SZTE Info

Kiemelt_CsanyiV_IMG_4976

Íme, az ember – Csányi Vilmos etológus az SZTE Mentor(h)áló program-sorozatában

Átlagban 525 hallgató tanul élményszerűen az SZTE Mentor(h)áló egy-egy programján. A 2017. tavaszi szemeszter eddigi 11 előadása közül 6 „teltházasnak” minősíthető. Legutóbb Csányi Vilmos etológustól azt tanulhattuk, hogy a nyelv tette azzá az embert, ami.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az etológiai gondolkodásmódban az evolúció történetét is felhasználják a kutatók. E tétel jegyében az ember megértését segíti, ha azoknak a rokon fajoknak a viselkedését figyelik meg és értelmezik a tudósok, amelyekkel az emberelődök együtt éltek még azt megelőzően, hogy kialakult volna a nyelv, a beszéd.


Az SZTE Mentor(h)áló Program Pedagógiai Esték-sorozatában Csányi Vilmos etológus tartott "teltházas" előadást 2017. április 11-én az IH rendezvényközpontban Íme, az ember címmel.


Csanyi_ea

 

Elméje börtönében él az állat

– Az embernek „lelke van, bölcs, racionális”, míg az állat „biológiai gép, amely ingerekre reagál, de nem gondolkodik és nem érez” – gondolták sokáig a biológusok, emlékeztetett Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas akadémikus, a biológus-biokémikus-etológus a Szegedi Tudományegyetem Mentor(h)áló programjának 2017. április 11-i rendezvényén közölte: az ember és állat különbözőségéről – a többek között a filozófus Descartes nyomán elmélyült – elavult felfogás csak 2012-ben került háttérbe, a neurológusok cambridge-i deklarációjával. Mindössze öt éve született meg az egyetértés a tudósok között arról, hogy az ember és az állat idegrendszere alapvetően egyezik, legfeljebb méretbeli és fajra jellemző különbségek léteznek. Vagyis a cambridge-i deklaráció kimondta: az állatoknak is van tudatuk, így minden állat gondolkodik, legfeljebb e gondolatok szerényebbek és más típusúak, mint az emberéi.


CSV

Az állat a saját elméje börtönébe van zárva, nem tud gondolatokat cserélni és átadni a társainak – jelentette ki Csányi Vilmos. Az ember és az állat gondolkodása közti különbségeket nagyító alá téve elmondta: az állatok legfeljebb 10-12 dolgot – például félelmet, ijedtséget, fenyegetettséget – képesek kifejezni. – A gondolkodás minden állat elméjében elkülönülten történik. Ezzel szemben az ember képes a kommunikációra, amelynek lényege, hogy gondolatainkat át tudjuk adni embertársainknak.

 

Mi a haszna a nyelvnek? – ismételte a magatartáskutatók kérdését Csányi Vilmos. Elsősorban a hatékonyság – hangzott a válasz, melyet a kutató megerősített a páviánok döntési modelljét jellemző megfigyelés eredményének a meséjével. Ugyanis a főemlősök viselkedését tanulmányozva deríthető ki: Hogyan viselkedett az ember akkor, amikor még nem létezett a nyelv?

 

 

Kulcs a kutya viselkedése

Az ember 2 millió éve zártabb csoportokban élt, még nem beszélt, de már sok közös akcióra, például tűz csiholására is képes volt. Közösen alakították ki az adott közösség szabályait. De mindehhez nem szükséges a nyelv, elegendő a rítusos, ismétlődő viselkedés. A szociális megértés a nyelv nélkül is lehetséges – magyarázta a kutató. Az állítás igazolják a kutya-kísérletek, melyek a nyelv megszületése előtti emberről is árulkodnak.

 

Az emberhez szociálisan jobban vonzódik egy kiskutya, mint fajtársaihoz. A kutya tud úgy kommunikálni, hogy – a maga eszközeivel – megmutatja a keresett dolgot. Sőt: dominanciaváltással a kiegészítő kooperációra is képes: például a teljes feladatot részekre osztva hol a látássérült ember, hol a kutya kezdeményezi az akadályok kerülését a közös sétán, vagyis hol dominál, hol alárendeli magát a közös célnak a kutya, mint ahogy az ember is – ismertetett egy újabb megfigyelést az etológus. Az intuíció és a mintakövetés, a tanítás elfogadása is jellemzője a nyelv kialakulása előtti közösségi viselkedésnek, amelynek jellemzőit az ember legrégebbi és hű társa, a kutyák viselkedését megfigyelve állítottak össze a kutatók.


Szinpad

 

Tudományos szempontból az a közösség az igazi, amelynek szabályait azok a tagok hozzák, akik képesek a saját érdekeiket a közösség lényeges érdekei mögé sorolni –húzta alá Csányi Vilmos. Az etológus hozzátette: az ilyen, hűséggel is jellemezhető közösség működésének még nem feltétele a nyelv létezése és használata.

 

 

A közös hiedelmek jelentősége

Why Only Us? Miért csak nekünk van nyelvünk? – tette fel a kérdést 2016-ban megjelent művében az amerikai nyelvész Chomsky és a komputer-tudós Berwick. Az etológiai szempontból is izgalmas problémára választ keresve Csányi Vilmos érzékeltette: míg mondjuk a madaraknál a fészekrakás különböző bonyolultsági változatait figyelhetjük meg, addig a nyelvnek nincsenek fokozatai: nyelve csak az embernek van! Ezért a nyelv emeli ki az emberi fajt az állatvilágból.

 

A nyelv átalakította a közösségeket is. A – többek között – közös akciók, a szociális konstrukciók, a hűség mellett új elemei a nyelvvel már rendelkező ember közösségeinek a közös hiedelmek. Ez az emberi gondolatok, vélemények, tapasztalatok olyan összessége, amit az ember szavakkal továbbad társainak. A közös hiedelmet a közösség értékeli és minősíti, vagyis a bizonyosságot a közösség megerősítése adja.

 

– Az emberi közösség állatvilággal szembeni óriási előnye, hogy annak tagjai nem csupán egyenként szereznek tapasztalatot, hanem másoktól is hallják és tanulják a korábban tapasztaltakat, amiből összeáll a közös kincs: az emberi tudás. A nyelv és a kommunikáció megsokszorozta az egyetlen ember tapasztalatának, „hiedelmének” az értékét. Az egész emberi társadalom azzal foglalkozik, hogy a korábbi közös hiedelmeket ellenőrzi és korrigálja – fejtegette Csányi Vilmos. Tehát a nyelvi kommunikáció a legnagyobb különbség állat és ember között.

 

A párkapcsolat, azaz kétszemélyes kis közösségek akkor működnek jól, ha – a közös akciók, a közös szabályok elfogadása mellett – közösek a hiedelmek, a világról kialakított vélemény főbb elemei, mert csak ebben az esetben jelenik meg a kapcsolat legfontosabb eleme, a hűség, vagyis amikor az egyéni érdek a közös érdek mögé helyeződik – hallottuk az etológustól.

 

 

A tanulás és a hit

Genetikai alapú az állatok viselkedése, amit saját tapasztalatuk erősíthet. Ám ezt a „tudást” az állat nem képes továbbadni.

 

Minden hiedelem a valósággal kapcsolatos, minden hiedelem egy gondolat, de a nyelv segítségével a hiedelmekből elképesztő variációjú gondolatokat lehet összehozni – sorolta Csányi Vilmos. – A közösségtől kapott szavak: jelek, amelyek a gondolkodás építőkövei.


Csanyi_V

 

A hiedelem, a tény, a valóság összefüggéseiről szólva a kutató kijelentette: a hiedelem valójában „tény + gondolati-nyelvi burok”. – A hiedelmek alapja a tapasztalat, de csak a megismételt, megerősített tapasztalatot fogadjuk el tényként. A mindennapi életben a hiedelmek és tények keverednek – utalt az előadó a homeopátiára. Példaként említette, hogy azt a kutatási eredményt, mely szerint „az ember az állatvilágból fejlődött ki” az izlandiak 95 százaléka, míg az Amerikai Egyesült Államokban élőknek csak 45 százaléka hiszi el. – Mert az absztrakció is „hiedelem”: segíti az alkalmazkodást a környezethez. Valójában a „közösség” – amely több mint az „én” –: az első elvont gondolat. Aki képes felfogni a közösség gondolatát, az egyéb, elvont dolgokat is megért.

 

A vallás nem a bizonyítékokon, hanem a hiten nyugszik. Kísérlettel nem lehet igazolni a hitet, amelynek komoly a szerepe a társadalom működésében. – A középkor tanulatlan és agresszív emberit a vallás tartotta féken, a bizonyítékoktól mentes hiedelmeivel, a hittel. De a hitet nem szabad összekeverni a tudománnyal – hangsúlyozta az etológus a közönség nagy érdeklődésével kísért előadásában.


Kozonseg2

 

A tudomány helye

– A modern társadalom és a hiedelmek: a 8 milliárd ember összefonódó hálózata –fogalmazott az előadó, amikor az erőforrások elosztójaként vázolt politika és a törvényekkel, szerződésekkel korlátozó állam kölcsönhatásairól szólva az érdekek, az ideológia és a hiedelmek helyét, a tudomány szerepét villantotta fel.

 

Az egyszemélyes közösségek sokasága, vagyis a csoportszerkezet megváltozása mellett a hiedelmek közösségi értelmezésének a hiánya, azaz az úgynevezett egytagú csoportok személyes és ellenőrizetlen „egyéni hiedelmei” a modern kori problémák okozóiCsányi Vilmos szerint.

 

A tudomány ad megoldást a modern kori problémákra. A tudomány, de nem a „bölcsészet”, amely nem tudomány abban az értelemben, hogy a bölcsész vélekedéseit nem kötelező igazolni. Arisztotelészre ma is hivatkozik a bölcsészet, amely sok nyelvben nem „tudomány”, hanem „art”, azaz művészet. Ezzel szemben a természettudományban a „százéves eredmény” többnyire használhatatlan, mert mindig a legutolsó és tényhez ragasztott „hiedelem” az érvényes. A megfigyelés és a kísérlet a természettudomány eszköztárának a része, így ütköztetik az elméleti modellt a gyakorlattal és a tényekkel – fejtegette az etológus. Szerinte a tudomány: szervezett, korlátozott és minimalizált „hiedelemrendszer”. A tudomány: bizonyítási eljárás, ami arra szolgál, hogy a valóságtartalmát, a ténytartalmát növelje a hiedelmeknek.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

 

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar által koordinált Mentor(h)áló Program-sorozat eddigi és tervezett előadásainak ismertetőjét itt találja.


IMG_4970

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    május 23.
    08:00 - 16:00
    A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon látogatható június 2-áig.
  • május 23.
    11:00 - 12:00
    A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke és az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészeti Doktori Programja által szervezett előadáson Hunyadi László, Váradi Tamás és Szekrényes István mutatja be a HuComTech multimodális korpuszt.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Teresa Snyder is currently the Business Development Manager for Toledo Lucas County Port Authority. In 2012, she was honored to received recognition from the Ohio House of Representatives as Ohio’s International Woman of the Year. At this event Teresa introduces Szeged's sister city, Toledo and the Northwest Ohio Region highlighting their potentials for academic, business and community partnerships.
  • május 23.
    17:30 - 20:00
    A film Szent-Györgyi Albert életét mutatja be az egykor általa vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival készített interjúk alapján. A rendező célja, hogy megszólaltassa Szent-Györgyi örökségének avatott ismerőit és bemutassa élete mellett örökségének utóéletét is. A vetítés utáni beszélgetés résztvevői: Vojtkó Ferenc filmrendező, valamint a Szegedi Tudományegyetem meghívott professzorai.