SZTE Info
kompetencia_meres_kiemelt_nagy

Az online kurzuskínálat bővítése az SZTE képzésfejlesztésének része

A világ legjobb egyetemeihez abban is hasonlít immár az SZTE, hogy kialakítja open online oktatási kínálatát. A „miért?” mellett arról is kérdeztük az SZTE oktatási rektorhelyettesét, Prof. Dr. Karsai Krisztinát, hogy milyen MOOC-kurzusok hallgatójaként „ült vissza” a virtuális iskolapadba.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Egy önmagát modern és versenyképes felsőoktatási intézményként meghatározó egyetemnek, így az SZTE-nek is ki kell alakítania és fejlesztenie kell open online képzési kínálatát. Komoly potenciállal rendelkezik a Szegedi Tudományegyetem, mivel számos oktatója nemzetközileg is elismert szakember, így ők képesek lehetnek arra, hogy világszínvonalú tudásukat a legújabb és piacképes online kurzusokat kínálva adják át – rögzítette Prof. Dr. Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese.


Karsai_Krisztina_oktatasi_rh_8

 

Modell: az SZTE GTK távoktatási tagozata


Kifejlődött, virágba borult a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán tíz éve elvetett mag: sikeres a gazdálkodási és menedzsment szakon a távoktatási forma. Bebizonyosodott, hogy a kontaktórák minimalizálásával is megszerezhető az a felkészültség, ami jó állásokhoz juttatja az SZTE GTK távoktatási tagozatán diplomázókat. Fordulóponthoz érkezett az SZTE GTK: az eddigi, kontaktórákra is épülő oktatás helyett olyan kurzusokat fejleszt, amelyek tananyaga teljesen önállóan, kontaktórás oktatói támogatás nélkül is elsajátítható.

 

– Az SZTE GTK eddig offline formában működő távoktatását online környezetbe helyezte az SZTE Szenátusa 2017 júliusi döntésével. Mi ennek a határozatnak a jelentősége?

– Egy évtizede sok-sok munkával, menet közbeni változtatásokkal alakította ki az SZTE GTK azt a távoktatási modellt, amely egyetemünk más karain és más szakjain is minta lehet. Ezzel párhuzamosan, a 2010-es évektől kezdve több, online képzéseket lehetővé tevő kezdeményezés is kifejlődött a 12 karú, közel 300 szakot kínáló szegedi egyetemen. 2017-re jutottunk el oda, hogy az SZTE Szenátusa kinyitotta a lehetőségeket, megteremtve a távoktatás online keretrendszerét.


Karsai Krisztina A nemzeti felsőoktatási törvény a távoktatásban a nappali tagozatos kontaktórák maximum 30 százalékát irányozza elő, azaz felső korlát van, alsó nincs. Ehhez igazodva az SZTE GTK távoktatásos képzésébe bekapcsolódó hallgatók számára, igény esetén, online konzultációs órát biztosítanak. Az SZTE GTK megújított távoktatásos modelljének sajátosságai közül az egyik, hogy a tantárgyak teljesítése csak részben igazodik az egyetemi naptárhoz, mivel felvételükre és lezárásukra a félév során folyamatosan adott a lehetőség. A másik jellegzetesség, hogy a képzést blokkokba szervezik: a 3-4 tantárgy alkotta blokkot a hallgatónak olyan komplex vizsgával kell lezárnia, amelyen személyesen megjelenik. E sajátosságok miatt módosította az SZTE Szenátusa a tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

 

 

Globális kezdeményezés a MOOC


– Az SZTE GTK távoktatási modelljét, ennek adaptációs lehetőségét az oktatási rektorhelyettes miért ajánlotta külön is a figyelmébe az SZTE Szenátus tagjainak, a kari vezetőknek?

Többféle módon ösztönözzük az SZTE oktatóit, hogy igyekezzenek bekapcsolódni a MOOC világába. Példaként említhetem, hogy az online képzések kifejlesztését is támogatja a 2017-ben elindult EFOP 3.4.3. projekt. A munkaerőpiaci igények is arra ösztönöznek, hogy az open online oktatási formát is kínáljuk – első körben például a 4 féléves felsőoktatási szakképzéseink, illetve a 2-3 szemeszteres szakirányú továbbképzéseink közül lehetne néhány további szakot egészen online módon meghirdetni. Reményeim szerint két éven belül több új online kurzus, teljes képzés indításának a terve kerülhet a Szenátus elé.

 

A MOOC, a Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzusok rendszere 2012-ben alakult ki, a távoktatási előzményekből, az amerikai felsőoktatási intézmények együttműködéséből. A MOOC mozaikszó – amit magyarul „muúk”-nak ejtenek – mögötti új tanulási forma népszerűségének titka, hogy a képzéshez bárki és a világ bármely pontjáról csatlakozhat. Az online képzés tananyaga és feladatai az internet segítségével jutnak el a hallgatókhoz. A résztvevők online technológiák segítségével egymással is kommunikálnak, egymástól tanulva cserélik ki tapasztalataikat. A tanfolyam sikeres lezárásához ugyanúgy teljesíteni kell a követelményeket, mint a hagyományos tantermi képzés esetén. A sajtóhírek alapján is föltűnő, hogy a MOOC globális kezdeményezésé alakult át, de elsősorban az angolszász nyelvterületen működő egyetemek jelennek meg a nagyobb oktatási platformokon. Például a Coursera és az edX kínálata folyamatosan bővül: a Coursera 2015-ben tálalt 1400 kurzusára több mint 16 millió diák jelentkezett.

 

 

Igazodás a hallgatói igényekhez


– Miért tanult három angolszász egyetem open online kurzusán az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanáraként Karsai Krisztina?

– Az angol nyelvtudásom erősítésén, a szaktudásom szélesítésén kívül a kíváncsiság is motivált – ismerte el a néhány hónapja az MTA-doktori címét is megvédő professzor. Egy jogi argumentációs és egy kriminalisztikai kurzus teljesítése után az emberi jogi ismereteket átadó internetalapú képzésbe azért kapcsolódott be, hogy megnézze, miként épül föl az általa ismert téma open online oktatási formája.

 

KarsaiK2


Az online kurzusokhoz kötődő infokommunikációs technológiák alkalmazásának terjedése, a nyílt forráskódú megközelítés megújítja az egyetemi tankönyv és jegyzetkiadást. Bővülnek a hallgatóbarát szolgáltatások, miközben a munka melletti önképzésre, de diplomaszerzésre is alkalmassá lesz a szegedi egyetemen virágba szökő open online oktatás.

 

– Mint három MOOC-kurzus hallgatóját kérdezem: mi szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen módon szerezzen tudást, jusson el akár az egyetemi diplomáig?

– Nincs benne semmi ördöngösség: el kell határozni, rá kell szánni az időt, haladni kell előre lépésről lépésre. Az így ingyen megszerzett tudás azonnal hasznosítható. De ha az elvégzett munkáról például az önéletrajzhoz illeszthető bizonyítványt is szeretne a MOOC-kurzus résztvevője, akkor az már díjhoz kötött. E nemzetközi modellen kívül egyéb lehetőségeket is mérlegelve, a hallgatóink, az alumnusaink és a piac igényeihez igazítva alakítjuk ki az SZTE open online oktatási kínálatát 2020-ig. Az SZTE ilyen irányú erős elköteleződését jelzi, hogy az open online oktatási stratégia része az intézményfejlesztési tervnek.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.