SZTE Info

fuveszkert

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

82 védett növényfaj, 25 ezer palánta és 255 ezer mag. Ez az egyik számszerűsíthető célja az SZTE Füvészkertben induló, az öt éven át tartó fajmegőrzési, természetvédelmi munkának. A 2017 márciusától induló programról Németh Anikót, az SZTE Füvészkert igazgatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Fokozottan védett növényfajokat szaporítanak” a Körös-Maros Nemzeti Park 160 hektárnyi területén – adta hírül a regionális sajtó, de a kormány.hu is. Mi e projekt célja?

– A 67 millió összköltségű projekt célja a Körös-Maros Nemzeti Park térségében élő veszélyeztetett, ritka löszgyepi növényfajok természetes állományainak megerősítése oly módon, hogy a természetes löszgyepekhez hasonló fajkészletű és mintázatú élőhelyfoltokat alakítunk ki a Füvészkertben szaporított őshonos növényfajok egyedeinek kitelepítésével és helyszíni magvetéssel –elmondta: a kitelepítés a nemzeti park területén lévő több éve felhagyott szántókra történik. A pályázatban érintett 82 – ezen belül 16 védett és 52 regionálisan veszélyeztetett – növényfaj között szerepel például a gumós macskahere, a tavaszi hérics, a szennyes ínfű, a kék atracél, a selymes boglárka, a gór habszegfű, a csuklyás ibolya, a pusztai meténg.

 

A pannon löszgyep a Dél-Tiszántúl hajdan legjellemzőbb növénytársulása volt, azonban kiváló talajadottsága miatt napjainkra csaknem teljesen felszántották, ezért az ország legveszélyeztetettebb élőhelytípusává vált – az ökológusok szerint. Miért fontos a 82 növényfajnak a visszatelepítése?

– A munka különös jelentőséggel bír, hiszen a pannon löszgyep hazánk egyik legösszetettebb szerkezetű, rendkívül fajgazdag növénytársulása. Hajdan a Dél-Tiszántúl legjellemzőbb növénytársulása volt, kiváló talajadottsága, az úgynevezett csernozjom talaj révén azonban állományait az évszázadok alatt jórészt felszántották. Napjainkban csak apróbb foltjai maradtak meg, kunhalmok oldalán, mezsgyéken, szikes gyepek közé ékelődve, s félő, hogy ezek is bármelyik pillanatban megsemmisülhetnek.

 

– A visszatelepíteni tervezett 83 kiválasztott növény közül mintegy ötvennek a szaporodásáról egyelőre szinte semmit sem tudnak a szakemberek – a hírek szerint. Így a telepítést komoly kutatómunka előzi meg. A Füvészkert munkatársainak mi a vállalt feladata?

Erről dióhéjban annyit, hogy a munka első lépése a szaporítóanyag beszerzése, amely a természetben élő növényekről maggyűjtéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az előzetesen már kijelölt beültetési helyszínek legfeljebb 30 kilométeres körzetéből a listában szereplő növényfajok egyedeit termésérésük idejében felkeressük és – az egyedek túlélő és szaporodóképességét nem veszélyeztetve – magokat gyűjtünk róluk. A magokat tisztítjuk és vetésig tároljuk. A következő fontos munkafolyamat a magvetés, melyet az adott faj igényeihez igazodva ősszel vagy tavasszal végzünk. Ha egy fajról még nincs ilyen jellegű információ, akkor vetési kísérleteket állítunk be, hogy megtaláljuk a csírázásához szükséges ideális körülményeket és időszakot. A sikeres magvetést követően a csíranövényeket felneveljük. Ez az úgynevezett ex situ, azaz élőhelytől távoli szaporítás. A palántákat a kiültetésig a Füvészkertben tároljuk. A kitelepítések több szakaszban, előreláthatóan főleg az őszi időszakokban zajlanak majd. A kiültetési mintázatokat előre megtervezzük, figyelembe véve a fajok egymáshoz viszonyított, természetben megfigyelhető térbeli elrendeződését, növekedési sajátosságukat, egyedszámukat, végső méretüket. Reményeink szerint az Európai Unió által támogatott pályázat öt éve alatt, 2021 végén 24 870, vagyis közel 25 ezer palánta kiültetésével és 255 ezer mag helyben vetésével gazdagítjuk a térség növényi sokféleségét.

 

– A munka a „Löszpusztagyepek helyreállítása a Körös-Maros Nemzeti Parkban karakter és specialista növényfajok szaporításával, illetve telepítésével” címmel futó Európai Unió által támogatott pályázat keretében valósul meg, a KEHOP 4.1.0-15-2016 részeként. Ehhez hasonló feladatokat végzett-e már korábban is az SZTE Füvészkert?

A jelenlegi projekthez hasonló munkát végeztünk a 2011 és 2012 közötti időszakban is. Ekkor 32 növényfaj 5914 egyedét szaporítottuk ex situ, majd telepítettük ki a Körös-Maros Nemzeti Park nagykopáncsi területére. Az évenként végzett ellenőrzés alapján elmondhatjuk, de számos fénykép is bizonyítja: a legtöbb tőlünk kikerülő növényfaj nemcsak túlél, de sikeresen szaporodik is új élőhelyén.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. április 04.

IMG_7581

Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.

SZTEtelevízió

2018. május 02.

honlapra

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    május 23.
    08:00 - 16:00
    A „Jártam a jelenben, éltem a jövőben” címmel összeállított tárlat Arany János életét, pályáját, költészetét mutatja be fotók, dokumentumok, kéziratok és idézetek sokaságán keresztül. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében szabadon látogatható június 2-áig.
  • május 23.
    11:00 - 12:00
    A SZAB Nyelvtudományi Munkabizottsága, az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszéke és az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Elméleti Nyelvészeti Doktori Programja által szervezett előadáson Hunyadi László, Váradi Tamás és Szekrényes István mutatja be a HuComTech multimodális korpuszt.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Módra Szilvia Sófi-díjas gyógyszerészhallgató utazási élménybeszámolójának témája: Toledo (USA, Ohio állam). Szó lesz arról, hogy milyen az élet egy amerikai "kisvárosban", Toledoban, Szeged testvérvárosában... De egy kitérővel eljutunk a New York állambeli Niagara-vízeséshez is.
  • május 23.
    17:00 - 18:30
    Teresa Snyder is currently the Business Development Manager for Toledo Lucas County Port Authority. In 2012, she was honored to received recognition from the Ohio House of Representatives as Ohio’s International Woman of the Year. At this event Teresa introduces Szeged's sister city, Toledo and the Northwest Ohio Region highlighting their potentials for academic, business and community partnerships.
  • május 23.
    17:30 - 20:00
    A film Szent-Györgyi Albert életét mutatja be az egykor általa vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival készített interjúk alapján. A rendező célja, hogy megszólaltassa Szent-Györgyi örökségének avatott ismerőit és bemutassa élete mellett örökségének utóéletét is. A vetítés utáni beszélgetés résztvevői: Vojtkó Ferenc filmrendező, valamint a Szegedi Tudományegyetem meghívott professzorai.