SZTE Info
_MG_8030-001

A levegő tisztaságát vizsgálja Utry Noémi, akinek egyik mentora: Szabó Gábor akadémikus

Környezettudományi szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen, de a fizika alapszakon is diplomázott, majd sikerrel megvédte a PhD-dolgozatát Utry Noémi. Az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportjában dolgozó posztdoktort és mentorát, a csapatot vezető Szabó Gábor akadémikust az Új Nemzeti Kiválóság Programról és arról is kérdeztük, miként lesz egy hallgatóból kutató.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogyan lesz egy környezettudományi szakos hallgatóból a fotoakusztikus kutatócsoport posztdoktora, tudományos segédmunkatárs?


Utry_Noemij

Utry Noémi: – A környezettudományi szakot osztatlan képzési formában végeztem. Már hallgatóként bekapcsolódtam az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportjának munkájába, és ott nagyon érdekes témakörökkel találkoztam. Először benzol-mérő készülék továbbfejlesztésén dolgoztam. Amikor az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola tagjaként elkezdtem a PhD dolgozatomat írni, akkor – Bozóki Zoltán professzor és Ajtai Tibor irányításával – a környezetvédelemhez közelebbi témára fókuszálhattam: légköri levegőszennyezőknek, azon belül is a szállópor részecskék optikai tulajdonságait kezdtem el vizsgálni.

 

„A légköri aeroszol inherens és látszólagos abszorpciós jellemzőinek és az abszorpciós spektrum jelentéstartalmának fotoakusztikus vizsgálata” című doktori dolgozata vitáját 2016 januárjában tartották. Majd néhány hónappal később részt vett az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjátadó ünnepségén. Mi az a fordulópont, ami eldönti egy hallgató esetében, hogy a kötelező tananyag elsajátításán túl a kutatómunkába is bekapcsolódik?

Utry Noémi: – Egyetemistaként labormunkát végezve és a diplomadolgozat írásakor kezdünk önállósodni. Ha ebben megláthatjuk a szépséget és közben sikerélményünk is van, mert megoldottunk egy tudományos problémát, ráadásul ez a sikerélmény ismétlődik, akkor ez nagyon sok pluszt ad, ott ragadhatunk a laborban.

 

– Az „Egyedi morfológiájú szén aeroszolok előállítása és vizsgálata” című témájával az ÚNKP révén egy évre havi 300 ezer forint ösztöndíjat nyert. Ez mennyire támogatja az Ön munkáját?

Utry Noémi: – Egy éves kutatási tervet kellett készíteni. Ennek sikeres megvalósítása esetén a folytatásra is adott lesz a lehetőség. Ez egy évre szólóan is nagy motiváció. Posztdoktorként az ösztöndíj a magánélet és az anyagi helyzet megalapozásában is segít, miközben – többek között – konferencia részvételre is fordítható az összeg.

 

Mi az Új Nemzeti Kiválóság Program jelentősége – a kutatócsoport vezetője szerint?


Szabo_Gabor_akademikusSzabó Gábor: – Ilyen állami formában nyújtott ösztöndíj korábban nem állt rendelkezésre. Főleg nem úgy, mint amit az alapképzésben lehetővé tesz az Új Nemzeti Kiválóság Program, hiszen ez egyfajta megelőlegezett bizalom, mert ott még nehezen számszerűsíthető, hogy mit teljesített a hallgató. Ahogy haladunk fölfelé a képzési fokozatokban, egyre világosabb, kik és mivel érdemelték ki az ÚNKP jelentette kitüntetést. Éppen ezért az így jutalmazott posztdoktorokat pozitív irányban befolyásolhatja, mikor arról döntenek, maradnak-e egyetemi kötelékben és folytatják a kutatói pályát.

 

Mi köszönhető a mentornak egy olyan eredményben, amit az ÚNKP-ösztöndíj elnyerése kifejez?

Szabó Gábor: – A mentornak azon kívül más dolga nincsen, mint hogy egy jól működő kutatócsoportot próbáljon meg fenntartani, segíteni a munkában. Persze egy kutatócsoport akkor lesz sikeres, ha ott tehetséges fiatalok dolgoznak. Ha a fiatalok dolgoznak és jól érzik magukat a kutatócsoportban, akkor nagyjából minden rendben van: teljes értékű tagjai a csapatnak. Kiderült ez a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a DOSZ legutóbbi konferenciáján, ahol kívülállók fel akarták mérni, mennyi szabadidővel rendelkeznek a doktoranduszok. Persze rögtön kiderült: a doktorandusz ugyanúgy dolgozik, mint a professzor, vagyis nagyjából ugyanannyira nincs szabadideje. Tehát együtt dolgozunk, és kölcsönösen egymástól függünk. Mert a doktorandusznak nagyon meg tud keseredni az élete, ha rossz témán és egy gyenge csoportban dolgozik, mert így hosszú ideig tart, amíg eléri a publikációs paramétereket. A másik oldalról meg a szenior kutatónak csapás a rossz vagy nem motivált doktorandusz.

 

A kutatócsoporton belül mi a szeniorok és az ifjak egészséges aránya?

Szabó Gábor: – A rendszernek piramidálisnak kell lennie, ez nyilvánvaló. Ha ezt tekintjük kiindulópontnak, akkor látszik a szegedi kutatócsoportok alapproblémája: nincs megfelelő és elegendő utánpótlás. Az amerikai gyakorlatban természetes, hogy a kutatók többsége elmegy. Ha itthon egy vagy két fiatal távozik, akkor pánikhelyzet keletkezik, mert nincs mögöttük 2-3 olyan tehetség, akit rövid időn belül be lehet vonni, mert képes „a tarsolyából a marsallbotját elővenni”. A kutatói utánpótlás folyamatosságának a kialakításában segíthet az ÚNKP is.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.