SZTE Info

Kiemelt_Nyelveszek

A „hát” és „izé” szerepével, illetve adatelemzéssel is foglalkozik az ÚNKP-ösztöndíjas nyelvész

Miért érdekes a gyereknyelvben a „hát” és az „izé”? Mi a dolga a nyelvésznek egy informatikai cégnél? E kérdésekre is választ kaptunk az SZTE BTK doktoranduszával és predoktorával beszélgetve az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjátadó ünnepségén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE Bölcsészettudományi Kar másodéves elméleti nyelvész doktorandusza, Kondacs Flóra milyen témával nyerte el az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíját?

– A gyermeknyelvi diskurzust szervező elemek sajátosságairól című pályáztommal nyertem az ösztöndíjat. A dolgozatomban a diskurzusjelölők vizsgálatával foglalkozom. Ezeket az elemeket, például a „hát”, az „izé”, az „ööö” elemeket a hagyományos nyelvtanban töltelékszóként határozzák meg. Ezek azonban nem csak töltelékek, hanem funkcióval – például kérdésbevezető, általános válaszjelölő szereppel – rendelkező elemek. Ezeket a funkciókat vizsgálom meg a saját gyűjtésű gyermeknyelvi korpuszomban. A témavezetőm Schirm Anita, az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék adjunktusa. A kutatáshoz kötődően tehát célom egy diskurzusjelölőkkel teli gyermeknyelvi korpusz kiépítése a 3-6 éves korosztály nyelvhasználata alapján. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a gyermekek mely diskurzus jelölő elemeket sajátítják el, és azokat milyen funkcióban használják ebben a korosztályban.

 

Hogyan segíti a munkáját a doktori tanulmányok közepette elnyert ÚNKP ösztöndíj?

– A nyelvészet területéről az Új Nemzeti Kiválóság Programban ketten kaptunk ösztöndíjat. Az egyetemi díjátadón örömmel állapítottam meg, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumból egy volt évfolyamtársam is ösztöndíjas. Úgy gondolom, nagyban segíti az ÚNKP ösztöndíj a szakmai fejlődésemet, már csak azért is, mert a támogatásnak köszönhetően konferenciákon, szakmai rendezvényeken, továbbképzéseken tudok részt venni. Emellett a kutatáshoz szükséges anyagi támogatást – például utazási költség – is biztosítja az ösztöndíj.

 

*

 

Szentiment elemzésből írja doktori disszertációját Szabó Martina Katalin, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelvészet programjának predoktora. Mit jelent a számítógépes nyelvészetnek ez a nyelvi értékelemzésnek is nevezett részterülete?

– A számítógépes tartalomelemzés e típusával automatikusan, nagy mennyiségű szövegből értékelést, értékelő tartalmakat akarnak kivonatolni. A feladat elméleti és alkalmazott nyelvészeti szempontból egyaránt kihívást jelent, ugyanakkor a gazdasági oldalon is hasznosíthatóak az eredményei. A szentiment elemzésnek egy pici, ám nagy problémát jelentő szegmensével foglalkozom. Ezek az úgynevezett negatív, emotív szemantikai tartalmú kifejezések, például a negatív, emotív, vagyis érzelmi jellegű önkifejező és intenzifikáló, azaz hatékonyságnövelő elemek, amelyek fokozó szerepben képesek ezt a tartalmat részben vagy egészben elveszíteni, sőt: bizonyos esetekben arra is, hogy önmagukban pozitívként használhatjuk őket. Ilyen például a jól ismert szlogen: „Brutális választék, durván jó árak.” E kifejezések azért problémásak, mert ezeket a hagyományos szentiment elemzéssel negatívnak minősítve találjuk meg, holott ezekben az esetekben az, aki ezt a megnyilatkozást teszi, pozitív értékelést szeretne megfogalmazni.

 

Hogyan hasznosul a pályázati témája?

– A pályázati témámhoz kapcsolódóan különböző adatbázisokat hozok létre. Ezek az adatbázisok egyrészt vizsgálati szempontból is hasznosak, hiszen segítségükkel nagyító alá vehető a nyelvészeti probléma, másrészt olyan tanító adatbázisok is, amelyeken fejlesztünk. Kettős témavezetéssel dolgozom: részben az SZTE BTK Szláv Intézetben Bibok Károly docens, másrészt az SZTE TTIK Informatikai Intézet tudományos munkatársa, Vincze Veronika a mentorom.

 

A hódmezővásárhelyi Német László gimnáziumból került a Szegedi Tudományegyetemre. Most predoktor, az SZTE BTK tanársegédjeként a doktori fokozatszerzési eljárás időszakát éli, miközben egy informatikai cégnél is dolgozik nyelvészként. Mit csinál itt és ott?

– Az SZTE Bölcsészettudományi Karán magyar, orosz és hungarológia szakon végeztem és magyar nyelvészet PhD-programban veszek részt, miközben az SZTE Szláv Intézetében tanársegédként dolgozom. Ugyanakkor nyelvész szakértő is vagyok egy kaposvári informatikai cégnél. A kívülállók számára egy egyszerű példával szoktam megvilágítani, hogy egy informatikai cégnél mi egy bölcsész, pontosabban egy nyelvész feladata. Például megfigyelhető, hogy a Google keresője sokkal jobban működik, mint korábban mondjuk az Alta Vista. Ennek oka az, hogy egyfajta szemantikus keresést alkalmaznak, vagyis mintegy a szavak jelentésének a figyelembe vételével jobb, a felhasználó számára relevánsabb találatokra képesek. Ahhoz, hogy a keresőmotorok minőségében javulást érjünk el, komoly, részben nyelvészeti alapokon álló munkára van szükség.

 

Mit szól egy predoktor az ÚNKP nyújtotta lehetőséghez?

– Az ÚNKP ösztöndíj hatalmas segítség az amúgy elég költséges kutatási programom folytatásához. Hadd említsem meg továbbá, hogy azoknak a hallgatóknak, aki már túljutottak az ösztöndíjas szakaszon, s egyáltalán nem kapnak juttatásokat, nagyon fontos lenne, hogy ilyen nívós és erkölcsi elismerést is jelentő ösztöndíjban részesülhessenek, mint amilyen az Új Nemzeti Kiválóság Programé. Nagyszerű lenne tehát, ha a jövőben is fennmaradna az ÚNKP!

 

Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.