SZTE magazin

Kiemelt_Szent-Gyorgyi

Először jelent meg magyarul Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése

Eddig magyarul kiadatlan Szent-Györgyi önéletírást adott közre 2017 júliusában a Magyar Tudomány, köszönhetően Tasiné Csúcs Ildikónak. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa korábban, a rangos folyóirat 2017. áprilisi számában a humanista Szent-Györgyiről írt tanulmányt. Mert a szegedi tudós 80 éve átvett Nobel-díja jubileumához közeledve sem hagy alább életútjának kutatása.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Most Dr. Löwdin felkérésére magamról fogok beszélni negyven percig. Azt mondják, hogy a nevelésünk már a születésünk előtt elkezdődik. Anyai ágról negyedik generációs tudóscsalád sarja vagyok, ahonnan a tudományok iránti szeretetemet örököltem. Apai ágról odaadó hivatalnokok sorából származom, akiktől megtanultam, hogy mindig a saját meglátásom szerint cselekedjek, függetlenül attól, hogy az számomra milyen következményekkel jár. Ez a gondolkodásmód nehéz időkben nagyon megkavarta az életemet. (…)”

 

Tovább a Magyar Tudomány 2017. júliusi számában megjelent Szent-Györgyi Albert visszaemlékezése életéről, munkájáról, koráról című szövegre.


Szent-Gyorgyi_levelek

 

– Kihúzták, negligálták Szent-Györgyi Albert 1976-ban angolul közölt visszaemlékezésének döntő részét a tudós önéletrajzi írásaiból az 1980-as években magyarul kétszer is megjelent kötetben. A Válogatott tanulmányok – Elveszetten a huszadik században című fejezetben egyetlen féloldalnyi bekezdés szerepel abból a tízoldalas szövegből, amely az International Journal of Quantum Chemistry 1976. januári pótkötetében látott napvilágot – mutatta Tasiné Csúcs Ildikó. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa szerint a rendszerbírálónak nevezhető, illetve a Szent-Györgyi Isten-hitére utaló elemek miatt maradt ki a visszaemlékezés nagy része a magyar közönségnek szánt könyvből.

 

„ (…) Most, amikor visszatekintve bölcsebben szemlélem kusza életpályámat, látok benne némi tervszerűséget. Az foglalkoztatott, hogy a feltételezett teremtő vajon anatómus, fiziológus, vegyész vagy matematikus volt-e? Arra a következtetésre jutottam, hogy egy kicsit mindegyik. Ezért, ha a teremtő útjait ki akarjuk fürkészni, a természetet minden oldaláról kell vizsgálnunk. (…)”

 

– Olyan szakkifejezések szerepelnek Szent-Györgyi szövegében, amelyeknek a magyarra ültetésében segítségemre volt az egyik okleveles vegyész fiam is – árulta el a könyvtáros, hogy a jegyzetekkel bőségesen ellátott szöveg élén rajta kívül miért olvasható Tasi Domonkos Attila neve is. – Romsics Ignác történész segítségét is megköszöntem, mert Szent-Györgyi világháborús, illetve az általa megélt és megemlítette történelmi fordulópontok értelmezéséhez nyújtott támogatást.

 

„ (…) Visszatekintve zavaros múltamra, látom, hogy csakis a békét kutattam, mégis négyszer lettem árulóvá: először a feudális Magyarországgal szemben, megcsonkítva önmagam, azután Hitlerrel szemben azzal, hogy ellene dolgoztam, majd a szovjetekkel szemben azzal, hogy elhagytam Magyarországot, és az Egyesült Államokkal szemben is, azzal, hogy túlságosan barátságos voltam a szovjetekkel. Pályafutásom csúcsa az volt, amikor Hitler tombolva ordította a nevemet, és a magyar Nemzeti Színház pedig színre vitt egy darabot, amelynek a főszereplője egy áruló volt, aki engem személyesített meg. (…)”

 

Szegeden nem hagy alább az egyetem Nobel-díjas rektora, a tudós életútjának kutatása – hangsúlyozta Tasiné Csúcs Ildikó, aki a Magyar Tudomány 2017. áprilisi számában Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenységére irányította a figyelmet.

 

„A Nobel-díjas tudósról ilyen megközelítésből soha nem gondolkodtunk, pedig egyre több újonnan előkerült dokumentum is tanúskodik arról, mennyire alapvonása volt Szent-Györgyinek az embertársainak történő segítségnyújtás. Már az első világháborúban, 1917 szeptemberében, frontszolgálatot teljesítve egy udinei klinikán egyszerű klinikai orvosként feljelentést mert tenni egy egyetemi magántanár ellen, aki az olasz hadifoglyokon orvosi kísérleteket hajtott végre, mondván, hogy azok úgyis „csak foglyok. (…)” – kezdődik Tasiné Csúcs Ildikó tanulmánya.


Tovább az “… amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége című cikkre.


Szent-Gyorgyi


– Szélesebb összefüggésrendszerbe ágyazva, az egész életpályáról hozott példákkal igazolom tanulmányomban, hogy Szent-Györgyi nem „csak” tudós és embermentő, hanem ennél is több: igaz humanista volt, akit ezért először bélyegzett meg a Rákosi-féle rendszer a „kozmopolita” jelzővel, ami akkor a „hazafias” ellentéte volt – magyarázta az SZTE Klebelsberg Könyvtár tartalomszolgáltató könyvtárosa. Tasiné Csúcs Ildikó elárulta: figyelmét az SZTE 2012-es Szent-Györgyi Emlékévének tematikus szabadegyetemi előadásai irányították a Nobel-díjas tudós életpályájára. Kíváncsiságának és könyvtárosi munkáján túl mutató kutatásainak következtében az elmúlt öt évben 9 tanulmányban irányította a közfigyelmet Szent-Györgyi Albert életének eddig fel nem tárt részleteire.

 

Az SZTE a 2017-es Szent-Györgyi Emlékévben is megrendezi a Nobel-díjas tudós életútjához kötődő, 2012-ben útjára indított, növekvő népszerűségű vetélkedőjét. A 2017-es verseny témája: Szent-Györgyi munkássága, valamint a fizikai, kémiai, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok 2012 és 2016 között. (További információk az SZTE Hírportál Szent-Györgyi emlékoldalán.) A Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyre készülő középiskolások, illetve Nobel-díjas tudósunk tisztelői is haszonnal olvashatják az SZTE egykori rektorával kapcsolatos legújabb cikket.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Archív fotók: Liebmann Béla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito


SZEM_magyar_pdf SZEM_english_pdf