SZTE Info

kiemelt_nyariszunet

Klímaszünet a Szegedi Tudományegyetemen

Az ország legzöldebb egyeteme, az SZTE 2017. augusztus 5-20. között nyári szünetet tart: bezárja épületei nagy részét, de egészségügyi részlegeit folyamatosan működteti. Az idei nyári klímaszünettel várhatóan 5-8 millió forintnyi energia takarítható meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2012 óta úgy is csökkenti energiaszámlái összegét az SZTE, hogy télen és nyáron olyan szünetet rendel el, amikor – az egészségügyi részlegein kívüli – épületei nagy részét bezárja. Az ilyenkor kalkulálható energia-megtakarítás mértéke függ a szünet hosszától és a külső hőmérséklettől is. Például a legutóbbi téli szünet idején bruttó 60 millió forinttal mérsékelte fűtésszámláját az SZTE.

 

A betegellátás folyamatosan működik a Szegedi Tudományegyetemen a 2017. augusztus 5-20. közötti napokra elrendelt nyári szünetben is. E két héten az SZTE épületeinek többsége – közte például Szegeden a Dugonics téri rektori hivatal; az Ady téri József Attila Tanulmányi és Információs Központ, benne a Klebelsberg Könyvtár; illetve az SZTE 12 karának oktatást szolgáló minden ingatlanja – bezár, az ott dolgozók nyári szabadságukat töltik, az ügyintézés szünetel, az energiaigényes klímaberendezéseket kikapcsolják. Mindettől az áramszámláján mutatkozó 5-8 millió forint megtakarítást remél az ország legzöldebb egyeteme. Az SZTE nyári szünet utáni első munkanapja: 2017. augusztus 21., hétfő, amikortól a felsőoktatási intézményben visszaáll a szokásos munkarend.

 

A takarékoskodáson kívül a megújuló energia felhasználásával is jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az SZTE. A 2012 óta az egyetemi épületekre telepített napelempark 2017-es teljesítménye 1210 kW. Napkollektorokkal az SZTE több ingatlanjában is előállít használati melegvizet, ami például a szegediek által máig II-es kórháznak nevezett épületkomplexumban évi 2,2 millió forint megtakarítást jelent. A hőkutas, hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerrel ellátott egyetemi épületek közül például a Dóm téri ingatlan annyi hőt termel, amit ha földgázzal kellene előállítani, akkor az évente körülbelül 2 millió forintba kerülne. A geotermikus fűtési rendszerbe bevont 30 egyetemi épületben termelt hő értéke pedig évi 35-40 millió forint.

 

Az energiafogyasztás csökkentését célzó beruházásoknak és egyéb „zöld törekvései” sikerének köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem a UI Green Metric Ranking of Word Universities toplistáján a világrangsorban a 107., a belvárosokban fekvő és működő intézmények közül világviszonylatban a 14., Magyarországon pedig a legzöldebb felsőoktatási intézmény.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.