etológus tartott "teltházas" előadást 2017. április 11-én az IH rendezvényközpontban Íme, az ember címmel.


Csanyi_ea

 

Elméje börtönében él az állat

– Az embernek „lelke van, bölcs, racionális”, míg az állat „biológiai gép, amely ingerekre reagál, de nem gondolkodik és nem érez” – gondolták sokáig a biológusok, emlékeztetett Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas akadémikus, a biológus-biokémikus-etológus a Szegedi Tudományegyetem Mentor(h)áló programjának 2017. április 11-i rendezvényén közölte: az ember és állat különbözőségéről – a többek között a filozófus Descartes nyomán elmélyült – elavult felfogás csak 2012-ben került háttérbe, a neurológusok cambridge-i deklarációjával. Mindössze öt éve született meg az egyetértés a tudósok között arról, hogy az ember és az állat idegrendszere alapvetően egyezik, legfeljebb méretbeli és fajra jellemző különbségek léteznek. Vagyis a cambridge-i deklaráció kimondta: az állatoknak is van tudatuk, így minden állat gondolkodik, legfeljebb e gondolatok szerényebbek és más típusúak, mint az emberéi.


CSV

Az állat a saját elméje börtönébe van zárva, nem tud gondolatokat cserélni és átadni a társainak – jelentette ki Csányi Vilmos. Az ember és az állat gondolkodása közti különbségeket nagyító alá téve elmondta: az állatok legfeljebb 10-12 dolgot – például félelmet, ijedtséget, fenyegetettséget – képesek kifejezni. – A gondolkodás minden állat elméjében elkülönülten történik. Ezzel szemben az ember képes a kommunikációra, amelynek lényege, hogy gondolatainkat át tudjuk adni embertársainknak.

 

Mi a haszna a nyelvnek? – ismételte a magatartáskutatók kérdését Csányi Vilmos. Elsősorban a hatékonyság – hangzott a válasz, melyet a kutató megerősített a páviánok döntési modelljét jellemző megfigyelés eredményének a meséjével. Ugyanis a főemlősök viselkedését tanulmányozva deríthető ki: Hogyan viselkedett az ember akkor, amikor még nem létezett a nyelv?

 

 

Kulcs a kutya viselkedése

Az ember 2 millió éve zártabb csoportokban élt, még nem beszélt, de már sok közös akcióra, például tűz csiholására is képes volt. Közösen alakították ki az adott közösség szabályait. De mindehhez nem szükséges a nyelv, elegendő a rítusos, ismétlődő viselkedés. A szociális megértés a nyelv nélkül is lehetséges – magyarázta a kutató. Az állítás igazolják a kutya-kísérletek, melyek a nyelv megszületése előtti emberről is árulkodnak.

 

Az emberhez szociálisan jobban vonzódik egy kiskutya, mint fajtársaihoz. A kutya tud úgy kommunikálni, hogy – a maga eszközeivel – megmutatja a keresett dolgot. Sőt: dominanciaváltással a kiegészítő kooperációra is képes: például a teljes feladatot részekre osztva hol a látássérült ember, hol a kutya kezdeményezi az akadályok kerülését a közös sétán, vagyis hol dominál, hol alárendeli magát a közös célnak a kutya, mint ahogy az ember is – ismertetett egy újabb megfigyelést az etológus. Az intuíció és a mintakövetés, a tanítás elfogadása is jellemzője a nyelv kialakulása előtti közösségi viselkedésnek, amelynek jellemzőit az ember legrégebbi és hű társa, a kutyák viselkedését megfigyelve állítottak össze a kutatók.


Szinpad

 

Tudományos szempontból az a közösség az igazi, amelynek szabályait azok a tagok hozzák, akik képesek a saját érdekeiket a közösség lényeges érdekei mögé sorolni –húzta alá Csányi Vilmos. Az etológus hozzátette: az ilyen, hűséggel is jellemezhető közösség működésének még nem feltétele a nyelv létezése és használata.

 

 

A közös hiedelmek jelentősége

Why Only Us? Miért csak nekünk van nyelvünk? – tette fel a kérdést 2016-ban megjelent művében az amerikai nyelvész Chomsky és a komputer-tudós Berwick. Az etológiai szempontból is izgalmas problémára választ keresve Csányi Vilmos érzékeltette: míg mondjuk a madaraknál a fészekrakás különböző bonyolultsági változatait figyelhetjük meg, addig a nyelvnek nincsenek fokozatai: nyelve csak az embernek van! Ezért a nyelv emeli ki az emberi fajt az állatvilágból.

 

A nyelv átalakította a közösségeket is. A – többek között – közös akciók, a szociális konstrukciók, a hűség mellett új elemei a nyelvvel már rendelkező ember közösségeinek a közös hiedelmek. Ez az emberi gondolatok, vélemények, tapasztalatok olyan összessége, amit az ember szavakkal továbbad társainak. A közös hiedelmet a közösség értékeli és minősíti, vagyis a bizonyosságot a közösség megerősítése adja.

 

– Az emberi közösség állatvilággal szembeni óriási előnye, hogy annak tagjai nem csupán egyenként szereznek tapasztalatot, hanem másoktól is hallják és tanulják a korábban tapasztaltakat, amiből összeáll a közös kincs: az emberi tudás. A nyelv és a kommunikáció megsokszorozta az egyetlen ember tapasztalatának, „hiedelmének” az értékét. Az egész emberi társadalom azzal foglalkozik, hogy a korábbi közös hiedelmeket ellenőrzi és korrigálja – fejtegette Csányi Vilmos. Tehát a nyelvi kommunikáció a legnagyobb különbség állat és ember között.

 

A párkapcsolat, azaz kétszemélyes kis közösségek akkor működnek jól, ha – a közös akciók, a közös szabályok elfogadása mellett – közösek a hiedelmek, a világról kialakított vélemény főbb elemei, mert csak ebben az esetben jelenik meg a kapcsolat legfontosabb eleme, a hűség, vagyis amikor az egyéni érdek a közös érdek mögé helyeződik – hallottuk az etológustól.

 

 

A tanulás és a hit

Genetikai alapú az állatok viselkedése, amit saját tapasztalatuk erősíthet. Ám ezt a „tudást” az állat nem képes továbbadni.

 

Minden hiedelem a valósággal kapcsolatos, minden hiedelem egy gondolat, de a nyelv segítségével a hiedelmekből elképesztő variációjú gondolatokat lehet összehozni – sorolta Csányi Vilmos. – A közösségtől kapott szavak: jelek, amelyek a gondolkodás építőkövei.


Csanyi_V

 

A hiedelem, a tény, a valóság összefüggéseiről szólva a kutató kijelentette: a hiedelem valójában „tény + gondolati-nyelvi burok”. – A hiedelmek alapja a tapasztalat, de csak a megismételt, megerősített tapasztalatot fogadjuk el tényként. A mindennapi életben a hiedelmek és tények keverednek – utalt az előadó a homeopátiára. Példaként említette, hogy azt a kutatási eredményt, mely szerint „az ember az állatvilágból fejlődött ki” az izlandiak 95 százaléka, míg az Amerikai Egyesült Államokban élőknek csak 45 százaléka hiszi el. – Mert az absztrakció is „hiedelem”: segíti az alkalmazkodást a környezethez. Valójában a „közösség” – amely több mint az „én” –: az első elvont gondolat. Aki képes felfogni a közösség gondolatát, az egyéb, elvont dolgokat is megért.

 

A vallás nem a bizonyítékokon, hanem a hiten nyugszik. Kísérlettel nem lehet igazolni a hitet, amelynek komoly a szerepe a társadalom működésében. – A középkor tanulatlan és agresszív emberit a vallás tartotta féken, a bizonyítékoktól mentes hiedelmeivel, a hittel. De a hitet nem szabad összekeverni a tudománnyal – hangsúlyozta az etológus a közönség nagy érdeklődésével kísért előadásában.


Kozonseg2

 

A tudomány helye

– A modern társadalom és a hiedelmek: a 8 milliárd ember összefonódó hálózata –fogalmazott az előadó, amikor az erőforrások elosztójaként vázolt politika és a törvényekkel, szerződésekkel korlátozó állam kölcsönhatásairól szólva az érdekek, az ideológia és a hiedelmek helyét, a tudomány szerepét villantotta fel.

 

Az egyszemélyes közösségek sokasága, vagyis a csoportszerkezet megváltozása mellett a hiedelmek közösségi értelmezésének a hiánya, azaz az úgynevezett egytagú csoportok személyes és ellenőrizetlen „egyéni hiedelmei” a modern kori problémák okozóiCsányi Vilmos szerint.

 

A tudomány ad megoldást a modern kori problémákra. A tudomány, de nem a „bölcsészet”, amely nem tudomány abban az értelemben, hogy a bölcsész vélekedéseit nem kötelező igazolni. Arisztotelészre ma is hivatkozik a bölcsészet, amely sok nyelvben nem „tudomány”, hanem „art”, azaz művészet. Ezzel szemben a természettudományban a „százéves eredmény” többnyire használhatatlan, mert mindig a legutolsó és tényhez ragasztott „hiedelem” az érvényes. A megfigyelés és a kísérlet a természettudomány eszköztárának a része, így ütköztetik az elméleti modellt a gyakorlattal és a tényekkel – fejtegette az etológus. Szerinte a tudomány: szervezett, korlátozott és minimalizált „hiedelemrendszer”. A tudomány: bizonyítási eljárás, ami arra szolgál, hogy a valóságtartalmát, a ténytartalmát növelje a hiedelmeknek.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

 

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar által koordinált Mentor(h)áló Program-sorozat eddigi és tervezett előadásainak ismertetőjét itt találja.


IMG_4970

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. április 21.

mandity

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii],[iii]

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 19. 09:00 - 29. 19:00
    A Középiskolás Élettudományi Kutatótábor célja, hogy a diákok megismerjék a biológiával foglalkozó tudósok munkáját. KÉK a „Straub Örökség” Alapítvány programja. A KÉK 30 résztvevőjén kívül az élettudományok iránt érdeklődő szegedi diákok és tanárok, illetve az SZBK dolgozói szabadon látogathatják a 36 előadást. A KÉK otthona tizedik alkalommal is az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar több laboratóriuma, ahol az SZBK és az SZTE munkatársai foglalkoznak a tehetséges középiskolásokkal. További információ: www.u-szeged.hu
  • június 26. 09:00 - 28. 13:00
    Richard Shusterman (1949- ) a mai nemzetközi filozófia egyik legismertebb alakja, aki analitikus filozófusból R. Rorty hatására vált neopragmatista gondolkodóvá. Működési területe elsősorban az esztétika, ahol a klasszikus pragmatizmus legjelentősebb képviselője, John Dewey naturalista gondolatvilágára építve megteremtette a szomaesztétikát. Shusterman, a Florida Atlantic University tanszékvezető professzora mára nemzetközi mozgalommá tette a szomaesztétikát, melynek lényegét röviden a következőképpen foglalja össze: „A szomaesztétika a testet úgy tekinti, mint az érzéki-esztétikai élvezet (aiszthészisz) és a kreatív önformálás helyét. Mint az elméletet és a gyakorlatot egyaránt javító diszciplína, nem csupán a testre vonatkozó, absztrakt, diszkurzív tudásunk, hanem a megélt szomatikus tapasztalatunk és magatartásunk gazdagítását is célozza; arra törekszik, hogy fokozza mozdulataink megértését, hatékonyságát és szépségét, valamint javítsa azt a környezetet, amelyhez mozdulataink hozzájárulnak, és amelyből nyerik az energiájukat és a jelentőségüket." Felfogása szerint a társadalmat demokratizálni kell, amennyire csak lehetséges, és ebbe nála szervesen beletartozik a feminizmus támogatása is – hangsúlyozza a „The Soma as the Core of Aesthetics, Ethics and Politics konferencia szervezője, Krémer Sándor. Az SZTE BTK Filozófia tanszék egyetemi docense az érdeklődők figyelmébe ajánlja Richard Shusterman konferencia nyitó előadását, valamint a filozófus munkásságát bemutató, 2017. június 27-én (kedden) 17 órától vetített filmet. További információ: http://tiszatajonline.hu/?p=104964
  • június 26.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Sófi-ösztöndíjas volt vegyész hallgatójával, Gehér-Herczegh Tündével az SZTE közkapcsolati koordinátora, Újszászi Ilona újságíró beszélget. A Fiatal tehetségek Szegeden sorozat 53. programjának szervezője is a Közéleti Kávéház és az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány.
  • június 30.
    11:00 - 13:00
  • július 12. 08:00 - 21. 16:00