SZTE Info

A szegedi egyetem kémikusai rendezik a rangos XXXVII. Dynamic Days Europe konferenciát

A fizika, a matematika és a kémia neves kutatói a dinamika legidőszerűbb témaköreiről mutatják be friss eredményeiket a 2017. június 5-9. közötti XXXVII. Dynamic Days Europe konferencián. Az 1980-ban indult rangos nemzetközi programnak először ad otthont a Szegedi Tudományegyetem, ahol 5 nap alatt 56 posztert néz meg, 120 előadót hallgat meg a körülbelül 200 résztvevő.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A Dynamics Days Europe konferenciát Szegedre hozzuk pünkösd után” – hallottuk a szakma határain túlmutató örömhírt szegedi tudományos körökben. A konferencia honlapjáról is kiderül: a fizikusok által alapított és a világ nagy egyetemein vendégeskedő konferencia-sorozat Magyarországra másodjára érkezik, ugyanis a programnak 1994-ben az ELTE adott otthont, 2017-ben pedig a Szegedi Tudományegyetemet kérték fel a házigazda szerepére.

 

– Hagyomány, hogy a szakma krémjéhez tartozó legnevesebb előadók plenáris ülésen ismertetik eredményeiket, míg több miniszimpózium ad helyet a részleteknek. Az idei program „szegedi ízét” az adja, hogy – tekintettel az SZTE erősségeire – a matematikusok és a kémikusok is hozzáteszik a maguk megállapításait a dinamikával kapcsolatos témákhoz – tudtuk meg a programok koordinálásában is aktív, Tóth Ágotától, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéket vezető egyetemi tanártól.

 

A „kémiai nemlineáris dinamikával” foglalkozó szegedi kutatócsoport mellett az alkalmazott matematikát művelő szegedi tudósok érdeme, hogy az SZTE rendezheti azt a tanácskozást, amelynek mintegy kétszáz résztvevője között megtaláljuk a világ minden kontinensének néhány képviselőjét. Szegeden „konferenciázik” például a fizikusok közül: Nigel Goldenfeld (University of Illinois), Joachim Peinke (University of Oldenburg), Antonio Politi (University of Aberdeen), Vicsek Tamás akadémikus (ELTE), a kaotikus dinamikával foglalkozó Tél Tamás (ELTE); a matematikusok közül Odo Diekmann (Universiteit Utrecht); a kémikusok közül Oliver Steinbock (Florida State University).

 

– Szinkronizálás, környezet, légkör, hálózat, áramlástan, járványok, alkalmazott matematika, kaotikus rendszerek, óceántudomány, robotmozgások – néhány kulcsszó az előadások címéből. Az induló alaptudománytól, a dinamikai rendszerek tárgyalásától az alkalmazásig, vagyis olyan gyakorlati kérdések megvitatásig is eljutunk majd, mint a drónok szinkronizálása, vagy az időjárás – sorolta a példákat az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára, Horváth Dezső arra a kérdésre válaszolva, miért különleges és érdekes ez a konferencia.

 

Az ELI-ALPS kutatóközpont nyújtotta lehetőségeket az uniós ERC és az MTA Lendület pályázatán is nyertes Janáky Csaba egyetemi adjunktus (SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék) mutatja be a nyitó napon, a szegedi Városháza dísztermében. A szegedi kutatók közül előadást tart még – többek között – a matematikus Krisztin Tibor és Röst Gergely, a vegyészek képviseletében Schuszter Gábor, aki a széndioxid-tárolással kapcsolatos alapkutatási eredményeit tárja a szakmai közvélemény elé.

 

Az SZTE ÁOK úgynevezett nagy oktatási épületében és az SZTE TTIK Bolyai épületében rendezett előadásokat követően Szeged nevezetességeivel ismerkednek a résztvevők.

 

„Nyitott asztal”, így nevezik azt a beszélgetős programot, amelyen – az elméleti fizikus Eckehard Schöll (Technicical University Berlin) – moderálásával a szakma „nagy öregjei” – így például a nők képviseletében Ulrike Feudel (University of Oldenburg) elméleti fizikus; a magyar származású Michael Ghil (UCLA), a föld- és óceántudományok professzora; a statisztikával foglalkozó Marek Kimmel (Rice University); a kémikus Kenneth Showalter (West Virginia University), a neves matematika és fizika professzor James Yorke (University of Maryland) – mondanak véleményt a dinamikai rendszerek, a dinamika tudományának a jövőjéről.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.