SZTE Info

Hitek és tévhitek a 2017. év gyógynövényéről, a mákról

Sokan imádják, mások nem is ismerik a mákos ételek ízét. Értékes élelmiszer- és gyógyszer alapanyagként, de veszélyes drogként is számon tartják a mákot. A 2017-ben az év gyógynövényének választott mákkal kapcsolatos hitekről és tévhitekről idén először beszélnek a nyilvánosság előtt a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerészei és agrárszakemberei 2017. június 24-én az algyői Ezerjófű Egyesület rendezvényén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Akár hungarikum is lehetne a mák, mert annyira része a magyar kultúrának és gasztronómiának. A 2017-ben az év gyógynövényének választott mák magyarországi népszerűségének egyik oka az lehet, hogy a Kárpát-medence klimatikus viszonyai közepette kiválóan termeszthető – fogalmazott Csupor Dezső. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet egyetemi docense, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke elárulta: a 2017. év gyógynövényéről szólva arra is emlékeztetnek, hogy Kabay János, a magyarországi morfingyártás atyja tette lehetővé, hogy a mákban található vegyületeket a mákszalma feldolgozásával nagyipari módszerekkel kinyerjék és felhasználhassák a gyógyszergyárak.

 

Furcsa gyógynövény a mák, értékes nyomelemeket és vitaminokat tartalmazó élelmiszer alapanyag, ám erre a célra csak nemesített fajtáinak sötétkék színű magja alkalmas. A Közép-Ázsiából elterjedt mákot Európa népeinek zöme nem építette be gasztronómiai kultúrájába, így egyes országokban kiskereskedelmi forgalmazása tilos. Igaz, az étkezési mákban is előfordulnak alkaloidok, de minimális mennyiségben. A világ számos országában káros drogként tartják számon a mák gubójából és szárából kinyerhető ópiumot. Az ellenőrzött körülmények közepette termesztett ipari mák viszont a gyógyszeripar jelentős alapanyaga.

 

– A mákban található vegyületek közül például a morfint a súlyos fájdalom csillapítására használják. A morfin volt az első növényi hatóanyag, amit tiszta formában és nagy mennyiségben képesek voltak előállítani a gyógyszeripar számára. Kétségtelen azonban, hogy ha a morfinnal visszaélnek, akkor kábítószerként működik. Éppen ezért ellenőrzött körülmények között kell a morfint alkalmazni – húzta alá a Csupor Dezső. – A mákban található vegyületek közül például a kodein köhögéscsillapító, a papaverin pedig görcsoldó hatású. Ezen kívül a mák olyan alkaloidokat is tartalmaz, amelyek gyógyszermolekulák alapanyagai lehetnek.

 

A mák, 2017. gyógynövénye körül forog az algyői Ezerjófű Egyesület 2017. június 24-i rendezvénye. E programon az SZTE Gyógyszerésztudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának a kutatói is részt vesznek. A „miért?”-re Csupor Dezsőnek az a válasza, hogy bár az egyetemnek alapvető funkciója az oktatás és a kutatás, de egy nemzetközi rangú és súlyú, az adófizetők pénzéből finanszírozott intézménynek az is dolga, hogy a hallgatók és a tudósok szféráján kívül élők számára is szolgáltasson, például hasznos információkat egy mindenki számára elérhető rendezvényen. Az Ezerjófű Egyesület algyői programján még arra a tabudöntő kérdésre is válasz születik, hogy valóban a csontritkulás ellenszere-e a mákolaj?


SZTEinfo


plakat_mak_napja_algyo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében