SZTE Info

kiemelt_stephan_hell

Német Nobel-díjasok és agykutató az SZTE Tanulmányi és Információs Központban

A Nobel-díjas Tudósok és Tehetséges Diákok IX. Találkozóján az egyetemi tudományos közösség és a hallgatók számára nyilvános előadást tart Stefan Hell kémiai Nobel-díjas és Arthur Konnerth Agy-díjjal kitüntetett német agykutató 2017. április 21-én, 16 órától a TIK Kongresszusi teremben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központ és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások jövőjéért alapítvány 2017. április 20-22. között rendezi meg a Nobel-díjas Tudósok és Tehetséges Diákok IX. Találkozóját. A tehetséggondozást középpontba állító programon részt vesz Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus, a Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója is. A fiziológus 1991-ben Erwin Neher-rel együtt nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat a sejtek egyedi ioncsatornáinak működését illető felfedezéseiért és a folt-feszültségzár (patch clamp) méréstechnika kidolgozásáért.


A program részeként 2017. április 21-én, pénteken 16 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban nyilvános előadást tart Stefan Hell Nobel-díjas német fizikus és Arthur Konnerth német agykutató.


Az előadásokra az alábbi linken lehet regisztrálni: regisztráció


stephan_hellStefan Hell Nobel-díjas német fizikus 2014-ben Eric Betzig-gel és William Moerner-rel közösen nyerte el a kémiai Nobel-díjat a nanoszkópia területén elért eredményeiért. A doktori fokozatának megszerzése után Heidelbergben, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban dolgozott, majd kutatásokat végzett a finnországi Turku Egyetemen és Oxfordban is. 2002-ben a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója lett, ahol nanobiofotonikai részleget hozott létre. 2003-tól a német rákkutatási központ nagyfelbontású optikai mikroszkópiával foglalkozó részlegét vezeti Heidelbergben. Az úgynevezett STED-eljárást 2000-ben fejlesztette ki. A stimulált emisszió-depléció segítségével a vizsgált mintát nanométerről nanométerre letapogatva lehet megkapni, így az optikai mikroszkópoknál nagyságrendekkel nagyobb felbontású képekhez lehet jutni. Az eljárásnak köszönhetően olyan betegségekben is vizsgálhatóak a fehérje-elváltozások, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.


arthur_konnethArthur Konnerth német agykutató 2015-ben három másik kollégájával, Winfried Denk-kel, Karel Svoboda-val és David Tank-kel nyerte el az agykutatásban használatos kétfoton-mikroszkóp feltalálásáért és fejlesztéséért az Agy-díjat (Brain Prize). Posztdoktori kutatásainak befejezése után a Müncheni Műszaki Egyetem, a Ludwig Maximilians Egyetem és a Saarland Egyetem élettani intézeteinek professzora volt. 2005 óta az idegtudományok Friedrich-Schiedel Professzora a Müncheni Műszaki Egyetemen. A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia, az Academia Europaea és a Bajor Tudományos Akadémia tagja.


A 2017. április 20-22. közötti Szegedi Tudós Akadémiai részletes programja itt elérhető: program


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.