SZTE Info

_MG_6677

Díjazták az egyetemi sajtó két munkatársát is az MTA SZAB közgyűlésén

Médiadíjak átadásával zárult az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság közgyűlése: az egyetemi sajtó munkatársai közül Bobkó Anna és Gajzer Erzsébet munkáját ismerték el. A tudomány szegedi háza több mint ötszáz rendezvénynek adott otthont 2016-ban. A 2017. évet előkészítő közgyűlésen Kovács Zoltán professzor (SZTE) a városiasodásról a tudományt népszerűsítve tartott előadást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia vezetői nevében Vékás Lajos alelnök köszöntötte 2017. február 27-én a Szegedi Akadémiai Bizottság közgyűlésén megjelenteket. Az MTA-alenök elmondta: idén a tudós testület tisztújítást tart, alapszabályát módosítja, és értékeli az intézeti átszervezés tapasztalatait. A változások előkészítése már elkezdődött, a javaslatokat az MTA 11 tudományos osztálya is megvitatta. Példaként említette, hogy az MTA külső tagjainak a státusza körül is terveznek változásokat.


_MG_6618

 

Nagyító alatt egy év munkája

Az MTA SZAB közgyűlésének munkáját Görög Márta, a SZAB tudományos titkára, az SZTE tanszékvezető professzora irányította.

– Immár harmadik éve hagyomány, hogy a SZAB tavaszi közgyűlésén átadjuk a média díjakat. Ezzel is jelezzük, mennyire fontosnak tartjuk a tudományos műhelyek eredményeinek közvetítésében a médiumok munkatársainak szerepét – hangsúlyozta beszámolójában a SZAB elnöke, Fülöp Ferenc. Az akadémikus, az SZTE tanszékvezető professzora arra is emlékeztetett, hogy a közgyűlés rangját emeli az ilyenkor elhangzó tudományos előadás.

2016 történéseit áttekintve Fülöp Ferenc kiemelte: az esztendő második felének szokásosan legjelesebb eseménye a Magyar Tudomány Ünnepe. E novemberre koncentrálódó program-sorozat nyitányának jeles hagyománya, hogy átadják a Dél-Alföldi Innovációs Díjat – 2016-ban már hetedik alkalommal. Rendkívüli jelentőségűnek minősítette a fiatal kutatók munkájának ilyenkor esedékes elismerését: a SZAB ifjúsági díjra 2016-ban 41 pályázat érkezett. Ezek alapján a 14 tudományterület képviselői között arányosan elosztva 7 első, 4 második és 5 harmadik díjat adományozott „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány.

 

SZAB_akademikusok
Az MTA SZAB közgyűlés résztvevői.
 

Pályadíjak és 1%-ok

– Szponzorok – köztük például Szeged önkormányzata, a Szegedért Alapítvány is – segítik az MTA SZAB és „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány munkáját. Ezt köszönte az elnök, ugyanakkor aláhúzta: a pályadíjak összege nem olyan vonzó, mint például a kezdő kutatóként általa elnyert elismerésé, hiszen egy akkori első díj mellé nyújtott 3000 forint támogatás súlyát jelzi, hogy a pályakezdő 2200 forint fizetést kapott. A személyi jövedelemadó 1%-ának „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány részére történő felajánlásával is növelhető az a pénzalap, amit – többek között – a SZAB-pályázatokon legsikeresebb médiamunkások, ipari szereplők vagy éppen ifjú kutatók elismerésére költhet a tudományos testület.

A támogatás egyfajta formája az is, ha egy rendezvényt befogad a tudomány háza. Az MTA SZAB szegedi székháza 2016-ban ötszáznál is több programnak adott otthont

 

Aktív szakbizottságok

Az MTA SZAB szak- és munkabizottságai egy éves munkájának tükrét Görög Márta mutatta be. – A 14 szakbizottság, s az ezeken belül működő 72 munkabizottság – országos összehasonlítás alapján is – kiemelkedő tudományszervező, tudománynépszerűsítő tevékenységet végzett. Ez számos tudományos konferenciában, szakmai tanácskozásban, workshopban, könyvbemutatóban, kutatásban öltött testet – fogalmazott a SZAB tudományos titkára.

Az előző év gyakorlata alapján a közgyűlési meghívó mellékletét képezte a szak- és munkabizottsági beszámolók összesítése.

Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága mellett a Filozófiai és Történettudományi, a Jogtudományi, a Gazdaságtudományi, a Fizikai, informatikai és matematikai, a Föld- és Környezettudományi, a Kémiai, a Biológiai, az Orvostudományi, a Mezőgazdasági, a Műszaki, a Gyógyszerésztudományi, a Neveléstudományi és pszichológiai, valamint a Művészeti Szakbizottság programjai közül a legfontosabbakat szóban is méltatta Görög Márta. A két szomszédos megye tudományos rendezvényei is bekerültek az éves „leltárba”.


GorogM

 

Tudományos előadás az urbanizációról

Az MTA SZAB tavaszi programjának tudományos előadását Kovács Zoltán akadémikus, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tartotta.

Meglepő adatokkal szolgált az „Új kihívások a magyarországi urbanizáció térfolyamataiban” című tudományos előadásában Kovács Zoltán. – Évente 65 millió személy születik városokban. Urbanizációs szempontból Magyarország az uniós átlag alatt marad: a lakosság 70,5 százaléka városlakó, pedig a rendszerváltozás utáni, 1990-2008 közötti ciklusban 180 települést minősítettek át „várossá”.

– „Zsugorodó városok” jellemzik Kelet-Európát, míg Nyugat-Európa a stagnáló és növekvő városok övezete – mutatott „beszédes térképeket” az akadémikus, aki a migráció globális okait is érintette.

Az 1990-2001 közötti szuburbanizációs időszak jellemzője a városból való kifelé áramlás. E trend 2001 és 2011 között változott: például Budapest esetében a tágabb agglomerációt – 185 települést – érinti.


KovacsZ


– 1960-ban 612 ezer, a foglalkoztatottak 12,5 százaléka utazott lakó- és munkahelye között, addig 2011-ben 1397 ezer az ingázók száma, a foglalkoztatottak 35,4 százaléka – sorolta az előadó. A jelenséget elemezve aláhúzta: 1990-2011 között munkaerőpiaci koncentráció történt Magyarországon. Budapesten és tágabb vonzáskörzetében, ahol a hazai népesség harmada él, a munkahelyeknek 56 százaléka koncentrálódik.

Mi az „ára” az urbanizációs folyamatok változásának? A kérdésre válaszolva Kovács Zoltán akadémikus kiemelte a környezetszennyezés növekedését, az erőforrásokkal kapcsolatos pazarlást, Magyarország ökológiai lábnyomának káros növekedését.

 

Médiamunkások elismerése

A tudomány népszerűsítése a célja az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság immár harmadik alkalommal meghirdetett Média pályázatának.

A SZAB négy kategóriában díjazta a médiamunkások 2016-ban született legjobb pályaműveit. Csernus Sándor, a SZAB Tudósklub vezetője, a 2016. évi Médiapályázat Bíráló Bizottságának elnöke (SZTE BTK) hangsúlyozta: a pénzdíjas pályázat ebben az évben is elérte célkitűzését, színvonalas alkotások születtek: ezek a cikkek, fotók, rádiós és tévés műsorok bárhol megállnák a helyüket.

– Az MTA SZAB Média díj fölkeltette az országos sajtó érdeklődését, miközben a helyi média is évek óta kitünteti érdeklődésével a szegedi tudósok és tudományos műhelyek tevékenységét – összegzett Csernus Sándor, aki szerint a regionális sajtó igen színvonalas anyagokkal járul hozzá a tudomány széleskörű megismertetéséhez, ezzel segíti, hogy az országos média is felfigyeljen a dél-alföldi tudományos műhelyek teljesítményére.

Az egyetemi sajtó, az SZTE Közkapcsolati Igazgatóság munkatársai közül I. díjat és SZAB aranyozott bronz érmet nyert – a pályázat létezése óta immár második alkalommal – fotó kategóriában Bobkó Anna „Olimpiára edzett az SZTE lézerfizikusa” című képsorozatával. A legnépesebb kategóriában, az írott művek között kialakult versenyben Gajzer Erzsébet újságíró színvonalas munkáját díszoklevéllel ismerték el.


SZAB_dijazottak
Az MTA SZAB Média pályázatának díjazottjairól készült fotók itt megtekinthetőek.
 

Az írott mű kategóriában alakult ki a legnagyobb verseny, a díjakat Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora adta át. Az I. díjat és az ezzel járó SZAB aranyozott bronz érmet Tóth Marcell, a SZEGEDma újságírója nyerte el, míg a II. díjat a Délmagyarország újságírója, Kancsár Tímea kapta. Díszoklevéllel ismerték el Kiss Tímea és Tóth András pályázatát is.

A mozgókép kategóriában az MTVA munkatársa, Társi István a legjobb, a II. díjat Nagyné Borbás Edina kapta. A rádióriport kategóriában Marton Árpád „Pataki 75” című összetett, egy témát több sajtóműfajban is földolgozó pályázatával kapta meg az I. díjat. A fotósok közül Frank Yvette, a Délmagyarország fotóriportere vehette át a II. díjat.

Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. június 15.

Kiemelt_Konyvhet_2019

„Amelyik város nincs megírva, nem létezik” – jelentette ki a József Attila-díjas, egykor a szegedi egyetemen tanuló író, Grecsó Krisztián a 90. Ünnepi Könyvhét nyitányán. A szegedi könyvünnep 2019-ben is korábban kezdődött és tovább tart, mint más városokban. A közel 150 program harmadát az SZTE NKI szervezte, minden második rendezvény főszereplője vagy közreműködője kötődik a szegedi universitashoz.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 17.
    14:00 - 15:30
    Jogtudósok titkai. Történetek a titkosszolgálatok és a jogtudományok neves művelőinek XX. századi kapcsolataiból címmel jelent meg a Iurisperitus Kiadó gondozásában dr. Révész Béla (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) kötete. A szerzővel Laczkó Sándor (osztályvezető, SZTE Klebelsberg Könyvtár, Különgyűjteményi Osztály) beszélget. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    14:00 - 16:00
    Innovatív, saját fejlesztésű történelmi társasjátékaikat mutatják be az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatói, Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagjai: Lengyel Ádám, Mezey Bence, Szabó Levente.
  • június 17.
    16:00 - 17:30
    Legtisztább boldogság – Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával című művét – képekkel illusztrálva – bemutatja a szerző, dr. Szabó Péter Gábor (adjunktus, SZTE TTIK Informatikai Intézet, Számítógépes Optimalizálási Tanszék) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) kérdései nyomán. Az SZTE NKI Szegedi Egyetemi Kiadó szervezésében.
  • június 17.
    18:00 - 19:00
    Pejin Leával, az SZTE szociológia szakos hallgatójával a Nyugati csiga körfűrésszel álmodik című könyvéről Bene Zoltán író, szerkesztő beszélget. Az SZTE NKI Kulturális Iroda szervezésében Ha most nem ölök meg senkit, akkor soha – mondja tiszta szívvel ez a 21 éves vajdasági lány, aki történetesen a Szegedi Egyetem diákja… Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni. Nyugati csiga körfűrésszel álmodik – micsoda pompás és hátborzongató cím! Pontosan jellemzi a kényelmetlen dolgokat feszegető, érzelmes, de egyben karcos, gyakran kegyetlen szövegeket, melyek nemcsak a szerelem és a magány regiszterében mozognak, hanem gyakran politikai töltetük is van. Hiába, ha valakinek éppen a mezítlábas Szerbia fekszik az ágyában, az másképpen magyar, és másképpen szerelmes. Pejin Lea a Vajdaságban, Zentán született. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. A Nyugati csiga körfűrésszel álmodik az első verseskötete. Publikált a Magyar Naplóban, az Irodalmi jelenben, az Előretolt Helyőrség magyarországi és vajdasági mellékletében és a Bárka folyóiratban. Az írás mellett saját dalok szerzésével és versmegzenésítéssel foglalkozik.
  • június 20.
    16:30 - 17:30
    Az előadás címe: Gondolatok a magasvérnyomás-betegségről (DR. ÁBRAHÁM GYÖRGY)