SZTE Info

kiemlet_IoLT

Egyedülálló okoseszközöket fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetemen

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek az SZTE kutatói. A több mint 810 millió forint támogatású projektben okos cserepet, okos karperecet és automatizált okos laboratóriumi eszközöket is kidolgoznak. Az alkalmazásokkal a növénytudományok, a pszichiátriai vizsgálatok, valamint a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén várhatók stratégiai jelentőségű tudományos eredmények.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A mindent átszövő információs és kommunikációs technológiai eszközök területén az IoT (Internet of Things – A dolgok internete) az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Az IoT lényege, hogy a mindennapokban használt eszközök – például háztartási gépek, autók, pénztárgépek – elérhetők az interneten keresztül is, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Az IoT egyik legfontosabb alkalmazási területe az élő szervezetekről adatokat gyűjtő intelligens szenzorokra épülő rendszerek fejlesztése, amelyet speciális jellege miatt IoLT-nek (Internet of Living Things) nevezhetünk.

 

A Szegedi Tudományegyetem szakemberei a korábbi kutatás-fejlesztési eredményeikre alapozva egy olyan platformot hoznak létre, ami segíti az IoLT alkalmazások fejlesztését. A platform támogatja a nagyon kis erőforrású szenzorok magas szintű programozását, fokozott figyelmet fordítva a biztonságos adatgyűjtésre és feldolgozásra. A projektben valós növénybiológiai, pszichiátriai és automatizált okos laboratóriumi alkalmazásokkal igazolják az IoLT platform felhasználási lehetőségeit. A platformhoz olyan szenzorokat illesztenek, melyek mérik az emberi aktivitást, mobilitást, az üvegházi környezet és a növények állapotát.

 

A projekt keretében olyan olcsó, de okos eszközöket fejlesztenek, melyek alkalmasak lesznek egyedileg azonosított cserepekben nevelt növények környezeti körülményeinek – például fény, pára, hőmérséklet – valamint növekedésének és fiziológiai állapotának nyomon követésére. Az üvegházi körülményekre kidolgozott „okos cserepekkel” nyert tapasztalatok hasznosíthatók lesznek szántóföldi növény monitorozó szenzor hálózatok kifejlesztésére is. Egy másik intelligens IoLT eszköz egy okos karperec, „aktigráf” lesz, mely gyorsulásmérővel precíz, nagy mennyiségű mérési adatot szolgáltat, ugyanis erre a boltban kapható sportkarperecek alkalmatlanok. A mérések új kutatási lehetőségeket nyitnak meg a kognitív infokommunikáció terén a pszichiátriában. A pszichomotoros működés aktigráfiával jól követhető, aminek nagy jelentősége van például a népbetegségnek számító kedélybetegségek állapotváltásainak előrejelzésében, mert az objektív, műszeres mérésen alapuló visszajelzés lehetővé tenné a korai beavatkozást, a súlyos állapotrosszabbodások megelőzését. Egy olyan miniatürizált automata sejttenyésztő, mérő és adatelemző rendszert is kidolgoznak, mely a hatékonyság növelésével eredményesebb kutatómunkát tesz lehetővé többek között a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén.

 

A projekt megvalósulásával létrejön egy regionális kiválósági kutatóműhely, amely hazai és nemzetközi együttműködő kutatókkal világszínvonalú IoLT megoldásokat nyújt majd. A következő években számos nemzetközi konferencia szerveződik az IoLT kutatásai köré és a H2020-as K+F programokban is kiemelt szerepe van a témának. Ezért a szegedi szakemberek által kidolgozott nyílt hozzáférésű platform széleskörű érdeklődést válthat ki és a nemzetközi projektekben is jelentős szerephez juthat.


arculati_elem_regionalis_fejlesztesi_alapA GINOP-2.3.2-15-2016-00037 azonosítószámú „Élő dolgok Internete (Internet of Living Things)” projekt megvalósítására több mint 810 millió forint európai uniós támogatást nyert a Szegedi Tudományegyetem és a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézernyaláb tulajdonságait mérő szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • *
    november 11. 12:00 - december 10. 19:00
    Nyilvánosan eddig még be nem mutatott Szent-Györgyi relikviákat is láthat a közönség az SZTE Rektori Épületben rendezett emlékkiállításon, amely hétköznapokon 9-19 óra között látogatható. A „80 éves szegedi Nobel-díj” és az SZTE világhíres kutatója előtt tisztelgő tárlat az SZTE és a Szeged – Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös projektje. További Információ: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/szent-gyorgyi-albert?objectParentFolderId=19396
  • november 18. 18:00 - december 3. 18:00
  • november 23.
    09:30 - 14:30
  • november 23. 09:30 - 24. 13:00
  • november 23. 10:00 - 24. 14:00
    Program - 2017. november 23.: Köszöntő - dr. habil. Sándor Klára (SZTE BTK általános dékán-helyettes) és dr. Horváth Márta (SZTE BTK Germán Filológiai Intézet, adjuktus, SZTE BTK Kognitív Poétika Kutatócsoport vezető). Orosz Magdolna – Narratív diskurzus és detektívtörténet: „kriminális” átírások. Benyovszky Krisztián – Manipuláció és szerepjátszás Edgar Allan Poe Te vagy az! című bűnügyi történetében . Kálai Sándor – Írott és képi kód összjátéka – A bűnügyi regény olvasási tapasztalata. Bene Adrián – Átjárók, rések, perspektívák: hibrid detektívnarratívák elbizonytalanító stratégiái (Hannu Rajaniemi Jean le Flambeur-trilógiájában és A viszony című televíziós sorozatban). Szabó Judit – Csavar a végén: meglepetés, felismerés, mindfuck. Felkért hozzászóló: Papp-Zipernovszky Orsolya – A feszültségkeltés és a meglepetés pszichológiája. Mikola Gyöngyi – A gyilkos szerepében (Nabokov és a Kreutzer szonáta). Domsa Zsófia – Ismeretlen ismerősök – személyes találkozás a skandináv krimik sorozathőseivel. 19.00 óra: Krimi-est. 2017. november 24.: 9.00 órától Szabó Erzsébet: Figyelemirányítás a detektívtörténetben. Simon Gábor: A bűn felfed(ez)ése: mentális reprezentációk Arany balladáiban. Farmasi Lilla: A tudatábrázolás és a nyomozás folyamatai Jonathan Lethem Árva Brooklyn című regényében. Makai Péter Kristóf: Rend a lelke minden gonosznak: A gyilkos robotok és android nyomozók mesterséges intelligenciája Asimovtól O'Neillig. Horváth Márta: Tett-hely. Kognitív térképek és útvesztők. 13.20 óra: Zárszó: dr. Szabó Erzsébet (SZTE germán Filológiai Intézet, adjunktus). A konferencia szervezője: a SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Modern Filológiai Munkabizottság Germán Albizottság.