SZTE Info

Kiemelt_perverseny1

„Garázdaság” is terítékre került az SZTE és a Szegedi Törvényszék perszimulációs versenyén

Először rendezett perszimulációs versenyt a szegedi joghallgatóknak a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Szegedi Törvényszék. A joghallgatók vetélkedőjén elsősorban eljárásjogi szempontokat minősített a rangos szakmai zsűri.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Négy csapatban 12 egyetemi hallgató versengett, tíz jogvégzett bírósági fogalmazó „statisztált”, bírósági és ügyészségi vezetők zsűriztek az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete és a Szegedi Törvényszék perszimulációs versenyén. A joghallgatók először megrendezett különös vetélkedésének a Szegedi Törvényszék egyik bírósági tárgyalóterme adott otthont.

 

Perverseny_1

 

Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata


– A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával hosszú ideje együttműködik a Szegedi Törvényszék. E kapcsolatnak új állomása a 2016-ban az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetével megkötött együttműködési megállapodás – tudtuk meg az intézetvezető Prof. Dr. Karsai Krisztinától. – Ez ad keretet ahhoz, hogy a büntetőjogi érdekeltségű hallgatók számára a szakmai továbbfejlődésüket célzó közös programokat szervezzünk. A kooperáció új formájaként először rendeztük meg a büntetőjogi modul végzős hallgatói számára a perszimulációs versenyt. Ez a vetélkedés a joghallgatók csoportmunkájára építkezik, írásbeli és szóbeli szakaszból áll, kizárólag eljárásjogi alapokon nyugvó csapatverseny – magyarázta. Az SZTE oktatási rektorhelyetteseként hozzátette: – Fontos, hogy az egyetemi oktatásban, főleg a tanulmányaik utolsó fázisában lévő hallgatók számára a gyakorlati tapasztalatszerzés minden lehetőségét megragadjuk.


Perverseny_2

 

A versenyzésre készülő és a társaiknak szurkoló egyetemi hallgatók mellett az oktatók között láttuk – többek között Prof. Dr. Nagy Ferencet. A jogász szakma jeles képviselői közül például Dr. Joó Attila, a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője nem csak a verseny moderátori feladatait vállalta. Előzetesen a versenyzők számára felkészítő workshopot is tartott. Így teremtett alkalmat arra, hogy a jogász hallgatók figyelmét felhívja a legfontosabb eljárásjogi szabályokra.

 

– A rendezvény célja, hogy az egyetemen megszerzett tudást a gyakorlatban alkalmazhassák a hallgatók, amely kitűnő alkalom lehet a végzést követően bírósági pályára készülők számára – válaszolt kérdésünkre Dr. Tárkány-Szűcs Babett. A Szegedi Törvényszék elnöke köszöntötte a perszimulációs verseny megnyitóján megjelenteket. Elmondta: a bíróvá válás összetett folyamat, amelyet folyamatos tanulás és fejlődés jellemez. Kiemelte, hogy a perszimuláció komplex felkészülést igényel, amely minden résztvevő számára hosszútávon hasznosítható ismereteket jelent. Ez a képzési forma jól bevált a törvényszéki fogalmazóknak a bírói feladatokra való felkészítésében is.

 

 

Alap a valós vádirat


A perszimulációs versenyen a csapatok különböző, a törvényszék által biztosított, valós vádiratokon és nyomozati iratokon alapuló tényállás, azaz perszimulációs feladat alapján több tárgyalást „játszottak el”. A feladatokat a verseny előtt sorsolták ki. A tárgyalás megkezdése előtt a különböző eljárási pozíciót betöltő hallgatókat összesorsolták úgy, hogy egyazon szimulációban résztvevő minden versenyző más-más csapatból került ki.


Perverseny_biro

Tíz törvényszéki fogalmazó, bírósági titkár, és ügyintéző vállalta, hogy például a vádlott vagy éppen a tanú szerepkörében lép a perszimulációs versenyen az egyetemisták által „eljátszott” bíró, ügyvéd és ügyész elé. Ők voltak azok a „beépített” szereplők, akiknek a közreműködésével helyzetgyakorlatokat kellett megoldaniuk és kezelniük a versenyzőknek. Ilyen kreált szituáció volt például a tárgyalásra ittasan érkező tanú, vagy a székborogatással és a hallgatóság bekiabálásával kísért rendzavarás a tárgyaláson, vagy a média képviselőinek arrogáns magatartása.

 

Az SZTE joghallgatói alkotta háromfős csapatok tagjai bíróként, ügyészként és védőként jártak el. Olyan „beugratós feladatokra” is reagálniuk kellett a joghallgatóknak, hogy például elkezdhetik-e a tárgyalást a jegyzőkönyvvezető megjelenése és bemutatása előtt. A perszimulációs verseny első, garázdaság vétségével foglalkozó tárgyalásán a bírói szerepkörben a pulpitusra lépő joghallgatónak azonnal válaszolnia kellett arra az igényre is, hogy a sértett jogi képviselője miként lehet jelen a tárgyaláson. A tárgyalóteremben biztosítható sajtónyilvánosság szabályaival ugyanúgy tisztában kellett lenniük a hallgatóknak, mint mondjuk azzal, hogy „magán célra” készíthet-e fényképet az okostelefonjával a vádlott vagy a sértett hozzátartozója.

 

 

Nem csak a győztesek nyertek


A szakmai zsűri elnöki posztját dr. Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője vállalta, de dr. Csordás Gabriella, a Csongrád Megyei Főügyészség ügyésze és dr. Kovalcsik Éva, a Szegedi Törvényszék tanácselnöke is értékelte az egyes jogesetek „tárgyalása” végén például a bíró, az ügyész és az ügyvéd versenyző lényeglátását, az eljárásjogi szabályok ismeretét, a szóbeli kifejezőkészséget, az ügyfelekkel való kapcsolattartást.


Perverseny_3

 

A verseny eredményét kihirdető dr. Hegedűs István a zsűri véleményét tolmácsolva hangsúlyozta: a versenyzők friss eljárásjogi ismeretek birtokában, a gyakorlat hiánya ellenére is mindannyian elismerést érdemelnek.

 

Az 1. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Pataki Bettina, bíró; Nagy Nikolett (I.), ügyész; Nagy Nikolett (II.), védő. E csapat tagjait egyéni szereplésük alapján is első helyre sorolta a zsűri.

A 2. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Törőcsik Szilvia, bíró; Szabó Dániel, ügyész; Ivanov Dömötör, védő.

A 3. helyezett csapat tagjai és verseny szerinti szerepkörük: Szélpál Zsanett, bíró; Dencs Tímea, ügyész; Tóth Attila Tas, védő.


perverseny_k


A szegedi joghallgatók első perszimulációs versenyének végén a díjakat Prof. Dr. Karsai Krisztina és dr. Tárkány-Szűcs Babett adta át. Jó tanácsként hangzott el, hogy ha a mai versenyzők és leendő friss diplomások bírósági fogalmazói pályázatra jelentkeznek, mindenképpen tüntessék fel önéletrajzukban, hogy részt vettek e vetélkedőn. A programot értékelő magánbeszélgetéseken megjegyezték a hallgatók: az érdeklődők számára is tartalmazott tanulságokat az SZTE ÁJTK BTI és a Szegedi Törvényszék első perszimulációs versenye.


 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Szabó Emil

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.