nyito

Századunk stílusában a múzeumba került múltról: Móra ötletétől a Pompeji kiállításig

Érdekes kurzusokkal színesíthetik portfóliójukat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói – a Móra Ferenc Múzeumban is. A 2017. március 5-ig még megtekinthető szenzációs Pompeji kiállítás kulisszatitkai mellett az egyetem és a múzeum együttműködéséről is kérdeztük Medgyesi Konstantint, a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettesét, aki az SZTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék oktatója is.

Az oktatás „…nem középiskolás fokon…” formájára példát látunk a szegedi Móra Ferenc Múzeum Popeji kiállításán is. A Pompeji városát elpusztító Vezúvról a szegedi egyetem geográfusai állították össze azt a hatalmas tablót, amely elmagyarázza a különleges tárlat látogatóinak a vulkánkitörések jellegzetességeit. Milyen más formában kapcsolódik egymáshoz a Szegedi Tudományegyetem és a Móra Ferenc Múzeum?

– A „hallgatói nyílt napon” az egyetemisták, az „SZTE dolgozói napon” az egyetem munkatársai látogathatják jelentős kedvezménnyel és ajándék tárlatvezetéssel az olyan nagyszabású kiállításainkat, mint az értékes ókori tárgyakat is fölvonultató „Élet és halál a Vezúv árnyékában” című, vagy 2014-beli szenzációs „Fáraók Egyiptoma” tárlat. Ilyenkor az első egyetemi akciónk, a 2012-es Csontváry-kiállítás látogatói sikere ismétlődik. Az pedig bevett gyakorlat, hogy kapcsolódunk az SZTE Kulturális iroda által szervezett tavaszi és őszi fesztivál egyetemi program-sorozatához. Az sem ritka, hogy egy-egy egyetemista a Móra múzeum tárlatához kötődően ír szakdolgozatot. Például az egyik, immár mesterképzésesre járó hallgató az alapképzését lezáró, „Pompeji pusztulása az irodalomban és a filmművészetben” című dolgozatát a tárlaton belüli vetítéses előadáson is bemutatja. Egyébként is hagyomány, hogy „kihelyezett” egyetemi órákat tartunk a múzeumi térben, például: esetenként az egyetemi kurzus témájához illeszkedően a korabeli kultúrát bemutatandó, illetve rendszeresen a kommunikáció vagy épp a tanár szakos egyetemisták számára.


_MG_5443

 

Mi az, amit csak a múzeumban tanulhat meg egy egyetemista?

– A „Muzeológia", "Kommunikáció és kulturális trend” tantárgy a szakma iránt érdeklődőket vonzza. A tanár szakosok sokszor a módszertanos oktatójuk vezetésével érkeznek, hogy megtanulják: a múzeumi kiállítás miként építhető be például a történelem vagy épp a biológia tantárgy egy-egy résztémájának a tanításába. Arra is készek vagyunk, hogy angol nyelven tartsunk múzeumi órát, hiszen az Erasmus-képzés keretében itt tanuló külföldi egyetemisták is rendszeres látogatóink. A „Múzeumba járás” a szegedi egyetemisták által felvehető kurzus címe. Aki e tantárgyat fölveszi tanrendjébe, annak megmutatjuk az épp aktuális tárlatainkat, melyekről aztán elemzéseket írhat.


_MG_5360


A szegedi egyetem díszdoktora, Móra Ferenc százéves álmát valósítja meg az egykori igazgatója nevét viselő múzeum a Pompeji vagy épp az egyiptomi kiállítással. Az igazgatók közül például a régészetet oktató Trogmayer Ottó vagy Vörös Gabriella is kötődött az universitashoz. Így van ez jelenleg is: a muzeológusok esetenként egyetemi oktatók is?

– Tudományos központ a múzeum amellett, hogy kiállítóhely és a gyűjtemények őrzője. Az egyetem pedig maga a tudomány központja. E két központ között mindig is élő volt a kapcsolat, annak ellenére, hogy az egyetemen a tudomány mindensége van jelen, szemben a múzeummal, amely egy kisebb szeletét ragadja meg a szegedi közösségi létnek. A múzeumi dolgozók közül jelenleg több mint tíz munkatárs aktívan részt vesz az egyetemi oktatásban.


_MG_5371

A „múzeumba járás” nem csupán azoknak az egyetemistáknak lehet érdekes, akik – mondjuk – intézményi kommunikációval szeretnének majd a munkahelyükön foglalkozni, hanem tanulságos lehet minden fiatalnak, aki már most arra gondol, hogy egyszer szülő lesz, aki a gyermekével is meg kívánja szerettetni a tárlatlátogatást. A gyerek vagy kis iskolás látogatók aktivizálását milyen módon érik el a szegedi múzeumi tárlatok rendezői?

– Vonzza a fiatalokat is ez a tárlat: a 80 ezredik látogató épp az SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója volt, aki osztálytársaival együtt érkezett 2016 decemberében. Ugyanakkor azt is látni kell: Európa kulturális térképére került föl a szegedi Móra Ferenc Múzeum a Pompeji kiállítás installációival. Ezt a kiállításunkat Európa-szinten jegyzik. Ennek oka, hogy Magyarországon először Szegedre, a fővároson kívüli térségbe hoztuk el az ókori romváros, Pompeji világát. A másik ok, hogy a Szegeden bemutatott kiállítási anyag mozog a világban. A Nápolyi Régészeti Múzeumból 120 tárgyat hoztunk Szegedre. Az itt bemutatott kollekció egy része nemrégiben a londoni British Múzeumban, illetve Torontóban is járt, hamarosan eljut Japánba, majd Texasba. A harmadik ok, hogy a szegedi kiállítási installációk, az interaktív elemek is világszínvonalúak. Ugyanis arra törekszünk, hogy a szegedi múzeumi tárlatlátogató úgy érezhesse: ott van….


_MG_5398


 

… a 79-ben elpusztult, de a Vezúv tövében addig virágzó Pompejiben, a húszezer lakos „vendégeként” nézheti meg a gazdag kertkultúrát, a pompásan díszített villákat, beléphet kifőzdékbe és a fürdőbe, de akár a bordélyházba is… Mi lesz a következő bemutató?

– A „százéves álom”, a Móra Ferenc által kitűzött három nagy tárlat közül kettő – az Egyiptom fáraóit és a Pompeji életét és pusztulását bemutató kiállítás – már megvalósult. Móra harmadik terve, Trója „Szegedre költöztetése” még várat magára, de megvalósításának előkészítésén már gondolkodunk. Ugyanakkor javaslom: aki még nem látta a Pompeji kiállítást, mindenképpen nézze meg! Miért? Mert Szegeden egyszerűbb találkozni a végzettel, mint elmenni Itáliába. De akik már látták, azokat is visszavárjuk. Miért? Mert nem valószínű, hogy még egyszer elhozhatjuk a Tisza-partra a Pompeji városában a Vezúv pusztítását is túlélt tárgyakat, amelyek az 1938 évvel ezelőtti katasztrófa szemtanúinak tekinthetőek. E tárgyak filozófiailag is nehezen megragadható jelenség hordozói: úgy pusztultak el, hogy megmaradtak… E tárgyakon keresztül megismerhetjük a Római Birodalom és Pompeji hétköznapjait, miközben dermesztően döbbenetes, misztikus világba léphetünk… A Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Fekete Házban és a Kass Galériában összesen több mint 400 műtárgy segítségével vehetünk részt időutazáson az ókorba. Az itáliai tárgyakhoz ugyanis hozzátettük a Móra múzeum gyűjteményének azokat a darabjait, amelyek megmutatják, miként éltek és haltak az emberek Pannóniában, a mi környékünkön. A Római Birodalom lakóinak hétköznapjait is bemutató, 3 helyszínes tárlatunk 2014-ben nyílt és 2017. március 5-ig várja a látogatókat. A Pompeji kiállításunkat Székesfehérvárra költöztethetjük, ott augusztusig tart nyitva a tárlat. A szegedi múzeumi térben 2017-ben a lokálpatriótáknak különösen kedves szegedi papucsot mutatjuk be, illetve az itt felvonultatott plakátokkal jellemezzük a XX. század nagy sorsfordulóit. A 2018-as tervekben a renoválás a középpont, melynek eredményeként 2019-től egy felújított múzeumi épületben várjuk a látogatókat.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma