SZTE Info

Prof_Dr_Kemeny_Lajos

26 milliárd forint uniós forrást költhet 2020-ig kutatásra a Szegedi Tudományegyetem

Sikeres a kutatást támogató uniós pályázatokon, több mint 26 milliárd forintot nyert 4 évre az SZTE. Például a GINOP révén 17,02 milliárd forint szolgálhatja a kutatási infrastruktúra fejlesztését, a laboratóriumi hálózatok erősödését és a nemzetközi együttműködést. Mérlegkészítésre az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes Prof. Dr. Kemény Lajost kértük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Nagyon sok pályázati programunk nyert, talán több is, mint amire számítottunk – fogalmazott Kemény Lajos. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta: több mint 26 milliárd forint EU-támogatást használhatunk fel a különböző pályázatokon nyertes programjaink megvalósítására. Az Európai Unió kutatás-fejlesztést szolgáló alapjaiból például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira benyújtott SZTE-pályázatokkal több mint 17,02 milliárd forint érkezik az egyetemre. Az SZTE sikeres 37 GINOP-projektjének a megvalósítását kivitelezhetőnek tartja a egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.


Prof_Kemeny_Lajos1

 

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program is kínál pályázási lehetőségeket a felsőoktatási intézmények számára. Az SZTE több témakörrel is jelentkezett – árulta el a rektorhelyettes. Egyelőre egy konstrukcióról született eredmény. Az EFOP-3.6.1-16 számú, Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések témakörhöz kapcsolódóan két projektben vesz részt – az egyikben vezető, a másikban partner – az SZTE, ami 3,9 milliárd forint emberi erőforrás fejlesztési lehetőséget jelent, ugyancsak 4 évre. Az SZTE EFOP-projektjei eredményességéről azonban csak a még el nem bírált pályázatokról meghozandó döntést követően adható teljes kép.

 

 

2 fordulóban több mint 17,02 milliárd forint 4 évre

Az SZTE 37 sikeres GINOP-projekt eredményeként 17 milliárd 28 millió 415 ezer forintot használhat fel 2020-ig. Az így vizsgálható témák köre az élettudományoktól és az anyagtudománytól kezdve az a fémvegyületekkel is képviselt kémián vagy a csillagászat jelentette fizikán át, egészen az IT technológiáig és a sporttudományig terjed.

 

A GINOP-pályázatok 2016. augusztusában közzétett eredményeiről az SZTE Hírportálján beszámoltunk „SZTE-sikerek a GINOP pályázatokon” címmel. Akkor – többek között – rögzítettük: például a „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2.) című felhívásra a támogatott programok közül 6 projektet a Szegedi Tudományegyetem vezet, további 2 programban pedig konzorciális partnerként vesz részt. Ezzel az SZTE bizonyult a legaktívabb felsőoktatási intézménynek.

 

A GINOP pályázatok második fordulójának 2016 decemberében közzétett eredményei alapján kiemelhető, hogy például a GINOP-2.3.2-15 számú, „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” elnevezésű pályázati felhívás második körében sikeres 37 program 22%-át az SZTE kutató-műhelyeiben valósíthatják meg. E témakörben 8 sikeres projektjével az SZTE a legaktívabb pályázó. Ráadásul további 7 pályázat megvalósításában együttműködik a konzorcium vezetőjével. Így például az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Pécsi Tudományegyetemmel 2-2, míg a Debreceni Egyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel és az MTA Csillagászati és Földtudományi Központjával 1-1 projekt megvalósításában közreműködik az SZTE.

 

 

Tudatos előkészítés és a szabad verseny

– A pályázatok kiíróinak szándéka szerint elsősorban a természet- és élettudományi célú kutatások nyertek támogatást. Ugyanakkor hozzá kell tenni: e területeken voltak eddig is a legeredményesebbek az SZTE kutatói. A GINOP-pályázatokon a meglévő kutatási bázisok közötti hálózatosodás volt az egyik célkitűzés, vagyis csak a Szegedi Tudományegyetemen már meglévő csomópontokon, a húzóerőnek számító kutatói csoportok, bázisok tudtak eredményesen pályázni, és a GINOP-sikerük révén megerősödni – magyarázta Kemény Lajos.

 

Az SZTE pályázati sikeressége részben azon is múlott, hogy az intézmény vezetése nem korlátozta a 2016-ban megjelent felhívásokra benyújtott projekt-tervek számát, nem állított föl prioritásokat, nem rakta sorrendbe a projekteket. – Az volt az elvünk, hogy a tehetséges SZTE-kutatócsoportok mérettessék meg magukat! – utalt a felhívások jellegére az SZTE rektorhelyettese. – A lehetőségeket nem kívántuk korlátozni. Aki pályázóképesnek gondolta magát az SZTE berkeiben, az benyújthatta a projektjét a GINOP-felhívásokra. Ezért lett ilyen nagyon sok sikeres pályázat a szegedi egyetemen.

 

– Az SZTE Innovációs Igazgatósága tudatos és komoly előkészítő munkája eredményeként több száz céget tartalmazó adatbázis épült, a legfontosabb félszáz vállalkozáshoz személyesen is elmentünk tárgyalni. Az utóbbi időszakban kötött együttműködési szerződések és stratégiai megállapodások is mutatják: tudatos építkezés eredményeként születtek meg a pályázatok – tette hozzá Kemény Lajos.

 

 

Új műszerek érkeznek, megújulnak a laborok

A hazai kutatási infrastruktúra nemzetközi versenyképességének erősítése, a nemzetközileg versenyképes tudáscentrumok létrejöttének a támogatása, a sikeres nemzetközi kutatási együttműködések kialakítása, és elmélyítése a célja a GINOP-2.3.3. számú pályázatoknak. Ebben a „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” témakörben az SZTE 3,18 milliárd forintból 7 programot teljesíthet 2020-ig.

 

– A kutatási infrastruktúra projekteken belül első körben elnyert 1,88 milliárd forintból – többek között – az anyagtudományokat érintő, a szerkezetvizsgálati kutatásokhoz kötődő laboratóriumainkat fejlesztjük – magyarázta Kemény Lajos. – De a MolMedEx-hez kapcsolódó, a molekuláris medicina fejlesztését elősegítő sejtbiológiai kutatólaboratóriumot is kialakítjuk.

A mikrobiális génbank létrehozása és az ECRIN nemzetközi független gyógyszerkutatási hálózatban a magyar részvétel elmélyítését célozó pályázat is e körbe tartozik.

 

A GINOP-2.3.3. típusú pályázat második körében további 1,29 milliárd forintot nyert az SZTE. A komplex anyagtudományi felületvizsgáló központ kiépítése mellett a személyre szóló orvoslás élettudományi struktúrák 3 dimenziós nyomtatásának a megoldása is e forrásból lehetséges.

Támogatást nyert a sporttal kapcsolatos mozgásszervi elváltozások megelőzését, klinikai kezelését és rehabilitációját szolgáló program, amely a parasport orvos-klinikai aspektusait is vizsgálja.

 

 

Itthon is hálózatban kutatni

A stratégiai jelentőségű hazai kutatóhelyek K+F kapacitásának az erősítését, a hazai kutatócsoportok együttműködését, vagyis a hálózatosodást segíti a GINOP-2.3.2. típusú pályázati csomag. A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” témakörben 23 program megvalósítására 11,8 milliárd forintot nyert az SZTE.

 

– Az első körben sikeres 8 pályázatunk 4,5 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé – a MolMedEx-program részét jelentő tumorbank létrehozásától kezdve a szájüregi megbetegedések molekuláris vizsgálatán át a természetes alapú gyógyszerkutatásig – válogatott a 2016 augusztusától nyilvános listából Kemény Lajos.

 

Ugyanebből a struktúrából a 2016 decemberében közzétett, második körös döntés eredményeként 7,26 milliárd forint forráshoz jutott 15 projekt. A vizsgálandó témák köre változatos: az „Élő dolgok Internete” programtól kezdve a ritka betegségek kutatásán át az új gyógyszerhatóanyagok célba juttatásának hordozórendszeréig terjed.

 

– E nagyon sok területet érintő GINOP-2.3.3. pályázati csomag közös pontja, hogy a Szegedi Tudományegyetem együttműködik az ország legjelentősebb tudományos műhelyeivel. Számos témán dolgoznak együtt egyetemünk munkatársai az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen dolgozó kollégákkal. Egy-egy téma kapcsán az MTA Csillagászati és Földtudományi Központja, vagy a Nyugat-Magyarországi Egyetem is konzorciumi partner – sorolta az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Az SZTE partnereivel együtt, kutatóink a tudományterületeken átívelő interdiszciplináris témákon dolgozhatnak.

 

Az SZTE tudósai – a partner intézmények kutatóival közösen és új módszerekkel – vizsgálhatják például a sejtek fehérjeháztartását szabályozó folyamatokat, vagy az erdészeti kártevő tuskógomba patológiáját, vagy a tranziens asztrofizikai objektumokat. E közös munka eredményeként jöhet létre – többek között – az egészség és a sportteljesítmény szolgálatába állítható analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ.

 

 

Együtt az iparral

A hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti dinamikus együttműködést ösztönzi, üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények elérését tűzi ki célul a GINOP-2.2.1. pályázati konstrukció. A „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” elnevezésű programra az ipari partnerekkel együtt pályázott az SZTE. A projektek közül 7 támogatást nyert, így több mint 2 milliárd forinttal egészülhet ki az SZTE-kutatásokra fordítható összeg.

 

Kísérleti fizikai nagyberendezésekre fejleszthetnek újszerű ipari integrált irányítási szoftvert, illetve – az egészséges társadalomért dolgozva – navigációval személyre szabott helyreállító implantátumokkal foglalkozhatnak az SZTE kutatói. Az ipari partnerekkel való együttműködés eredményeként megépülhet például az új galenikus gyógyszerkészítmények kutatását, fejlesztését és gyártását biztosító infrastruktúra is.

 

– A SZTE partnerei között két gyógyszergyár, orvostechnikai eszközgyártó, szoftverépítő, biotechnológiai cég is található – nézett az összegző táblázatra Kemény Lajos. Az SZTE rektorhelyettese hozzátette: – a GINOP-2.2.1. konstrukcióban, az ipari orientáltságú kutatásainkat érintően további 31 pályázatról még nem született döntés.

 

 

Mit látunk 2020-ban?

– 2020-ra a GINOP-2.3.3-as konstrukcióból egyetemünkön olyan infrastruktúra születik, amely a későbbi kutatások bázisa is lehet. Az így beszerezhető műszerek nélkül már nem is tudnának működni és előre lépni a kutatók – nézett a jövőbe, mondott példát Kemény Lajos, mikor válaszolt a kérdésre: Milyen látható eredménye lesz négy év múlva, 2020-ra az SZTE 37 nyertes GINOP-pályázatának?


– A GINOP-2.3.2-es konstrukciók megadják a lehetőséget ahhoz, hogy hálózatok alakuljanak ki az SZTE és partnerintézményei között, illetve az eddigi kapcsolatok megerősödjenek. Ha így egymás kutatói kapcsolatrendszerét is használhatjuk valamelyes, akkor még jobban beágyazódhat az SZTE a nemzetközi tudományos világba – folytatta az előnyök sorát a rektorhelyettes.


– A GINOP-2.2.1-ektől azt reméljük, hogy az ipari partnereink számára hasznosítható eredményeket fogunk nyújtani – fogalmazott Kemény Lajos. – Ez alapozza meg, hogy az uniós pénzcsapok elzáródása idején is megbízzanak minket ipari partnereink a saját guruló forintjaikból olyan kutatási feladatokkal, amelyek megoldására kész és képes az SZTE.

 

Kemeny_L_laborban


Fiatalok nélkül nem megvalósítható ez a nyertes portfólió – húzta alá Kemény Lajos. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta: – Mindenkit, akinek van két keze és jó feje, bevonunk a GINOP-projektek megvalósításba, mert sok a feladat, nagyon komoly vállalásokat tettünk indikátorokban és közleményekben is.

 

– Várható a publikációs aktivitás élénkülése is. Azt remélem, hogy az SZTE munkatársainak a GINOP-porjektekhez köthető publikációi jelentős része, a kapcsolatrendszeren keresztül, részben nemzetközi kooperációban hasznosul. Ha azt látjuk, hogy a kutatási beágyazottságunk nemzetközi síkon, a partnerekkel együttműködésben erősödik, továbbá ha azt látjuk, hogy a jelenlegihez képest 20 százalékkal több a nemzetközi rangú közleményünk, akkor máris eredményt értünk el – rögzítette az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. – Tehát publikációk terén sem a minden áron való mennyiség növelése a cél, sokkal fontosabb a minőségi javulás, hogy a nemzetköziesedés tetten érhető legyen a Szegedi Tudományegyetem mindennapjaiban, a kutatólaborokban és az előadótermekben egyaránt.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. június 21.

nyito

Egyszerre veheti át doktori fokozatát a Vedelek testvérpár. Az egypetéjű ikrek, Viktor és Balázs a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán PhD-zett. Ikerléttel kapcsolatos sztereotípiákról, ikerparadoxonról és kutatási területükről is beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. április 21.

mandity

A szintetikus technikák körében egyre nagyobb teret hódítanak áramlásos kémiai (ÁK) eljárások.[i] Ezek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek konvencionális szakaszos technikákkal szemben: reagensek hatékony keveredése, gyors hő és anyag transzport és rövid reakcióidő.[ii],[iii]

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 19. 09:00 - 29. 19:00
    A Középiskolás Élettudományi Kutatótábor célja, hogy a diákok megismerjék a biológiával foglalkozó tudósok munkáját. KÉK a „Straub Örökség” Alapítvány programja. A KÉK 30 résztvevőjén kívül az élettudományok iránt érdeklődő szegedi diákok és tanárok, illetve az SZBK dolgozói szabadon látogathatják a 36 előadást. A KÉK otthona tizedik alkalommal is az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar több laboratóriuma, ahol az SZBK és az SZTE munkatársai foglalkoznak a tehetséges középiskolásokkal. További információ: www.u-szeged.hu
  • június 24.
    17:00 - 17:45
    Az SZTE Mentor(h)áló által a 2017 tavaszán szervezett programsorozat zárásaként Cakó Ferenc világhírű filmrendező-grafikust látják vendégül, aki a világon egyedülálló homokanimációs produkciójával érkezik Szegedre! A programon a részvétel ingyenes. További információ: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/cako-ferenc-homokanimacios-eloadasa-szegeden/ Az SZTE Mentor(h)áló rendezvénysora 2017 őszén folytatódik, további részletek: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/category/folyt-kov/programajanlo-2017/
  • *
    június 25.
    10:00 - 12:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 26. 09:00 - 28. 13:00
    Richard Shusterman (1949- ) a mai nemzetközi filozófia egyik legismertebb alakja, aki analitikus filozófusból R. Rorty hatására vált neopragmatista gondolkodóvá. Működési területe elsősorban az esztétika, ahol a klasszikus pragmatizmus legjelentősebb képviselője, John Dewey naturalista gondolatvilágára építve megteremtette a szomaesztétikát. Shusterman, a Florida Atlantic University tanszékvezető professzora mára nemzetközi mozgalommá tette a szomaesztétikát, melynek lényegét röviden a következőképpen foglalja össze: „A szomaesztétika a testet úgy tekinti, mint az érzéki-esztétikai élvezet (aiszthészisz) és a kreatív önformálás helyét. Mint az elméletet és a gyakorlatot egyaránt javító diszciplína, nem csupán a testre vonatkozó, absztrakt, diszkurzív tudásunk, hanem a megélt szomatikus tapasztalatunk és magatartásunk gazdagítását is célozza; arra törekszik, hogy fokozza mozdulataink megértését, hatékonyságát és szépségét, valamint javítsa azt a környezetet, amelyhez mozdulataink hozzájárulnak, és amelyből nyerik az energiájukat és a jelentőségüket." Felfogása szerint a társadalmat demokratizálni kell, amennyire csak lehetséges, és ebbe nála szervesen beletartozik a feminizmus támogatása is – hangsúlyozza a „The Soma as the Core of Aesthetics, Ethics and Politics konferencia szervezője, Krémer Sándor. Az SZTE BTK Filozófia tanszék egyetemi docense az érdeklődők figyelmébe ajánlja Richard Shusterman konferencia nyitó előadását, valamint a filozófus munkásságát bemutató, 2017. június 27-én (kedden) 17 órától vetített filmet. További információ: http://tiszatajonline.hu/?p=104964
  • június 26.
    17:00 - 18:30
    Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Sófi-ösztöndíjas volt vegyész hallgatójával, Gehér-Herczegh Tündével az SZTE közkapcsolati koordinátora, Újszászi Ilona újságíró beszélget. A Fiatal tehetségek Szegeden sorozat 53. programjának szervezője is a Közéleti Kávéház és az SZTE Sófi Ösztöndíj Alapítvány.