SZTE Info

Ambrus_szabadegyetem

Tíz kutatócsoport és az ötéves Konfuciusz Intézet a Szabadegyetem – Szeged huszadik szemeszterében

Akadémikusok, neves tudósok mutatják be az SZTE és az MTA támogatásával dolgozó kutatócsoportok munkáját és eredményeit a Szabadegyetem – Szeged huszadik szemeszterében. A jubiláló tudománynépszerűsítő programban az ötödik szülinapját ünneplő Konfuciusz Intézet is szerepet kap.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2017. szeptember 13-án indul a Szabadegyetem – Szeged 20. szemesztere. A népszerű ismeretterjesztő programra szerdánként 18 órától a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjának kongresszusi termébe várják az érdeklődőket.

 

Rangos előadók – többek között az SZTE nyolc professzora, köztük három akadémikus – beszél a tudomány időszerű és kulcskérdésiről a Szabadegyetem – Szeged 2017. őszi szemeszterében. Ugyanakkor az SZTE öt éve alakult Konfuciusz Intézete is fókuszba kerül azzal, hogy két vendég egyetemi oktató Kínát kínálja – tudtuk meg a programsorozatot koordináló Martinek Tamástól, az SZTE közkapcsolati rektorhelyettesétől.

 

A 2017. december 6-án záruló előadás-sorozatban az MTA-SZTE kutatócsoportjai közül tíz mutatkozik be. Mi teszi az agyunkat emberivé? Mi a szerepe a sztereokémiának a gyógyszerek hatásvizsgálatában? Milyen terápiás döntéseket „sugallnak” a biomarkerek? Ezekre a kérdésekre akadémikusok válaszolnak az SZTE szabadegyetemén. Az SZTE 12 kara közül az Általános Orvostudományi Kar három, a Bölcsészettudományi Kar kettő, a Gyógyszerésztudományi Kar egy, míg a Természettudományi és Informatikai Kar négy előadóval képviselteti magát a szabadegyetemi programban. Az ötéves SZTE Konfuciusz Intézetet ünnepelve a magyar-kínai kapcsolatok történetéről a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, míg a kínai gazdasági átalakulásáról a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ad áttekintést.

 

Az előadás-sorozat része az SZTE Szabadegyetem – Szeged tantárgynak, a hallgatók kreditpontot kapnak érte. A résztvevőknek most is adott a lehetőségük arra, hogy az előadások után közvetlenül, vagy a Szabadegyetem – Szeged honlapján kérdéseket tegyenek fel az előadóknak. A tudománynépszerűsítő programon készült felvételek megtekinthetők a Szabadegyetem – Szeged honlapján.

 

*

 

Az SZTE Szabadegyetem – Szeged 20. szemeszterének programja

(2017 – 2018. tanév első félév)

 

2017.

szeptember 13.Csapó Benő egyetemi tanár (SZTE BTK, MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport, Oktatáselméleti Kutatócsoport, vezető): A pedagógiai értékelés szerepe az oktatás fejlesztésében;

szeptember 20.Kusai Sándor Zoltán Magyarország korábbi pekingi nagykövete, oktató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport): A magyar-kínai kapcsolatok – a realizmus és értelmezési tartománya a gyakorlatban;

szeptember 27.Matura Tamás jogász, egyetemi tanársegéd (Budapesti Corvinus Egyetem): A kínai gazdasági átalakulás – kidurran a kínai lufi?;

október 04.Tamás Gábor egyetemi tanár, akadémikus (SZTE TTIK, MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport, vezető) Mi teszi az agyunkat emberivé? Hasonlóságok és különbségek az ember és az állatok agykérgének működésében;

október 11.Vígh Éva egyetemi tanár (SZTE BTK, MTA-SZTE "Az antik irodalmi források reneszánsz kori recepciójának vizsgálata" Kutatócsoport, vezető): Emberi erkölcsök-állati formák. Fiziognómia és zoomorfizmus az olasz reneszánszban;

október 18.Fülöp Ferenc egyetemi tanár, akadémikus (SZTE GYTK, MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport): Gyógyszerhatás és sztereokémia;

október 25.Oláh Judit egyetemi tanár (SZTE ÁOK, MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport): Anyajegy vagy melanoma? Üzenet a bőrön!;

november 08.Kevei Péter tudományos munkatárs (SZTE TTIK, MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport): Elágazó folyamatok és alkalmazásaik;

november 15.Ferenc Rudolf egyetemi docens (SZTE TTIK, MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport): Miért vannak hibák a szoftverekben?;

november 22.Kónya Zoltán egyetemi tanár (SZTE TTIK, MTA-SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoport, vezető): A (határ)felület érdekességei az anyagtudományban és a nanotechnológiában;

november 29.Vécsei László egyetemi tanár, akadémikus (SZTE ÁOK, MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport, vezető): Biomarkerek idegrendszeri kórképekben: terápiás döntések;

december 06.Varró András egyetemi tanár (SZTE ÁOK, MTA-SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport, vezető): Hirtelen szívhalál – Az ioncsatornáktól a futballpályáig.


SZTEinfo


ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

A program része az EFOP-3.6.1-16-2016-00008 számú, Intelligens élettudományi technológiák, módszertanok, alkalmazások fejlesztése és innovatív folyamatok, szolgáltatások kialakítása a szegedi tudásbázisra építve című SZTE fejlesztési projektnek.

 


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.